August 18th, 2010 
Twice 
Alaposan felsült a Miss Universe szépségverseny magyar nyertese, Babinyecz Tímea, aki bemutatkozó videójában érdekes angoljával emelkedett ki a mezőnyből. A fiatal lány nem volt tisztában az igeidőkkel, és bizony a szókincse is hagy némi kívánni valót maga után.
A videó egyik legviccesebb része, amikor Tímea arra a kérdésre, hogy mi volt a legkedvesebb ajándék, amit valaha kapott, így válaszolt: “Szeretem azokat az ajándékokat, amelyek kézből készülnek.”
Gyakorlatlanság tükrözi azt is, hogy a személyes névmásokat összekeveri, amely arra hivatott, hogy a nő- és hímnemű személyeket és tárgyakat megkülönböztesse egymástól. A legkínosabb választ mégis akkor adta, amikor élete legrosszabbul sikerült randevújáról kellett mesélnie.
“Amikor 14 éves voltam, találkoznom kellett egy fiúval, ő akar velem találkozni, mert szeret, és azt hittem, hogy ő az egyik barátom, és elindultunk sétálni, és ez annyira unalmas volt. És utáltam azt a fiút, csak a barátom volt” – idéz a Napi Ász Babinyecz Tímea bemutatkozó videójából.
Timi ráadásul a videóban végig javítgatta saját magát, ezzel is rámutatva arra, hogy korábban valószínűleg egyáltalán nem beszélt angolul.
Forrás: Stop.hu
Kategóriák: 
Címkék: 
Nem tudom ki volt az az okos, aki kiküldte ezt a csajt!
Timi ne csüggedj! Ilyen mérhetetlen mélységű nyelvi diszkrimináció mellett semmi szégyellni valód sincs.
Az angol anyanyelvű versenyzőket pl. miért nem arabul, japánul vagy bármilyen más, számukra idegen nyelven kérdezték? Azt az energiát, időt, amit te nyelvtanulásra fordítottál, ők olyan ismeretek megszerzésére tudták használni, amely szükséges lehet egy ilyen megmérettetéshez. Nem is beszélve arról a nem kevés pénzkiadásról, amit egy nyelvtanulás felemészt. Ők ugyan ezt az összeget testépítésre, szépítésre tudták fordítani, lévén mégiscsak elsősorban ez a verseny az esztétikai megjelenésről szól. Teljesen elfogadhatatlan egy nemzetközi versenyen, ahol a kommunikáció is szerepet játszik a megmérettetésben, hogy bármilyen előnyt jelentsen az anyanyelvi hovatartozás.
Kedves Tímea!
Nyugodjon meg,semmilyen szégyent nem hozott Magyarországra az angol nyelvtudásával.
Nem tudom,de valószínű az Ön anyanyelve a magyar,melyet
leggyakrabban használ.Legyen erre büszke!
Az Ön vendégfogadóinak kellene szégyenkezniük azért,mert nem biztosítottak az egyenrangú beszélgetéshez tolmácsot.
Tisztelem mindenkinek az anyanyelvét,így az angolt is,mert sok millió embernek az anyanyelve,mint ahogy a világ lakossága 95%-ának,vagy az EU népessége 91%-ának nem az angol az anyanyelve.
Miért kellene Önnek a meglévőtől jobban beszélni angolul?Bármeddig is tanulja,anyanyelvi szinten soha nem veheti fel a versenyt az anyanyelviekkel,azaz másodrangú partner marad bármilyen más anyanyelvűvel szemben.
Létezik a NYELVEK EGYENRANGÚSÁGÁNAK ELVE,melyet lépten-nyomon,ilyen-olyan trükkökkel megsértenek.
Önnel szemben is ezt tették.
Javaslom:aki pl.angolul érdeklődik nyelvtudásáról,kérdezzen vissza:és Ön beszél magyarul?Én tudok eszperantóul,ilyenkor a kérdésem:és eszperantóul?/ 200-300 óra alatt jól megtanulható nés használhatja világszerte!/
Tehát:élvezze a szépsége adta előnyöket,és az angol tudása miatt ne fájjon a feje !
Tisztelettel:
Molnár László
ny.f.doc.
Részben egyetértek önnel, valóban az angol nyelvűeknek könnyebb, de azért akkor is olyan hölgyet kellett volna kiküldeni, aki tökéletesen tud angolul és nem égeti le magát ennyire, mert az, hogy így tud angolul csak egy szegénységi bizonyítvány.
Miert szegyen hogy nem tud jol angolul? Nem Magyar?
És esetleg más nyelven nem kérdezték? Hátha tudott volna mondjuk németül… olaszul… franciául… kínaiul…
nem kellett volna hangsúlyozni,hogy “nem lesz probléma a beszéddel,anyanyelvi szinten beszélem az angolt,hiszen…”talán abba az iskolába jobban kellett volna figyelni..vagy ha már nem tudunk angolul,akkor mélyen hallgatni,hogy mit tanultál olyan sok éven át.
És ha meg nem szereted a magyarokat,el lehet költözni,senki nem mondta hogy itt kell élni…ebbe a szar országba ahol irigykednek az emberek..
hát nem tudom ezt,hogy gondoltad..mire irigykedjünk..az eszedre?!vagy esetleg a szépségedre?!ennyi smink alatt nincs olyan ember aki nem lenne szép..
na nem baj ismét egy világverseny ahol nem értünk el semmit,csak fizettük az utat..remélem azért élvezted.
A reported speach amúgyis az egyik legnehezebb az angolban….sokan pedig nagy izgalmukban még az anyanyelvükön sem tudnak hibátlanul válaszolni. Egyébként miért baj az, ha valaki kijavítgatja önmagát? Azonnal rájött a hibára, korrigálta, ezzel semmi baj. Ezért még senki nem bukott meg a nyelvvizsgán. A szépségről meg annyit, a Serdült Orsitól bárki szebb lehet
Elnezest, de IGENIS leegette MAGAT a vilag elott (vagyis azok elott, akik erre a szepsegverseny dologra kivancsiak). A magyarokat mar nem kell egetni, vagyis Timea mar nem oszt, nem szoroz.
De hogy valaki ma Magyarorszagon NE TUDJON angolul egy bizonyos kor felett, az szegyen.
Es ha mar nem tud angolul, legalabb ne legyen bugyuta rihegos-rohogos hulye. Es akkor elnezem neki, hogy fake a nyelvtudasa. De javaslom, tanuljon valamit, mert sajnos a szepsege meg kb. 10 evig lesz erdekes, aztan ugyis megy a levesbe a tobbi kiegett volt-szepseg oregasszony koze. Es akkor mar csak sajnalni fogom (most meg tetszik az arca).
Peti szerint:
“De hogy valaki ma Magyarorszagon NE TUDJON angolul egy bizonyos kor felett, az szegyen.”
Az még nagyobb szégyen, ha valaki egy bizonyos kor felett Magyarországon nem tud magyarul írni. Tudom, hogy Anglomániában nem ismernek ékezetes betűket, de ez a fórum magyar honlapon, magyar olvasókhoz szól. Egyébként nagyhatalmi pozíciók mindig is ráerőltették saját nemzeti nyelvüket az általuk uralt térségekre és bár ez ma az angol, de ez sem kerülheti el hajdan volt dicső elődeinek a sorsát. Ezért javaslom neked; gyorsan kezd el tanulni a mandarin nyelvet, ne hogy szégyenben maradj.
Ez szépségverseny volt, vagy nyelvi vetélkedő? Nagy tahóság leszólni valakit azért, amiben a házigazdák garantáltan nem jeleskednek. Az angolok átlagosan hány idegen nyelvet beszélnek?
Gusztustalan társaság!
Kedves Peti!
Előljáróban:mindenkit tisztelek,mindenkinek a véleményét-így az Önét is- tiszteletben tartom,de csak a /tudományosan/megalapozottakat fogadom el.
A KULTURÁLT VISELKEDÉSNEK és a NYILVÁNOSSÁG ELŐTTI MEGSZÓLALÁSNAK vannak KÖVETELMÉNYEI,mint ahogy annak is vannak okai,,mi miatt kell valakinek szégyenkeznie,vagy büszkének lennie.Az igazi tudás az okok ismeretét feltételezi.
Ami a szégyellnivalót illeti:leginkább Önnek volna kivánatos egy kis önkritikát gyakorolni a fent leírtak ismeretének teljes hiánya miatt.
Tisztelettel:
Molnár László
Én szeretem az angol nyelvet, de nem gondolom hogy korhoz vagy bármihez mérten is bárkinek szégyenkeznie kéne amiatt, ha nem azt a nyelvet beszéli társalgási vagy szakmai szinten… És a nyelv szeretete ellenére mélységesen egyetértek azzal a megfogalmazással, miszerint nyelvi gyarmatosítás alatt állunk, mivel Európában (a kontinensen) nincs egyetlen nép sem amelyik az angolt beszélte volna eredetileg.
))
DD
Igen, európához tartozik a szigetország, Anglia is – de Európa többi részén kizárólag a latin utódnyelvek, a germán nyelvek és a szláv nyelvek honosak (meg néhány olyan furcsaság, mint a miénk, vagy a finn, és pár kisebb északi nép nyelve is gondolom).
És attól tartok, nem is a britek miatt terjed a világon az a tendencia, ami miatt Peti úgy gondolja, ciki ha nem tud valaki angolul. Amerika és a befektetők tőkéje miatt van ez, hogy minden országban az üzlet és a tudomány nyelve szinte már csak az angol – hiszen ha ki akar csikarni egy befektetőtől valaki bizalmat és anyagi hozzájárulást, akkor nem fog eléállni hogy “én magyarul beszélek, hozzál tolmácsot, ha be akarsz fektetni a csóri kis cégembe”
Ha ezt így végiggondoljuk, akkor elkezdhet mindenki már MOST kínaiul tanulni!
Ennyit az angolról
Peti: Egy szépségversenyre ki más megy, mint a bugyuta, rihegős-röhögős…?
hmmm… még hozzátennék ezt-azt: valóban az lenne a legjobb, ha tényleg mindenki egy számára tanult nyelven kellene hogy megszólaljon, ez jól hangzik!
Azzal is egyet értek (bár először jót derültem az ötleten) hogy az angol anyanyelvű versenyzőknek is más nyelven kellett volna produkálniuk magukat (akkor lett volna pár induló szerintem, aki kapásból kiesik, mert sok angol anyanyelvű egyátalán nem tud társalgási szinten másik nyelvet…), vagy pedig mindenkinek hagyni kellett volna hogy a saját anyanyelvén beszéljen, és feliratozni, vagy szinkronizálni, vagy csak melléállítani élőben egy tolmácsot… Igaz, ekkor szintén az angol anyanyelvűek lettek volna némileg előnyben, ha jobban belegondolunk.
Szóval, végeredményben én is amondó vagyok, hogy mindenkinek egy tanult, számára idegen nyelven kellene beszélnie ilyenkor!!!
Valaki említette az eszperantót.
Na azt legalább pont ezért fejlesztették ki az 1800-as évek végén hogy minél gyorsabban társalgási szinten tudjon beszélni BÁRKI az adott nyelven, így senki ne legyen ilyen szépségkirálynős kínba kényszerülve… És szimpatikus az ötlet, hogy egy semleges nyelvet válasszanak erre a célra, mert milyen alapon legyen egyik vagy másik nyelv a “közös”? Mit is keres Európában az angol nyelv? De azt már kifejtettem fentebb, hogy semmit, csak mi keressük mert a pénz nyelve – bár már kipukkadt az a lufi, szóval jöhet az új tőke-nyelv, és tanul mindenki kínaiul, vagy pedig elővesszük szépen az eszperantót!
Na, ebben viszont Magyarország hirtelen az élre ugorhatna Európa-szerte, ha az EU-ban bevezetnék (ahogy tervezték) az eszperantót is, mint teljes joggal használható hivatalos nyelvet a 3-4 másik mellé:
jót vigyorognék rajta: magyarok az élen az EU-ban a közös nyelv használatában!!! 
))
))
annyian diplomáznak itthon eszperantó nyelvvizsgával, és valamennyi emlék azért csak marad belőle nekik, miután félredobják a diploma kézhezvételével a nyelvtudást…! Ezt a nyelvet biztos hogy sokkal könnyebb felfrissíteni is, ha arra kerülne a sor…
Ez elég meglepő fordulat lenne
Az a vicc, hogy ez még csak nem is utópia, megnéztem, volt róla szó régebben, hogy hivatalos nyelvek közé veszik. Csak ugye, nincs mögötte gazdasági erő, nincs eszperantó valuta, amit a borítékokban a megfelelő zsebekbe csúsztassanak az EU parlamentben
És főleg: így meg kéne tanulniuk az angoloknak is eszperantóul, vagy eszperantó-tolmácsot alkalmazni, mert valószínűleg elég sokan lennének akik “csakazértsem” angolul szólalnak fel, még ha tudnak is (franciák tuti…)
Na nem ragozom, nem rágózom tovább ezen.
Ami Petit illeti, az a szégyen, ha valaki magyar létére nem ismeri a magyar ékezetes betűket.
pipacs írta:
“Valaki említette az eszperantót.
Na azt legalább pont ezért fejlesztették ki … ”
Valóban ez lenne a legigazságosabb megoldás. Ezt még az angol anyanyelvűek is meg tudnák tanulni. De talán még Timinek is tudott volna segíteni. Lásd a „Springboard to Languages Project”-et. Pl. ezen a két helyen:
http://www.springboard2languages.org
http://www.egalite.fw.hu
Nekünk magyaroknak az eszperantó megtanulása (főleg első idegen nyelvként), azért is igen hasznos lenne, mert egyszerű nyelvtanánál fogva segítene áttörni azt a burkot, melyet a nyelvünk szerkezetéből fakadó eltérés is okoz. Általában igaz, hogy a második idegen nyelv megtanulása könnyebb, mint az elsőé, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az eszperantó után még könnyebb.
Az eszperantó mellett még egy fontos érv, hogy nem fenyegeti egyik nemzeti nyelv létét sem. Jelenlegi beszélői csak azt szeretnék, ha minden ember második nyelve lenne. S így a magyar gyermekek a Nemzeti dalt magyarul, az olaszok az Isteni színjátékot olaszul, a csehek a Švejket csehül, a finnek a Kalevalát finnül ismerhetnék meg, viszont egymás nemzeti irodalmával az eszperantó segítségével ismer-kedhetnének meg, de senki se tiltaná, hogy megtanulják bármelyik nemzeti nyelvet, hogy ezeket a műveket eredetiben olvashassák.
Egy kis adalék az anglomániához: Az MR1 (ex-Kossuth) rádió egyes reggeli,délelőtti műsoraiban már szinte kizárólag csak angol nyelvű betétdalok hallhatók. Mit szólnának angol barátaink, ha a BBC egyes adásaiban
rendszeresen csak magyar nyelvű dalok hangzanának el?
Az előbbi hozzászóláshoz tájékoztatásképpen csak annyit, hogy az “egalitate.fw.hu” már nem érhető el. De bármelyik böngésző segíthet.
Miért pont az angol és az eszperantó összevetéséről van szó? A magyarázat egyszerű. Az etnikus (nemzeti) nyelvek közül kétségkívül az angol vált a legelterjedtebb nemzetközi közvetítő nyelvvé; a tervezett nyelvek közül pedig az eszperantó a legsikeresebb. Ha az a kérdés, hogy a két nyelv közül (közvetítő nyelvként) melyik az elterjedtebb, akkor a válasz egyértelmű: az angol nyelv. Miután a világban végbemenő folyamatokból következően egyre szélesebb körben válik szükségessé nemzetközi közvetítő nyelv ismerete és használata, megkerülhetetlenként adódik a kérdés, hogy: a nem angol anyanyelvűek számára a két nyelv közül melyik lenne előnyösebb nemzetközi közvetítő nyelvként?
Az okok között, hogy miért sikertelen az angol, ott kell lennie, hogy nehéz megtanulni. A fonetikája sok tanulónak nagy problémákat okoz. A helyesírása közismerten következetlen. A morfológia többé-kevésbé megfelelő lehet, de a szórend igen bonyolult, mihelyt a tanuló túllép a legegyszerűbb szerkezeteken. A szókincse valóban gazdag, de a gazdagsággal együtt előjön a közeli szinonimák közti hajszálnyi jelentéskülönbség nehézsége. Az „igekötős igék” valóságos csapdát jelentenek a tanulóknak (pl. „feltesz” jelentése: „alkalmaz(kodik)”) A szóbeli közlésrendszer is nehezen megkülönböztethető jelentésű kifejezések csapdáit rejti, lehetséges hibák gazdag forrása (pl. a különbség a „Where do you live?” és a „Where are you living?” között). A nyelvtani szavak közül finom jelentéskülönbségek kifejezéséhez és megértéséhez fontos számos szó „gyenge alakként” tűnik fel a beszélt nyelvben, fonetikailag úgy lerövidítve, hogy az angolt idegen nyelvként beszélők számára nem is hallható, és mikor beszélnek, s nem használják ezeket az alakokat, azt a téves benyomást keltik, hogy a szót kérdésként hangsúlyozzák. Az angol hangsúly helye a szóban változó, és csak nagyon kevés esetben megjósolható. Az angol intonáció sokkal nehezebb, mint a legtöbb nyelvé.
Ábécé: Angol nem fonetikus, 46 fonéma, 20 magánhangzó. Eszperantó fonetikus, 28 betűvel.
Kiejtés: Angol: zavaros, megfoghatatlan. Eszperantó: minden betű mindig ugyanazt a hangot jelöli
Hangsúly: Angol meghatározhatatlan, használat közben alakul ki, szabályokkal nem meghatározott. Eszperantó mindig az utolsó előtti szótagon.
Rendhagyó igék: Angol: több, mint 150. Eszperantó: nincs.
Igeragozás: Angol: változó. Eszperantó: állandó
Nyelvtani funkciók azonosítása: Angol: zavaros, több nyelvtani vonatkozás nincs kifejezve. Eszperantó: tiszta és közvetlen.
Mondattan:Angol: merev. Eszperantó: állandó szórend, nagyon hajlékony.
Nyelvjárások:Angol: megszámlálhatatlan. Eszperantó: gyakorlatilag nem létezik.
Többjelentésű szó:Angol: nagyon gyakori. Eszperantó: ritka
Az A-szinttel egyenértékű szint eléréséhez szükséges idő: Angol:kb. 1500 óra egy francia anyanyelvűnek. Eszperantó:kb. 150 óra egy francia anyanyelvűnek.
Angol vagy eszperantó?
angol: gyönyörű, valódi, ősi. természetes.
eszperantó: korcs hangzású, műanyag, előregyártott. érzelmileg egy nép történetéhez sem köthető.
magyar: egyik legnehezebb, angolnál százszor is, több kivétel, összeolvadás, egyeztetés.
tény: az eszperantó jó ötlet volt.
tény: semmire sem jó, mert ma már – végül is – sem az üzleti sem a politikai sem a kulturális (zenei pl.)szférában nem beszélik, nem használják.
tény: az angol, most hagyjuk a gyarmatosítást meg a multikat, az első számú világnyelvvé lett.
tény: ezt minden országban tanítják, kisebb – nagyobb komolysággal veszik.
tény: alapműveltséghez tartozik egy alapfokú angol nyelvismeret
tény: nemzetközi versenyre merni menni és nem beszélni jó társalgási szinten (alap- és középfok szóbeli kb)AZ BIZONY SZ@PÁS.
aki nem akarja ezt tudomásul venni, az kössön bele a nagybetűkbe meg az ékezetekbe.
meg egymásba.
meg az élő fába.
hajrá magyarok, álművelt finomkodó Hartmut Úr/Hölgy.
Mondattan:Angol: merev, állandó szórend. Eszperantó: nagyon hajlékony.
Egy kis adalék a témához.
http://dotsub.com/view/54b18453-7176-44ef-b686-952b239975f9
Magyarázatot nem igényel. Az angol szövegű videó magyarul van feliratozva.
Claude Piron nyílt levele Leonard Orban Európai Biztoshoz
“ÉS MI AZ ÖN VÉLEMÉNYE EURÓPA NYELVEIRŐL?” – kérdezi Leonard Orban, a soknyelvűségért felelős Európai Biztos.
Köszönöm, Európai Biztos Úr, hogy az Unió polgárait arra kéri, hogy a véleményüket ismertessék meg Önnel. Ez egy rokonszenves jele annak, hogy Ön tiszteletben tartja az egyszerű embereket.
Az európai, nyelvi problémát két, első pillantásra egymásnak ellentmondó igény jellemzi: egyrészt a hatékony kommunikáció, másrészt az egyenlőség, illetve annak igénye, hogy mindenki önazonosság-tudatát tiszteletben tartsuk.
Az angol nyelv használata nem demokratikus, mivel az európaiak nagy többségét afáziássá, beszédképtelenné teszi. Kérem, figyelje meg, hogyan kommunikál két átlagos, nem germán anyanyelvű, 30-40 éves európai, akik 6-7 évig az iskolában tanulták az angol nyelvet. Úgy tűnik, mintha agyvérzést kaptak volna, melynek következtében megsérült a beszéd-központjuk, mivel az afázia minden tünete fellép: – széttöredezett mondatokkal beszélnek, állandóan keresik elméjükben a kívánt szavakat, ismételten meg kell hallgatniuk a másik mondatait ahhoz, hogy megértsék, ezt vagy azt a fonémát nem sikerül kiejteni, stb. Ha meggondoljuk, hogy mennyi időt és szellemi erőfeszítést szenteltek a nyelvtanulásnak, az eredmény siralmas. Ennek az az oka, hogy az angol nyelv nem alkalmazkodott az interkulturális kommunikáció követelményeihez. Ezt objektíven bizonyítja az a tény, hogy tízszer kisebb befektetés sokkal jobb eredményre vezet, ha a kommunikáció nyelvét bölcsebben, ésszerűbben választjuk meg.
Nem csak az angol használata antidemokratikus, hanem a nyelvi problémák bemutatásának gyakorlata is jelentős demokrácia-hiányról tanúskodik. Ennek fő felelősei – a tömegkommunikációs eszközök és az intellektuális elit – egy gigantikus méretű megtévesztés, becsapás áldozatai. Valószínűleg inkább egyszerű tudatlanságból, mint önszántukból, de az mindenképpen elítélendő, hogy a következményeket semmibe veszik. A becsapást könnyű elfogadni. Lélektanilag kényelmesebb, mint szembenézni a valósággal. Mindig él a csábítás, hogy a vágyainknak megfelelően, és ne a tények szerint lássuk a dolgokat. De a megtévesztés az megtévesztés, bármi is annak az oka. Az emberek félrevezetése antidemokratikus eljárás. A legfontosabb kilenc ilyen megtévesztés, félrevezetés a következő:
1. Elhitetik a nem-angol nyelvűekkel, hogy az angol nyelvet jól meg lehet tanulni. Ez félrevezetés. Ez a lehetőség csak a germán anyanyelvű lakosság egy része számára adott, és azok számára, akik négy-öt éven át angol nyelvű egyetemen tanulhatnak. A született angolokkal szemben azonban még ez utóbbiak esetében is fennmarad az egyenlőtlenség.
2. Elhitetik, hogy az iskolai oktatás során az angol nyelvet jól el lehet sajátítani. A fiatalok többsége úgy gondolja, hogy angol nyelvi tanulmányai végén valóban jól fogja tudni a nyelvet. Ez becsapás. Hannoverben 3700 egyetemi hallgató részvételével kutatást végeztek, és azt találták, hogy nyolc-tíz év angol-tanulás után csupán 1 % volt a “nagyon jól tud” és 4 % a “jól tud” kategóriába sorolható. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a hallgatók többsége illúziókat táplált a saját nyelvi színvonaláról: 34 százalékuk a “nagyon jó”, 38 százalékuk a “jó” kategóriába sorolta magát. Ez önámítás. Ha magunkról van szó, a tárgyilagosság mindig nehéz. Sajnos, ezek az önbecsapások a demokrácia ellen hatnak, mert erősítik a többi félrevezetést.
3. Elhitetik az emberekkel, hogy az angol-tanulás után a világon mindenütt tudnak majd kommunikálni. Ez is félrevezetés. A kontinentális Európában a lakosság több mint 90 %-a nem képes a mindennapi angol nyelven készült, egyszerű szöveget megérteni. Próbáljunk angolul beszélgetni valakivel, akivel az utcán találkozunk Lengyelországban, vagy Franciaországban. Megállapíthatjuk, hogy becsaptak bennünket az angol nyelv “egyetemességével” kapcsolatban.
4. Elhitetik, hogy az angol, mint egyetlen világnyelv uralma már végleges, hogy ez valami sorsszerű dolog, hogy már lehetetlen a rendszer megváltoztatását javasolni, még akkor is, ha ezt egy rövidebb-hosszabb átmeneti periódus után képzeljük el. A történelem arra tanít bennünket, hogy az ilyen ítéleteknek nagyobb az esélye a tévedésre, mint a megvalósulásra. Senki sem tudja, hogy holnap mi fog történni. Egy feltételezést valóságként bemutatni nem más, mint csalás.
5. Becsapják az embereket akkor is, amikor eltitkolják, hogy többségük számára az angolt a kiejtése milyen fokban teszi egy teljesen különálló, a nyelvek nagy részénél nehezebben beszélhető nyelvvé. Elkerülik annak kimondását, hogy a magánhangzók nagy száma ( – 24 -, miközben igen sok nyelvben csak 5 magánhangzó van), és egy olyan hang, mint a “th”, amely az európai nyelvek 82 %-ában nem létezik, a félreértések állandó forrását képezi és megsokszorozza annak a kockázatát, hogy nevetségessé váljunk. Földünk lakóinak többsége számára szinte lehetetlen felfogni és reprodukálni a különbségeket pl. a fourteen, fourty, thirteen, thirty, vagy a soaks, socks, sucks, sacks, sex, six, seeks szavak között.
6. Az angol szókincs bevésése az átlagos nyelveknél kétszer több erőfeszítést igényel, – ezt azonban soha sem vallják be. Ez is megtévesztés. Majdnem minden nyelvben létezik a memorizálást elősegítő, formai kapcsolat a hasonló fogalmakat kifejező szavak között: a luno-ból luna, a dento-ból dentisto, az armi szóból malarmado képezhető. Az angolban minden alkalommal két, különböző szót kell megtanulni: így például moon/lunar, tooth/dentist, weapon/disarmament. Nem létezik igazi angol-tudás, ha nem tudjuk a kettős szavak ezreit, mint például a buy/purchase, read/peruse, freedom/liberty, threat/menace, stb. A nyelvek nagy többsége igen jól működik ilyen túlburjánzó szókincs nélkül is.
7. Azt sulykolják belénk, hogy az angol éppen olyan pontos nyelv, mint a többiek Ez sem igaz. Éppen hogy jelentősen pontatlanabb, mert hiányoznak belőle a nyelvtani jelek, és mert a jelentéstartományok gyakran túl szélesek. Íme néhány példa:
a) Develop an industry éppúgy jelentheti azt, hogy “megszervezni az ipart”, vagy “ipart teremteni ott, ahol még nem létezik”, vagy “bővíteni, fejleszteni a már létező ipart”.
b) Bush warned against attacking Iran jelentheti azt, hogy “Bush óvott Irán megtámadásától”, de azt is, hogy “Bush-t óvták (mások) Irán megtámadásától”.
c) Egy általam ismert tolmácsnő azt a mondatot, hogy Iraqis today have no power így kezdte fordítani: “Az irakiaknak ma nincsen politikai hatalmuk”, és csak néhány perc múlva, a következő mondatokból értette meg, hogy azt kellett volna mondania, hogy “Irakban ma elektromos energia nélküli nap van”.
d) Az English teacher vonatkozhat egy angolra, aki matematikát tanít, vagy egy magyar tanárra, aki történetesen angol nyelvet tanít.
Számtalan példát tudnék még említeni, de ennyi valószínűleg elég. Viszonylag sok nyelven dolgoztam, de egyik, általam ismert nyelv sem volt annyira kétértelmű, mint az angol. Ez igen zavaró például a jog és az egyéb tudományok területén.
8. Azt mondják, hogy az Eszperantó csak egy hobbi, amatőr dolog, ábrándos utópia, amely a valóságban nem működik. Ez tévedés. Ha összehasonlítjuk ezt a nyelvet más, nemzetközileg használt kommunikációs eszközökkel – így a magas szinten beszélt angollal, az elfuserált angollal, a szinkron, vagy követő tolmácsolással, a gesztusokkal, vagy a rosszul tudott nyelven való dadogással, a számítógépes fordítással, stb. – akkor megállapíthatjuk, hogy jelentősen felülmúlja ezeket. Sokkal kevesebb erőfeszítést igényel, nem kényszerít bennünket arra, hogy akár egy garast is befektessünk a nyelvi kommunikációba. Azonos életkorban, azonos heti óraszám mellett hat hónap eszperantó-tanulás olyan kommunikációs képességet biztosít, mint amilyent hat év alatt sem érhetünk el más nyelven, beleértve az angolt is. A nettó hatékonyság/költség arány sokkal kedvezőbb az eszperantó, mint más rendszerek alkalmazásával. (Ezzel kapcsolatban ld. még Claude Piron: “Communication linguistique : Étude comparative faite sur le terrain”, Language Problems & Language Planning, vol. 26, 1, 23-50, illetőleg http://claudepiron.free.fr/articlesenesperanto/esploro.htm /eszperantó nyelven/, vagy angolul: http://claudepiron.free.fr/articlesenanglais/communication.htm , hollandul: http://claudepiron.free.fr/articlesenneerlandais/taalkundige.htm és olasz nyelven is: http://claudepiron.free.fr/articlesenitalien/studio.htm .)
9. Elhitetik az emberekkel, hogy az angol az egyetlen lehetőség, amellyel reagálhatunk a nyelvek különbözősége miatti kihívásra, hogy a használatával járó költségek elhanyagolhatóak és már nem csökkenthetők. Ez megtévesztés. A költségek jelentősen csökkennének, az oktatásban és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt, ha az eszperantó helyettesítené az angolt. François Grin közgazdász professzor kiszámította, hogy ha az Európai Unió elfogadná az eszperantót, ez minden évben 25 milliárd euró megtakarítást jelentene. Azt is elhitetik, hogy az angol nyelv kvázi-monopóliumának a nyelvoktatásban nincsenek hátrányai. Ez szintén megtévesztés. Ha az eszperantóval helyettesítenénk az angolt, lehetővé válna, hogy az eszperantó sokkal gyorsabb elsajátítása kapcsán felszabaduló sokszáz órát más nyelvek tanulására fordítsuk; – ez pedig megteremtené a nyelvtanítás igazi sokszínűségét. Az iskolák így visszatükröznék a kulturális sokféleséget. Ma a fiatal elméket egyetlen kultúra és egyetlen gondolkodásmód hatásainak teszik ki, amelyet (versenytárs-nyelvek hiányában) valójában – de soha sem nyíltan – olyannak mutatnak be, mint amely felette áll a többieknek.
Összefoglalásként, Európa – és igazság szerint az egész világ – nyelvi berendezkedése nagy mennyiségű tévedésen, megtévesztésen, csaláson alapul, amely ismétlődik beszédről beszédre, cikkről cikkre, és szinte mindegy, hogy a hazugságok terjesztői ezt szándékosan teszik, vagy – ami valószínűleg a leggyakoribb ok – csak egyszerűen ismétlik azt, amit mások felületesen mondanak, nem gondolva a tények vizsgálatára és semmibevételük következményeire.
Mit szándékozik tenni Ön, Európai Biztos Úr, mit szándékozik tenni a Bizottság az igazság helyreállítása érdekében? Az angol nyelv, mint mindenek felett álló kommunikációs eszköz kiválasztása sohasem volt demokratikus döntés tárgya, soha- sem tájékoztatták tisztességesen a közösséget annak hátrányairól a többségre nézve, sem az angol nyelvű országok számára mutatkozó előnyeiről, sohasem hagyták a polgárokat szabadon dönteni. Az igazi, demokratikus eljárás azt követeli, hogy a felelősök tárgyilagosan vizsgálják meg az egyes opciók, lehetőségek jellemzőit, objektíven és tisztességesen tájékoztassák a közönséget, figyelmeztessék a megtévesztésre, amelynek a polgárok ki voltak téve, – és hagyni kell őket szabadon dönteni. Ön vitatja-e ezeket a szempontokat? Ha igen, akkor mire alapozza az ellenérveit? Ha nem, akkor mit szándékozik tenni?
Ha a Bizottság továbbra is a tehetetlenség útját követi, mi tudni fogjuk, hogy a demokrácia semmit sem várhat az európai intézményektől. Minden megtévesztés, még akkor is, ha jó szándékkal terjesztik, csak antidemokratikus fejlődésre vezethet.
Tisztelettel
Claude Piron
Az eszperantót hídnyelvként használva magyarra fordította Dr. Molnár Lajos
Lektorálta és az eredeti szöveggel egybevetette: Székely Csaba
Nagyon összeszedett és szép beszéd, szívesen megnéztem volna a Bizottságot miközben hallgatták Piron-t… Bár ha úgy hallgatták mint nálunk a parlamentben hallgatják egymás felszólalását “atyáink”, akkor gondolom, mennyi jutott át a mondanivalójából :-S …és máris értem, hogy vajon még miért nem voltak képesek dönteni a nyelvi kérdésben legalább annyit, hogy akkor az eszperantót is lehessen használni hivatalosan.
Nekem nem jött le egészen, hogy Piron miképp képzeli el az eszperantó bevezetését amúgy, és lenne olyan döntés, ami nekem nem tetszene. Legalábbis azt én egy kicsit erős lépésnek érezném, ha úgymond kötelező jelleggel ezt tanulná minden gyerek elsőnek az iskolában. Ennek inkább magától, a józan ész által diktált szempontok miatt kellene létrejönnie, nem azért mert bevezetik.
))
))
Az viszont szerintem is járható út, és kétlem hogy bárkinek bármi baja lenne vele, ha engednék használni mint hivatalos nyelvet.
Igaz, ez azzal járna, hogy mindenhol a hivatalokban eggyel több nyelvre/nyelvről kéne tudni tolmácsolni vagy fordítani.
De ha az eszperantó elsajátítása (magasabb szinten mint az említett, dadogós kézzel-lábbal kommunikáció) fél év munkája egy átlag embernek, akkor valószínűleg annak a tolmácsnak vagy fordítónak, aki netán nem csak az angolt tanulta meg, biztos hogy nem fog fél évébe kerülni hogy felkészüljön erre a “kihívásra”… Ha meg sajnálja rá az időt, akkor megteszi helyette más, fél év alatt
Na mindegy. Nekem szimpatikus a dolog, használhassa mindenki az eszperantót hivatalosan is. A hozzá szükséges dolgokat meg úgyis az ésszerűség diktálja majd, mert itt legalább nem szólhat közbe sem etnikai sem gazdasági “önérdek”
Nem kellene a tolmácsok számát szaporítani (hosszútávon biztosan nem), sőt azok számának a csökkentését eredményezné. Nem kellene minden nyelvről minden nyelvre fordítani. Elég lenne csak minden nyelvről az eszperantóra. Van erre egy ábrám, de nem tudom, miként lehetne csatolni a hozzászólásomhoz. A lényeg, hogy elegendő lenne minden nemzeti nyelvről csak az eszperantóra, mint hídnyelvre fordítani és onnan mindenki saját magának tovább. Ez nyelvenként oda-vissza egy tolmáccsal működne.
Jah kéremszépen, hogy a “szépségkirálynőknek” már nem elég buta libának lenni? Hát úgy kellett neki!
Amúgy a legaljának tartom a “hivatásos” szépségkirálynőket a pornószínészekkel egyetemben, mert ékes példája annak, hogy semmit nem akarnak tanulni, a természetes adottságaikkal, üres fejjel akarnak megélni … persze még a pornósmacáknak is kötelező az angol tudás, mert nem elég lefeküdni és terpeszteni!
Üzenem a bátorító, valószínűleg a harmincas éveit már jócskán betöltött tábornak itt, akik szerint nem történt semmiféle szégyenteljes dolog:
Tizenegyedik éve éve 21. századot írunk! Aki a mai _információs_társadalomban_, ráadásul nemzetközi téren mozogva, nem ismeri _a_ lingua franca-t, az egy _senki_, és senkiként is fogják kezelni!
“hogy semmit nem akarnak tanulni, a természetes adottságaikkal, üres fejjel akarnak megélni …”
Aki intelligensnek születik, az megélhet a természetes adottságaiból, aki szépnek az nem? Miért?
Következőnek azon fogunk csámcsogni, hogy egy akadémikus miért nem úgy néz ki, mint egy Playmate?
Ez egy szépségverseny volt, könyörgöm! A csaj szép és még az angolja is érthető – nem tökéletes, de bőven érthető.
“Aki a mai _információs_társadalomban_, ráadásul nemzetközi téren mozogva, nem ismeri _a_ lingua franca-t, az egy _senki_, és senkiként is fogják kezelni!”
A kutyát nem érdekli, hogyan beszélsz angolul: a lényeg, hogy folyékonyan olvass és írj angolul. Már ha az információs társadalomról van szó.
Ha a kislány modell szeretne lenni, egy kis csiszolással bőven jó lesz ez az angol (és lehet, hogyha nem tolják az arcába a kamerát, akkor jobban beszél)
“A kutyát nem érdekli, hogyan beszélsz angolul: a lényeg, hogy folyékonyan olvass és írj angolul.”
Főleg ha közszereplő vagy, és ráadásul tévében ugye? Ezt az állításodat gondold át még egyszer.
Mellesleg nagyon jól tudom mi az a lámpaláz, de attól még nem állok neki ökörségeket beszélni nulla nyelvtannal, max a szórendet keverem ha nagyon izgulok, de józan parasztiból összeraktam, hogy ilyenkor inkább beszélek lassabban, mint hibásan.
Egyvalamiben viszont egyetértünk, ezt az angolt csiszolni kell, ha tovább akar modellkedni. Megvolt a kellemetlen tanulópénz, legközelebb már jobban fel lesz készülve.
Amennyire én hallottam, nem szóltak nekik előre, hogy lesz ilyen felvétel, azaz nem tudtak rá készülni. Tehát nem közszereplőként volt ott, aki majd a TV-ben fog szerepelni.
És szerintem meg lehetett érteni, amit mond. Ha majd olyan csinos leszel, mint ez a hölgyemény, akkor lehet kritizálni az angolját! Addig szerintem inkább gyönyörködj benne
Kedves Asagrim !
Látom,csiszolódik a stílusa.Örülök neki,de azért még távol áll a KULTURÁLT VISELKEDÉS és a NYILVÁNOSSÁG ELŐTTI MEGSZÓLALÁS KÖVETELMÉNYEINEK ismeretétől…
Ami az információ társadalmat illeti,a sorrenddel egy kis baj van,mint ahogy az idegen nyelvek ésszerű tanulási sorrendjével is.
Anyanyelv,ESZPERANTÓ,idegen nyelvek.
Indusztriális,posztindusztriális,információs,tudásalapú társadalom.Az informatika önálló tudományterületté vált!Erre épül a tudástársadalom.Kiss Endre már 2004-ben erről cikkezett Megérteni a tudástársadalmat címmel.Vitatkozni persze lehet…
Ami a lingua franca-t illeti:a nyelvtervezetek közt a helye,de a legsikeresebb,mely több mint 120 éves léte során bebizonyította az élet-és fejlődőképességét,használhatóságát,az az ESZPERANTÓ.
Kedves Asagrim!
A kereket is feltalálta valaki.Néha javításra szorul,de bárki használhatja.Nem kell újra feltalálni,mert felesleges,helyette értelmes dolgokkal volna célszerű foglalkozni.Pl.azzal,értse meg mindenki a közös nyelv szükségességének fontosságát és minél előbb használjuk közös boldogulásunkra…
A nyertes -Mexikobol-egy szot nem beszelt angolul. Gondoljatok hogy ezzel szegyent hozott Mexikora?
tisztelt Irigyek és Maradiak,
végképp igazat adok annak, aki pártállástól függetlenül csak azt emelte ki, hogy ma bizony nem él meg az ember lánya angol nyelvismeret nélkül.
mert lehet vele szimpatizálni…sőt, szerintem később még sokminden mást is lehet majd vele csinálni…:)de az alapműveltséget ne keverjük már össze azzal, hogy valaki vagy szépséges vagy akadémikus. szerintem az nem ciki ha átlagosan nézel ki de van IQ-d- már a mindennapi életben, nem is kell mindenkinek királynőnek készülni – az viszont igenis gáz ha fordítva, szóval a Barbie Szandi változata.
igaz is – hagyjátok Timit, emlékeztek jó tíz-tizenöt éve Szandira, amikor valami világsztáros interjúban angolul kellett volna megszólalnia? na az volt az égés, de földig…meg a Király Linda a himnuszával..
- na az akkor volt, most meg már ez is ciki. igen, ha haladunk Európa felé, akkor ne vigasztaljuk meg pátyolgassuk magunkat hogy rosszabb is van.. irány a nyelvtanulás!
Én azért szeretném tudni, hogy melyik angolt kellene tudni egy bizonyos kor felett? Az oxfordi vagy a jenki változatát, netán a dél-afrikait? De biztosan hasznos lenne ezekhez még az ausztráliai vagy új-zélandi is. Nem is beszélve pidgin változatról, vagy a semmilyen kategóriába nem sorolható ázsiaiak, főleg távol-keletiek által beszélt angolról. És ne feledkezzünk meg a számítógépes kerékbetört angolról sem. Egy kis adalék az angol nyelvismeret színvonalához. Anno, régen volt egy beszélgetős műsor a TV-ben, amelyet Vitray Tamás vezetett. (Egykoron sokat foglalkoztatott riporter és műsorvezető, közismerten jó angol tudással.) Kepes Andrással beszélgetett és közben volt egy bejátszás abból az interjúból, amelyet Kepes készített a dalai lámával. Na ennek a bejátszásnak a végén Vitraynak volt egy nagyon találó megjegyzése. Nem tudom már szó szerint idézni, de a lényege: Eddig azt hittem tudok angolul.