Louise L. Hay: Ezért fontos, hogy megbocsáss, még akkor is, ha nagyon nehezedre esik

0
4613

A keserűség, a düh, és a harag olyan hatással van a szervezetünkre, mintha bevennénk egy kanál mérget. Egy idő után felhalmozódik, majd testi és lelki betegségek kialakulását idézi elő. Lehetetlen, hogy egészségesek, és boldogok legyünk, ha gondolataink a múltba gyökereznek, és szívünket harag tölti be.

Louise L. Hay: Ezért fontos, hogy megbocsáss, még akkor is, ha nagyon nehezedre esik

Louise L. Hay az “Éld az életed” című könyvében elmondja, hogy miért olyan fontos a megbocsájtás, miért szükséges az, hogy békében legyünk önmagunkkal és a környezetünkkel is.

“Ha nem bocsátunk meg, azzal az egyik legrosszabb dolgot követjük el önmagunk ellen”. – Mondja Louise L. Hay.

A legtöbb ember számára nagy nehézséget jelent a megbocsátás. Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy meg tudjunk bocsátani. Ha valaki önbizalomhiánnyal küzd, vagy nem szereti önmagát, ez azt jelenti, hogy problémái vannak a megbocsátás területén. A megbocsátás által kinyílik a szívünk, és sokkal jobban fogjuk szeretni önmagunkat.

Sok ember évekig hordozza magával a haragot, gyűlöletet. Az ilyen személyeknek erős meggyőződésük, hogy ők maguk nem elég szerethetőek, mivel ezt vagy azt tették annak idején. Épp itt az ideje felismerni, hogy mekkora jelentősége van a megbocsátásnak, és önmagunk szeretetének az életben. Ha nem bocsátunk meg, soha nem leszünk boldogak.

“Szinte hallom is, amint ezt mondod: amit tettem, az már egyenesen megbocsáthatatlan”.

Ha nem bocsátunk meg önmagunknak, az olyan, mintha minden nap lenyelnénk egy kanál mérget. Ami volt, az már megtörtént, nem tudsz változtatni rajta, el kell fogadnod. Lépj tovább, mert, ha nem az egész életedet megkeseríted. Az egyik legfontosabb spirituális tanítás lényege, hogy az adott pillanatban mindenki mindent megtett, amit csak tudott az akkori képességei szerint.

Az adott pillanatban, akkor és ott, mindennek úgy kellett történnie. Itt az ideje, hogy elengedjük a történteket, ki kell lépnünk saját lelki börtönünkből, ahhoz, hogy tovább fejlődhessünk, és boldogan éljünk. Nem szabad a múlton rágódnunk, itt az ideje, hogy megbocsássunk, és szeressük önmagunkat. Ahhoz, hogy lelkileg fejlődjünk, át kell élnünk a fájdalmas pillanatokat újra, és csak ezután következhet be a felszabadulás. Ha szeretjük magunkat annyira, hogy fölülkerekedjünk egy régi helyzeten, akkor könnyebben meg tudunk bocsátani, és végre szabadok leszünk.

Íme néhány pozitív állítás, melyet érdemes gyakran ismételgetni annak érdekében, hogy szeretettel meg tudjunk bocsátani.

  • Biztonságban vagyok. Elengedem a régi sérelmeket, és átjár a szeretet érzése.
  • Nem cipelhetem más emberek terhét is. Mindenki a saját életéért kell vállalja a felelősséget.
  • Megbocsátok mindenkinek, aki a múltban vétett nekem. Feloldom szeretettel.
MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Írd be a neved