A pillangó története – avagy minden idők legrégebbi filozofikus példázata

0
790

A pillangó története Chuang Tzu-tól, a TAO nagy mesterétől származik. Egy álomban öltött testet, melynek tartalma azóta is népszerű a kínai filozófiában, és mindannyiunkban felteszi a kérdést: mi van akkor, ha az egész életünk csupán egy álom?

Fotó: Pixabay.com

Ez az a téma, amely mindig is foglalkoztatta az emberiséget – Chuang Tzu idejétől máig, évezredeken át, ahol több formában ugyan, de ugyanaz az elv köszön vissza ránk. Legyen az a pillangó álma vagy akár a Mátrix című film, a lényeg ugyanaz: mi álom, és mi valóság? Pontosan az a kérdés, amit Chuang Tzu is feltett magának, x évvel ezelőtt!

Íme a taotista álma: Chuang Tzu egy gyönyörű kertben volt. Elaludt egy fa árnyékában. Az álomban, amit akkor látott, már nem volt ember, hanem egy pillangó, amely ide-tova röpködött a csodálatos kertben. Megszűnt az öntudata, fogalma sem volt már önmagáról, mint emberről. Csak élt, anélkül hogy tudná, ki vagy mi is ő. Pusztán egy pillangó volt…

Chuang Tzu ekkor felriadt álmából. Azt követően, hogy kinyitotta a szemét, visszatért az öntudata, a személyisége, és újra tudatában volt a testének, a gondolatainak, a létezésének. De amit megtapasztalt, az szavak nélkül hagyta. Teljesen összezavarodott. Az álom és az alatta átélt élmény hatása nagyon erős volt… Kérdések cikáztak az elméjében: vajon egy ember voltam, aki pillangóról álmodott? Vagy inkább egy pillangó vagyok, aki azt álmodja, hogy ember?

Ez az örökös dilemma mindannyiunkban ott él: vajon a valóságot álmodjuk, vagy maga az álom a valóság? A felébredés mindig a bizonytalanságnak ad helyet, és gondolkodóba ejt.

Nietzche is azok közé tartozott, akik amondói voltak, hogy az emberi tevékenységeink nem másak, mint egy nagyon mély álom. Szerinte az álmainkra nem úgy kell tekintenünk, mint éjjeli aktivitásra, hanem útmutatóként kell őket felhasználnunk a napközbeni tetteinkhez.

A pillangó történetéből okulva, Chuang Tzu levonta a következtetést: nem kell különbséget tennünk a pillangó és a személyünk között, hiszen ez nem más, mint egy átalakulás. A taotista szerint, meg kell békélnünk valamennyi ilyenszerű átalakulással, melyet az életünk során megtapasztalunk. Így lelhetünk csak lelki békére, és ezáltal válhat teljessé az életünk.

Te hogyan magyaráznád a pillangó példázatát?

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Írd be a neved