15 tévhit a fizikáról és a világegyetemről, melyet tudósok bizonyítottak

0
2256

Amikor a világunkról és az univerzumról van szó, ami körülölel bennünket, sokan vannak ellentétes véleményen. A legtöbb állásfoglalás mítoszokon alapszik, és bár szentül hisszük, hogy van némi valóságalapjuk, ezek egyáltalán nem felelnek meg a realitásnak!

15 tévhit a fizikáról és a világegyetemről, melyet tudósok bizonyítottak

1. Gondoltad volna például, hogy a Nap igaziból nem sárga? Ezt a becsapós játékot mindössze a szemünk és a csillag között lévő atmoszféra játssza, a fény ugyanis, mely a Napból árad, fehér. Ráadásul azt is, hogy az ég kék, ez a bizonyos gázburok láttatja velünk, akárcsak a napfelkelte-naplemente vibráló narancs és vörös árnyalatait.

2. A Szahara sem a bolygónk legnagyobb sivataga. A forró, homokos domborzati formák mellett vannak még a Földön olyan zónák, ahol iszonyú körülmények uralkodnak – az Antarktiszon. Itt évente mindössze 2 méter csapadék hull, a szárazföldön pedig csak néhány állatfaj él meg. A maga 13,98 négyzetkilométeres területével egyértelműen lekörözi a Szaharát, ami a maga 9,32 négyzetkilométeres nagyságával eltörpül a jégsivatag mellett.

3. Az asztrológia elárulja a személyiségedet és a jövődet – ez is csak egy jó vicc. Bár a népesség 50%-a elhiszi, hogy az asztrológusok képesek megjósolni a jövőt a bolygók és a Nap állásából, mindössze az emberek 2%-a fogadja meg e tanácsokat. Az évek során többször is próbálták tudományosan bebizonyítani az asztrológia értelmét, de elbuktak. Attól még biztosan rejlik valami a csillagokban, de azt a ráció képtelen megragadni.

4. Bármennyire is meglepő, a mobiltelefonod a térerőt nem egy műholdtól kapja. Kivéve, ha műholdas telefonról van szó, merthogy olyan is létezik. A közönséges mobilok rádiójelekkel kapcsolódnak egy földi telekommunikációs toronyhoz, mely továbbirányítja a hívást a tárcsázott számra/készülékre.

5. A Kínai nagy fal lenne az egyedüli emberi építmény, ami az űrből látszik? Tévedés! A 402 kilométeres távolságban lévő űrállomásról a Föld bármelyik gigantikus épülete látható. Viszont a Holdról egyik sem, mindössze a nagyobb városok éjszakai világítása pislákol a sötétben.

6. Az sem igaz, hogy az árapályt a Hold óceánokra gyakorolt hatása eredményezi. A jelenséget valójában az a centrifugális erő okozza, amely a Föld mozgása által keletkezik.

7. A villám sosem csap le kétszer ugyanarra a helyre – dehogynem! Az Empire State Buildingnek például évente legalább száz villámütést kell elszenvednie.

8. A Föld egy tökéletes gömb – talán ez az az egy dolog, amiről már a suliban megtanultuk, nem valós. A bolygó ugyanis 1673 kilométer/órás sebességgel forog, ez nagyjából 60%-a annak, ahogy egy golyó kirepül a puskából. Ettől a sebességtől a pólusok eltompulnak, az Egyenlítő pedig kidomborul.

9. A Mount Everest a Föld legmagasabb domborzati formája. A tengerszint felett – e aprócska megjegyzés nélkül valótlan a kijelentés. Míg a Csomolungmaként is ismert hegycsúcs 8849 méter magas, addig a Mauna Kea nevű vulkán a Hawaii-szigeten 4205 méter, de a vízszint alatt további 6004 méter mélységig terjed.

10. A víz kiváló áramvezető – ez sem egészen így van. Tény, hogy a csapvíz, ásványvíz képes vezetni az áramot, hála a benne lévő ásványi anyagoknak, ám a felfőzött vagy desztillált víz már szigetelő.

11. A Hold sötét oldala is csak egy tévhit. Valójában annak függvényében látjuk „telinek” vagy „fogyónak”, hogy épp mennyire távol vagy közel áll a bolygónkhoz.

12. Az sem igaz, hogy a tektonikus lemezek a vulkántevékenységtől mozognak. Ezek a lemezek rendelkeznek egy elhalt résszel, ami hidegebb és sűrűbb, így alámerül a földköpenybe, hogy újraképződhessen. Ekkor forró kőzetekből áll újra össze a lemált rész, mely a leglazább területen bukkan a felszínre.

13. Sokan úgy gondolják, hogy az űr küszöbén következik be a súlytalanság. Hibás gondolat! A kozmosz 99 kilométer magasságban kezdődik, ahol a Föld atmoszférája porszívóként hat még ránk. A súlytalanság azonban csak akkor jelentkezik, amikor kilépünk az orbitális pályára, ahol még hat ugyan a gravitáció, de a test tömege elenyésző.

14. A gyémánt szénből származik – ez nem egészen így van. Bár szénszármazék, ez a drágakő valójában 144 kilométeres mélységben, a Föld belsejében hevül és préselődik értékes ásvánnyá.

15. A középkori ember azt hitte, a Föld lapos – tévedés. Ekkor már szinte mindenki tisztában volt azzal, hogy a bolygónk gömb alakú. Ez a tévhit 1800-ban jött forgalomba, az evolúciós és a vallási elméletekkel együtt.

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Írd be a neved