Annak ellenére, hogy láb nélkül született, Kanya Sesser nagyon is teljes életet él. A thaiföldi születésű lány mindössze három hónapos volt, amikor rátaláltak az út szélen, a mai napig nem tudja, hol született, kik a szülei, és mi lehet az oka annak, hogy lábak nélkül született.
Öt éves koráig egy thaiföldi kórházban nevelkedett, ahol az ápolók a pótszülei voltak, és mindenki hatalmas szeretettel gondoskodott róla. Próbáltak neki otthont találni, de nem volt könnyű dolguk, mert a legtöbb ember nem akar fogyatékkal élő gyereket örökbe fogadni, mivel ez rengeteg munkával és plusz felelősséggel jár.
Öt éves korában örökbe fogadták, és az Amerikai Egyesült Államokba került. Azt mondja, eleinte nagyon nehéz volt alkalmazkodnia az új környezetéhez, különösen, mivel nem tudott angolul. „Thai nyelven beszéltem a tükörképemhez a mosogatógépen, mert senki más nem volt, akihez beszélhettem volna” – emlékszik vissza Kanya.
Azt is elmesélte, hogy az örökbefogadó anyjának is sok időbe és tanulásba került, amíg megértette, hogy viselje gondját, és Kanya nagyon hálás neki mindazért, amit érte tett: „Arra bátorított, hogy csináljak minél több dolgot önállóan, és hogy az a független nő legyek, aki ma vagyok.”
Kilenc éves korában kezdett el gördeszkázni, és ez azóta is az egyik legnagyobb szenvedélye. Emellett Kanya modell és színésznő is, feltűnt többek között a Walking Deadben, és a Hawaii Five-0-ban is. Fontos számára a színészkedés, mivel úgy érzi, fogyatékkal élő ázsiai nőként ezzel példát mutathat az embereknek.
Jelenleg Texasban él a barátjával, Jeffel, és nagyon elégedett az életével. Tulajdonképpen bármire képes, amire más emberek, csak ő a kezeit használja a lábai helyett. Igazi szabadszellemű, vad és gondtalan személyiség, aki semmilyen nehézségtől nem hátrál meg.
Azt mondja, az emberek gyakran megbámulják, mert lenyűgözi őket a tény, hogy egy lábak nélküli nő ilyen tehetséges gördeszkás lehet, és a barátját is a sportossága és a pozitív energiái vonzották.
„Más fogyatékkal élő embereknek azt üzenném, hogy keressék meg, mi az, amit igazán szeretnek csinálni, ami boldoggá teszi őket, legyenek aktívak, amennyire csak lehetséges, és koncentráljanak önmagukra.
Szeretem azt, amilyen vagyok, ezért azt a tényt is szeretem, hogy nincsenek lábaim, hiszen így jutottam el oda, ahol most vagyok” – mondja Kanya.
