A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, amelyek hátterében különböző betegségek állhatnak.
A demencia legjelentősebb rizikófaktora az életkor, de más tényezők is közrejátszanak a kialakulásában, és a kutatások azt igazolják, hogy vannak bizonyos hétköznapi szokások, amik növelhetik a kialakulásának kockázatát – írja a Mirror.co.uk.
Ez a 13 hétköznapi szokás növelheti a demencia kockázatát!
1. Alkoholfogyasztás
Az alkoholfogyasztás nem meglepő módon olyan szokás, ami nem tesz jót az agyunknak. De míg sokan azt gondolnák, hogy csak a túlzott alkoholfogyasztás káros, kutatások kimutatták, hogy az alkohol már kisebb mennyiségben is káros hatással lehet az agyunkra.
Egy 2022-ben közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy már napi két korsó sör vagy két pohár bor is képes tíz évvel öregíteni az agyat – egyetlen korsó sör pedig két évvel.
Egy másik tanulmány szerint az alkohol a demencia három legkárosabb kockázati tényezőinek egyike – a másik kettő a cukorbetegség és a légszennyezés. Dr. Esther Walton, a Bath Egyetem munkatársa elmondta: „Az alkohol egyértelműen az egyik leggyakoribb dolog, ami öregíti az agyat. Azoknak az embereknek, akik isznak, általában idősebbnek tűnik az agyuk, de nem tudjuk, létezik-e okozati összefüggés.”
2. Alváshiány
Köztudott, hogy ha nem alszunk eleget, az feledékenységet, ingerlékenységet és alacsony energiaszintet okozhat. Ezek a problémák azonban hosszú távon is kihathatnak. A tudósok szerint a rendszeres alváshiány is növelheti a demencia kockázatát.
A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány szerint azoknál, akik rendszeresen hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjszakánként, 30 százalékkal nőtt a kockázat, szemben azokkal, akik hét órát vagy annál többet aludtak. A szerzők szerint az alvás azért fontos, mert segít kiüríteni az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható toxikus fehérjéket az agyból.
3. Túl sok egyedül töltött idő
Egy amerikai tanulmány olyan egészséges felnőttek agyát vizsgálta, akik magányérzetről számoltak be. A kutatók megállapították, hogy ezeknél a személyeknél megemelkedett az agykérgi amiloid szintje – a feltételezések szerint ez a fehérje az Alzheimer-kór kialakulásának elsődleges oka.
Más kutatások is összefüggésbe hozták a társadalmi elszigeteltséget a korai demenciával, ami azt jelenti, hogy a tünetek még 65 éves kor előtt jelentkeznek, és a kutatók szerint van néhány erős bizonyíték, ami arra utal, hogy a magány összefügg az agy gyorsabb öregedésével.
4. Hangos zene vagy más zajok
A tudósok szerint a hangos zajok növelik a hallásvesztés kockázatát, ami viszont valószínűbbé teszi a demencia kialakulását. Ide tartozik a hangos zenehallgatás is, akár fejhallgatón keresztül is, vagy koncerteken.
Dr. Tim Beanland, az Alzheimer’s Society munkatársa szerint fontos, hogy rendszeresen kivizsgáltassuk a hallásunkat, különösen, ha rendszeresen hangos zajoknak vagy zenének vagyunk kitéve, és ha tehetjük, viseljünk füldugót.
5. Túlzott koffeinfogyasztás
Megdöbbentő módon egyes tanulmányok szerint a kávéfogyasztás szintén összefüggésbe hozható az agy öregedésével, bár a szakértők szerint nincs bizonyíték arra, hogy a koffein demenciát okozhat.
A Nutritional Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány szerint azoknál, akik naponta több mint 6 csésze kávét isznak, 53%-kal nagyobb eséllyel diagnosztizálnak demenciát, mint azoknál, akik naponta csak 1-2 csésze kávét isznak. Ugyanakkor azok esetében, akik több kávét fogyasztanak, nagyobb eséllyel állapítottak meg kisebb agyi térfogatot, különösen a memóriáért felelős területen.
6. A rendszeres orvosi vizsgálatok elmulasztása
A rutinszerű orvosi vizsgálatok, például a vérnyomás- és koleszterinszint ellenőrzések elmulasztása szintén veszélyes lehet. Dr. Beanland szerint a szív- és érrendszeri problémák növelhetik a stroke, az Alzheimer-kór és az érrendszeri demencia kockázatát, ezért ha odafigyelünk a szív egészségre, azzal az agyunk egészségéért is sokat teszünk.
7. A testmozgás elhanyagolása
Az Alzheimer’s Society szerint a rendszeres testmozgás 28 százalékkal csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
„A kutatások kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás az egyik legjobb módszer a demencia kockázatának csökkentésére. Ez lényegében egy egészségesebb életmód része: a testmozgás, az egészséges táplálkozás és így tovább.” – mondja Dr. Beanland.
8. Kontaktsportok
Egy dániai tanulmány szerint a fejsérülések akár 10 évvel később is kockázati tényezőt jelenthetnek a demencia kialakulásában az 50 év feletti embereknél. Ráadásul a demencia kockázata a kapott fejsérülések számával együtt nő.
A Glasgow-i Egyetem egy tanulmánya pedig megállapította, hogy a profi labdarúgóknál három és félszer nagyobb a progresszív agysérülésből eredő halálozás kockázata, és ötször nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége.
9. Egészségtelen ételek
„Bizonyítékok vannak arra, hogy a mediterrán típusú étrend csökkentheti a memória- és gondolkodási problémák kialakulásának, valamint a demencia egyes formáinak kockázatát. Ez azt jelenti, hogy több gyümölcsöt, zöldséget és gabonafélét kell tennünk a kosarunkba, ugyanakkor kevesebb vörös húst és cukros élelmiszert” – magyarázta Dr. Beanland.
Bár a testmozgás és az étrend jótékony hatásaira az agy egészségét illetően nincsenek egyértelmű bizonyítékok, kutatások kimutatták, hogy az étrend befolyásolja a biológiai öregedés más tényezőit, például az epigenetikai öregedést.
10. Az oktatás hiánya
Bár a kognitív hanyatlás az öregedési folyamat természetes része, egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a magasabb iskolai végzettség csökkenti ezt – és ezáltal a demencia kockázatát.
Dr. Rosa Sancho, az Alzheimer’s Research UK kutatási vezetője elmondta: „Noha nehéz felmérni, hogy az egyes életmódbeli tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a demencia általános kockázatához, ez a tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy az életünk korai szakaszában megszerzett iskolai végzettség befolyásolhatja a betegség kialakulásának kockázatát.”
11. Munkahelyi stressz
A fokozott szintű stressz természetesen nem tesz jót az agyunk egészségének. Míg egy bizonyos mértékű stressz még segíthet növelni a hatékonyságunkat, a túlzott stressz káros hatással van az alvásra, a bőrre és a mentális egészségre, sőt, agyzsugorodást is okozhat.
Az Alzheimer’s Society szerint a stressz hatással van az immunrendszerre, amely köztudottan kulcsszerepet játszik a demencia kialakulásában. A stressz kortizolt szabadít fel, ami összefüggésbe hozható a szorongással, a depresszióval és a demenciával.
12. Túl sok képernyő előtt töltött idő
Egy 2023-as kutatás szerint naponta átlagosan hét órát töltünk képernyő előtt, de ennél akár jóval többet is.
Ez óriási hatással van az agyunkra – és úgynevezett digitális demenciát okozhat. Bár ez nem egy konkrét betegség, a rövid távú memóriával kapcsolatos problémákat, feledékenységet, a szavak felidézésének nehézségeit és a multitaskinggal kapcsolatos nehézségeket írja le, amelyeket a technológia túlzott használata okoz.
Egy másik, 2023-as tanulmány szerint a napi négy óránál több képernyőidő összefüggésbe hozható a demencia megnövekedett kockázatával. Dr. Beanland szerint figyelembe kell venni a mentális edzés fontosságát. Egyszerűen fogalmazva, az agy olyan, mint bármely más izom: ahhoz, hogy fitten tartsuk, edzenünk kell, hogy javítsuk az egészségét és fokozzuk a szellemi mozgékonyságot. Az olyan tevékenységek, mint a rejtvények, stimulálják az agyat – mondja a szakértő.
13. Dohányzás
Becslések szerint a dohányzás 30-50 százalékkal növeli a demencia kialakulásának kockázatát. Egyes szakértők szerint világszerte az esetek mintegy 14 százaléka a dohányzás számlájára írható.
