KezdőlapVilágSisi szerelemből ment férjhez, de boldogtalan volt a bécsi udvarban: 4 terhesség...

Sisi szerelemből ment férjhez, de boldogtalan volt a bécsi udvarban: 4 terhesség után mindössze 50 kilót nyomott, és 47 centi volt a derékbősége!

-

Az osztrák-magyar monarchia legkedveltebb asszonyának minden megadatott, amiről egy nő álmodozhat – kivéve a boldogságot. A korona terhei alatt, Erzsébet császárné gyakran a diétákban, a sportban és utazásokban kereste a menedéket. Sokan irigykedtek rá, de a viselkedésével számos pletykát is szított, melyek, együttvéve, végül az életébe kerültek.

Sisiről nagyjából mindenkinek megvolt a véleménye: egyesek lázadónak tartották, míg mások a felfrissülést, a megújulást látták benne. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja egyike volt minden idők legszebb asszonyainak!

Wittelsbach Erzsébet hercegnő, I. Miksa bajor király unokája, szentestén született 1837-ben. A családja Sisiként becézte. A Possenhofen palotában töltötte a gyermekkorát, a bajor természet szabadságában, távol a monarchia szigorú szabályaitól. Idilli családi környezetben nevelkedett szülei és hét testvére körében. Az apjától, Miksa József bajor hercegtől a demokrata idealizmust és a békeszeretetet örökölte – a jellemvonásokat, melyek akkoriban szokatlannak minősültek a királyi udvarban. Édesanyjától, Mária Ludovikától pedig a zárkózottságot és a közfeladatoktól való félelmet.

Mesebeli esküvő után, kalitkába zárva

Sisi imádta a lovaglást, a cirkuszt és a verseket. A természetben érezte otthon magát, és a művészeteket is nagyon kedvelte. Gyönyörű kislány volt, aki eleven, pajkos kamaszlánnyá fejlődött, tele vidámsággal és életkedvvel. Így ismerkedett meg I. Ferenc József herceggel, az osztrák korona örökösével, 1853 nyarán, egy üdülés során, Bad Ischl-ben. A dolgoknak úgy kellett volna történniük, hogy a herceg Erzsébet nővérének a kezét kéri meg, ám Ferenc József, mikor meglátta a csodaszép, bohókás Sisit, azonnal beleszeretett, és eldöntötte, őt választja császárnéjának.

Sisi örömmel fogadta a herceg közeledését, hiszen ő maga is megkedvelte Ferenc Józsefet. Arról viszont senki sem világosította fel az ifjú lányt, hogy a bécsi Hofburg palotában az élet messze sem oly ragyogó, mint azt Erzsébet várta volna. Az udvar uralkodóhoz méltó viselkedést várt el, rideg és szigorú szabályok mellett, csakhogy Sisi nem tudta levetkőzni a benne tomboló szabadságvágyat.

A XIX. század Diana hercegnőjének is nevezett Erzsébet mindössze 16 éves volt, amikor császárné lett. Esküvője mesébe illő volt. Szerelemből ment férjhez, ami abban az időben bizony ritka volt. Mégis, a boldogsága szinte azonnal szertefoszlott, hiszen állandóan megszólták, utasítgatták és bírálták a gyermeki viselkedése és a különleges ízlése miatt. Sosem tudott megfelelni a habsburgi etikettnek, mint ahogyan beilleszkedni sem tudott az uralkodói életformába.

Gyermekeit az apai nagymama gondjaira bízták

Nem sokkal az esküvő után, Erzsébet császárné két kislánynak is életet adott. Szófia és Gizella nevelését azonban az apai nagyanya vállalta magára, gyakorlatilag elszakítva őket az édesanyjuktól, csupán abból az elvből, miszerint a túl fiatal Sisi még nem áll készen az anyaságra.

A szerencsétlen helyzet végül tragédiába torkollott, miután a császári pár a lányokkal Budára utazott, ahol a két gyermek diftériával fertőződött meg. Gizella gyorsan felépült, de a 2 éves Szófia belehalt a betegségbe. Első gyermekének halála mély depresszióba taszította a császárnét, melyen következő gyermekeinek, Rudolfnak és Marie-Valerie-nak a születése sem enyhített.

Akárcsak Lady Diana, Erzsébet is bulimiában és anorexiában szenvedett

A lelki drámái elől többek közt a szépségének ápolásába menekült. Hosszú, gesztenyebarna haját naponta megfésültette és gyönyörű frizurákba rendeztette kedvenc fodrásznőjével, Fannyval. Nem sajnálta rá azt a három órát, melyet a procedúra igényelt. Emellett, rögeszméjévé vált, hogy 50 kilónál nem nyomjon többet, ezért fokozatosan, de biztosan haladt a bulimia és az anorexia felé. 1.72 méter magas volt, ehhez pedig tartotta a 47 centis derékbőséget, négy terhesség után is.

Étrendje nagyon szigorú volt, főként növendékhúslevesből, szárnyashúsból, őzhúsból vagy fogolyból állott, kivéve mikor suttyomban el nem majszolt egy-egy süteményt. Életének utolsó éveiben viszont már csak friss tejet, narancsot és tojást volt hajlandó elfogyasztani.

A kimért menühöz rengeteg mozgást társított: lovagolt, hosszú sétákat tett a természetben, úszott, biciklizett, vívott és tornászott – ezért is rendelte el, hogy valamennyi palotájában szereljenek bordásfalat, gyűrűket és súlyzókat. A túl sok fizikai terhelés a szegényes étrenddel párosulva azonban tönkretette az egészségét: 44 évesen már isiásztól, reumától, ideggyulladástól és ödémáktól szenvedett, az alultápláltság miatt. Alig volt 50, amikor a bőre és a fogsora annyira megromlott, hogy fátylat viselt, és elutasította a portrékat.

Erzsébet királyné magyar koronázási öltözékében.

Morfiummal csillapította az idegeit

A teste pusztulásával párhuzamosan, az elmeállapota is fokozatosan hanyatlott. Kezdetben remek terápiaként szolgáltak a Madeirába, Magyarországra, Angliába, Írországba, Svájcba és Korfura tett rendszeres utazásai, de idővel már semmi sem érdekelte őt, még a magyarok sem, akiknek 1867-ben a királynője lett, és akiknek a sorsát mindig a szívén viselte. A jótékonykodási akciókkal sem törődött, mint ahogyan a férjével sem, ami emiatt arra kényszerült, hogy más nők kegyeiben leljen vigaszt.

A depresszió Erzsébetet oly mélyre húzta, hogy 40 éves kora után egyre gyakrabban nyúlt a „titkos dobozához”, egy kis morfiumhoz folyamodva, a meggyengült idegeinek a csillapítására. A legkisebb gyermeke, Marie-Valerie gyakran hallotta őt hisztérikusan nevetni, Ferenc József pedig tisztában volt a felesége öngyilkossági kísérleteivel is.

Hogy kikezeljék a depresszióból, a legjobb pszichiátereket hívták a palotába, sőt még egy médiumot is megkerestek, de minden próbálkozás kudarcot vallott.

Herkules-fürdőn kezeltette magát

Sisi gyakran utazott Erdélybe, ahol a termálvizek gyógyító hatását vette rendszeresen igénybe. Herkules-fürdőt legalább öt alkalommal látogatta meg – először hat hétre utazott ide, 1887 tavaszán, amikor Erzsébet román királynővel is találkozott. A császárnőt lenyűgözte a bánsági táj szépsége, melyet nemcsak az ablakból, hanem testközelből is megcsodált: hosszú sétákat tett a környező vidéken, az élményeit pedig számtalan versben örökítette meg. A helyiek forrásokat, villákat neveztek el az ő tiszteletére, és még egy fedett sétálóösvényt is építettek neki, hogy esős időben is kényelmesen megtehesse a szokásos sétáit.

1889-ben újabb tragédia sújtott le Erzsébet családjára: egyetlen fia és trónörököse, Rudolf öngyilkos lett, miután lelőtte szeretőjét, Mary Vetsera bárónőt. Az eset a fiú osztrák nyaralójában történt, Mayerlingben. Az amúgy is megtört idegállapotú Sisinek ez végzetes csapás volt. Mivel semmilyen vigaszra nem számított, megduplázta külföldi utazásainak számát, és 51 évesen egy horgonyt tetováltatott a karjára. Valamennyi hóbortját megingott elmeállapotának tudták be.

Minden vágya az volt, hogy a tengeren haljon meg

Válságos élete 1898 szeptember 10-én ért véget, amikor inkognitóban a svájci Genfben tartózkodott. Éppen arra készült, hogy felszálljon egy hajóra, Montreux felé, de még a pontonon szíven szúrta őt az olasz anarchista, Luigi Lucheni. A merénylő eredeti célpontja Henri d’Orléans herceg, a francia trón örököse volt.

Mielőtt elájult volna, a császárné annyit kérdezett: „Mi történt velem?”. Egy órával később hunyt el, a hotelben. Még az utolsó kívánsága sem teljesülhetett. Bár azt szerette volna, hogy a tengeren haljon meg, a teste pedig a habokban nyugodjon, Sisit a bécsi királyi kriptában temették el, egy olyan városban, melyet sosem tekintett az otthonának.

Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy iratkozz fel a hírlevelünkre!


Legfrissebb

Ez is érdekelhet