A svéd származású Alexander Skarsgård Dax Shepard és Monica Padman Armchair Expert podcastjának vendége volt, ahol többek között karrierje kezdeti szakaszáról is beszélt, és elárulta, hogy akkoriban nagyon megviselte a reflektorfény.
Stellan Skarsgård színész fiaként már gyerekként sem volt idegen számára a szórakoztatóipar, és 7 évesen már ő maga is belépett ebbe a világba. Az élete aztán fiatal kamaszként változott meg igazán, és bár egy rövid ideig úgy tűnt, a katonai karrier felé fordul, végül visszatért a színpadra és a képernyőkre, ma már pedig igazi nemzetközi sztár.
Alexander Skarsgård 13 éves volt, amikor szerepet kapott egy svéd tévéfilmben, ami rendkívül népszerűvé tette.
„Nekünk csak két csatornánk volt Svédországban, még jóval a kábeltévé előtt. Szóval két csatorna volt, így ha valami ment, azt alapvetően az egész ország nézte. Tizenhárom éves voltam, és hirtelen, csak azért az egy apró dologért, felismertek. Igen, sztár lettem” – idézte fel a podcastban.
Ez azonban akkoriban egyáltalán nem szerzett neki örömet.
„Valakinek, aki szürke öltönyös apára vágyik, aki egy szürke Saabot vezet a szürke irodába, ez durva volt. Nem szerettem, ha felismernek. Nem szerettem iskolába menni, ahol a gyerekek azt mondták: láttam a filmet” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez teljesen szétrombolta az önbizalmát.
„Az önbizalmam a padlón volt. Emlékszem, 13-14 éves voltam, és ha egy lány egy kicsit is érdeklődött irántam, azt gondoltam: biztos csak a filmért rajong. Ez egyszerűen összetört engem. Azt gondoltam: ez borzalmas. Már csináltam egy 50 perces tévéfilmet. Nem akarom ezt tovább csinálni.”
„Visszavonultam. 13 évesen bedobtam a törülközőt. Népszerű akartam lenni, de ki akartam érdemelni. Nem éreztem úgy, hogy kiérdemeltem volna, mert valaki látott a tévében” – folytatta, mert úgy érezte, az emberek így csak a karakterét szeretik, nem őt.
„Ráadásul, bár apám színész volt, és az öcsém, Gustaf, amikor öt-hat éves volt, ragaszkodott ahhoz, hogy színész lesz, én nem voltam ilyen lelkes. Vállaltam néhány alkalmi munkát itt-ott, de nem törekedtem igazán erre. Csak úgy megtörtént. Nem volt nehéz döntés, mert megint csak úgy voltam vele, hogy amúgy sem akarok színész lenni. Csak egy Saabot akarok vezetni. Szóval csak úgy abbahagytam” – mondta.
Később azonban mégis visszatért a színészkedéshez.
