Geszti Péter Sváby András vendége volt az Útközben elmeséled című műsorban a VIASAT3 csatornán, és őszintén vallott a családjáról, többek között szülei elvesztéséről is.
Édesapja elmondása szerint sokat betegeskedett, és rendszeresen előfordult, hogy kórházba kellett feküdnie, de arra, amikor egy alkalommal nem jött ki a kórházból, nem volt felkészülve.
„Hozzászoktam ahhoz, hogy apu bemegy a kórházba, és aztán egy-két hét múlva kijön. És akkor egyszer bement, és nem jött ki többet. A halála tulajdonképpen annyira meglepett, hogy hónapokig igazából nem tudtam magamhoz térni. Nem tudtam, mit kezdeni a helyzettel, nem tudtam, hogy, hogy kell viselkedni ilyenkor például” – vallotta be a rapper, dalszerző.
Geszti Péter azt is elárulta, hogy hosszú évekbe telt, mire sikerült feldolgoznia édesapja halálát. 1987-ben veszítette el őt, és közel tíz évvel később, a Dzsungel könyve musical egyik dalával tudott tőle igazán elbúcsúzni, és lezárni magában a gyász folyamatát.
Ez Amíg őriz a szemed című dal, ami Balu búcsúja.
„Tulajdonképpen, amikor Dés Laci megírta a dalt, akkor már tudtam, hogy ez nagyon fog fájni. Ezt megírni is fog fájni, meg megmutatni másoknak” – idézte fel, hozzátéve, hogy azok, akiknek megmutatta a készülő dalt, mind elsírták magukat.
A műsorban édesanyja nemrég bekövetkezett halála is szóba került, de arra a kérdésre, hogy elárvultnak érzi-e magát, Geszti Péter azt válaszolta:
„Akkor vagy árva, ha te magadat árvának nyilvánítod, mert az árvaság az azt jelenti, hogy érzelmileg egyedül maradsz a világban. Ez azonban ma már nem így van, ott vannak a lányaim, és ott van a feleségem.”
De elismerte, nehéz szembesülni azzal a tudattal, hogy az anyja halálával mindenki távozott az életéből, aki abban a lakásban élt, ahol felnőtt.
