Szerda hajnalban, eddig nem teljesen tisztázott körülmények között vesztette életét Jákli Mónika. A fitneszmodell halála nemcsak a közvéleményt, hanem a szakembereket is megrázta, hiszen egy kisgyermeket hagyott maga után. A szlovák hatóságok továbbra is vizsgálják a baleset pontos okát, ám időközben több – egymástól független – magyarázat is felmerült arra, mi vezethetett a végzetes kimenetelű ütközéshez.
A tragédia körülményei kapcsán megszólalt egy ismert magyar spiritiszta is, aki szerint vadbaleset állhat a háttérben. Bár ez egyelőre nem hivatalos megállapítás, a feltételezés nem zárható ki, és bizonyos szakmai véleményekkel is részben egybeesik.
A Ripostnak nyilatkozva Kiss Kató azt állította: meglátása szerint Jákli Mónika nem menekült senki elől, viszont sietett, mert – elmondása alapján – rossz hírt kapott az édesanyjával kapcsolatban. A hajnali órákban ráadásul jeges, csúszós úton közlekedett, a megengedettnél nagyobb sebességgel.
„Ugyanakkor folyamatosan egy szarvast mutat, aki az út közepén áll. Ez lehet az ok, ami miatt félrerántotta a kormányt és az út menti fák közé csapódott” – fogalmazott Kiss Kató.
A spiritiszta azt is hozzátette: később maga is utánanézett a témának, és olyan szakmai cikkekkel találkozott, amelyek szerint a téli időszakban a vadak gyakran felkeresik a felsózott útszakaszokat, mivel az aszfaltra kerülő só segít pótolni az ásványianyag-hiányukat.
A Ripost a témában megszólaltatta Földvári Attila vadgazdálkodási szakembert is, aki az Országos Magyar Vadászkamara szóvivőjeként, valamint az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársaként általános szakmai álláspontot ismertetett.
Elmondása szerint a vadelütéses balesetek fő szezonja nem a tél, különösen nem a szarvasféléknél.
„Ebben a régióban – és nem csak Magyarországon – leggyakrabban őzet ütnek el, az esetszámok pedig tavasszal és az üzekedési időszakban, július vége és augusztus közepe között ugranak meg.”
Ugyanakkor hangsúlyozta: vad bármikor kiléphet az útra, különösen télen, amikor a szarvasfélék csapatokba verődnek.
„Ha egy elszalad az autó előtt, számítani kell arra, hogy pillanatokkal később több is követi. Ilyenkor fordul elő, hogy az autós telibe kap egy példányt, vagy rosszul sikerül a kikerülő manőver.”
Földvári Attila megerősítette azt a felvetést is, hogy az útszóró só csaliként hat a vadakra.
„A só – így természetesen az útszóró só is – vonzza a vadat, mivel ásványi anyagokat pótol. Az állat pedig megtanulja, hogy sózzák az utakat” – mondta.
A szakember elmondta: a vadgazdálkodók ezt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy nyalósókat helyeznek ki az erdős területeken, ezzel igyekezve távol tartani az állatokat a lakott területektől és az utak közeléből.
A vadgazdálkodási szakértő szerint a legtöbb ilyen jellegű baleset megelőzhető lenne, ha a járművezetők a KRESZ-nek, valamint az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően vezetnének: „Magyarországon a gyorshajtás sajnos nemzeti sport. Még akkor is, ha a vadveszélyre figyelmeztető tábla egyértelmű jelzést küld a sofőrök felé.”
A hatósági vizsgálat továbbra is tart, így a tragédia pontos oka egyelőre nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Az eddigi információk azonban azt mutatják: a jeges út, a sebesség és egy esetleges vad felbukkanása együtt végzetes helyzetet teremthetett.
