Szokás valakire mondani, hogy a szakma nagy öregje. Ami Laurent Wolfot illeti, joggal aggathatjuk rá ezt a jelzőt, hiszen 21 éve ismert DJ. Mindig türelmesen kivárta, amíg eljön az ő ideje, soha nem kapkodott, mindent túlélt. Pedig 21 év hosszú idő. Sok rajongója még nincs is ennyi idős.
Oké, hogy kellett egy művésznév, amely világszerte kimondható (ennyire előrelátó lett volna már az elején?), de lássuk be, hogy szépen cseng a Laurent Debuire Toulouse. Wolf ugyanis ezen a néven jött világra, de abban igaza van, hogy ehhez egy festő vagy író jobban passzol. Bár nem azért űzi a mesterséget két évtizede, mert azt gondolja, hogy ez nem művészet.
Már 12 éves korában hosszú időszakokra eltűnt a szülei párizsi házának alagsorában, hogy kísérletezgessen a lemezjátszóval. Természetesen nem kémiai vagy fizikai kísérletekre gondolunk, a kis Laurent sajátos hangzást próbált kicsikarni a lemezekből. Kezdeti klubfellépéseit megkoronázza, amikor heti vendég lesz a híres párizsi szórakozóhelyen, a Queenben. 1992-től heti három este is az övé, és innen már csak egy lépés, hogy a lemeziparban is kipróbálja magát.
Először természetesen remix munkákkal kezd, aztán 1995-ben felcsendül első saját szerzeménye, a House Train. Ezt aztán hamarosan követi a Saxo és a Calinda, amelyekkel Wolf eléri a listák tetejét és nemzetközi elismertségre tesz szert. Hívni kezdik a világ minden tájára, mert a közönség, legyen az ázsiai, dél-amerikai vagy európai, szívesen hallgatja számait.
Ehhez képest eléggé eltűnik a színről, és egészen 2004-ig kell várni, hogy újra hallasson magáról. Ekkor két válogatáslemeze is megjelenik, Positiv Energy ésAfro Dynamic címekkel. 2006-ban jön aztán a Hollyworld, amellyel a táncparketteket veszi célba, nagyon nem sikertelenül.
2008-ban nem kis szakmai díjat könyvelhet el. A World Music Awardson őt hirdetik ki győztesként a DJ kategóriában. A DJ Magazin 2009-es 100 legjobb DJ listáján a 66. helyen zár. Nemzetközi ismertsége továbbra sem ismer határokat. Fellép Taiwanon egy repülő csészealj formájú klubban, átugrik Oroszországba, szilveszteri partit nyom Chilében, a tengerparton szórakoztat 25 ezer embert Kolumbiában, hogy aztán a híres barcelonai Pachában mutasson valamit. Mindig figyel a közönségére, és a visszajelzésekből építkezik tovább. Nincs megállás, túl kell élni (Survive).
