Április 15-én, szerda reggel Magyar Péter másfél év után először adott interjút a közmédiában – előbb a Kossuth Rádiónak, majd az M1-nek, és a forgatókönyv nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult. Mindkét interjút feszült hangulat jellemezte, és éles szóváltások alakultak ki a leendő miniszterelnök, valamint a riporterek között. Veiszer Alinda újságíró, aki korábban maga is dolgozott a közmédiában, egy Facebook bejegyzésben értékelte az M1 interjúját, amit elfogadhatatlannak tartott.
„Történelmi pillanat a köztévén. Roppant kellemetlen volt, de másra nem is lehetett számítani” – írta a közösségi oldalon megosztott bejegyzésében. „A közmédia sosem volt hibátlan, de ameddig én ott dolgoztam, elképzelhetetlen lett volna az, amit ez a szőke hölgy csinált, ő ugyanis a szerepéből teljesen kiesve, vitapartnerré próbált avanzsálni, bárcsak legalább az sikerült volna neki!. Igaz, az is elképzelhetetlen lett volna, hogy az ellenzék legnagyobb pártjának vezetőjét másfél évig ne hívják meg a közpénzből fenntartott médiába.”
A Veiszer Alinda által említett „szőke hölgy” Csete Beáta volt, aki az interjú alatt végig próbált közbeszólni és kötekedő stílusban tette fel a kérdéseit.
Veiszer Alinda a Republikon Intézet adatait is idézte bejegyzésében: „De persze tudtuk, és számok is alátámasztották, hogy a magyar közmédia sosem látott mélységekben van. A Republikon intézet készített egy kutatást, amelyből kiderül, hogy
„A vizsgált 334 darab, összesen 281 órányi adás átlagosan minden nyolcadik másodpercben látható volt egy fideszes vagy KDNP-s politikus. Ők összesen 35,5 órát voltak képernyőn, ebből 29 órában kifejezetten pozitív kontextusban.
Ezzel szemben az ellenzéki politikusok megjelenési aránya az 5 százalékot sem érte el (13,5 óra), ráadásul ennek a korlátozott időnek a nagy részét, 10,5 órát, kifejezetten negatív, és mindössze 1 órát pozitív keretezésben töltöttek a képernyőn. Ezzel szemben a kormány és a kormánypártiak egyetlen percet sem szerepeltek negatív kontextusban.”
Veiszer ugyanakkor kifejezte abbéli reményét, hogy a közmédia a jövőben visszatérhet eredeti szerepéhez, ami a tájékoztatás, a kulturális értékteremtés és a közösség szolgálata.
„Őszintén remélem, hogy a következő időszakban a magyar közmédia képes lesz legitimmé tenni a létezését, miközben megszólítja azokat is, akik pl nem is néznek tévét, és nem hallgatnak rádiót (Már én is alig) . Elég sokan vannak,ez sem független a közmédia színvonalától.
Ehhez az is kell, hogy a hatalmon lévők ne tekintsenek rá pártmédiaként, meg persze kell hozzá sok valódi újságíró, akik tudják, mi a dolguk. Ellenőrizni a hatalmat” – írta.
