A Kincskereső szombati, február 12-ei adását a romáknak szenteli. A nézők dokumentum-összeállítások alapján alkothatnak átfogó képet e hányatott sorsú nép múltjáról, kultúrájáról. A műsor második része Farkas János futballistának állít emléket.
Az európai cigányság több mint ezer éve hagyta el az ősök földjét, Észak-Indiát, s az iszlámhódítástól űzve indult el nyugat felé. Magyarországra az első karavánok a XIV-XV. században érkeztek. A vándor nép sokáig megőrizte ősi, archaikus kultúráját, de elszigetelődése szálka volt a mindenkori hatalom szemében. A romák beolvasztására az évszázadok alatt több, faji alapon megfogalmazott törvény tett kísérletet. Pedig a Kárpát-medencében az úgynevezett „magyar cigányok” korán megtalálták helyüket a társadalomban, számos kiváló zenész szerzett nevet a reformkori Magyarországon, a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is magyar oldalon, fegyverkovácsként vettek részt. A második világháborúban közülük is sokan vesztették életüket a haláltáborokban.
A háború után az ipari fejlődés hozzájárult a romák felemelkedéséhez, a hetvenes években a munkaképes cigány férfiak 90%-a állt rendszeres alkalmazásban. A rendszerváltás nagy vesztesei viszont a romák voltak, a privatizálás után a munkanélküliség e társadalmi csoportot hatványozottan érintette. Az egymást váltó kormányok csak szavakban álltak a kisebbség mellé.
A Kincskeresőben sugárzott dokumentumfilm az előítéletek eloszlatását szolgálja, így kultúrtörténeti jelentőségű.
A cigányság számos híres embert adott a magyar nemzetnek: zenészeket, művészeket, sportolókat. A Kincskereső második részében Farkas Jánosról, a világhírű labdarúgóról készített összeállítást láthatják a nézők. Az eredeti filmek felhasználásával készített adásban pályatársak beszélnek az egyik leghíresebb roma származású magyarról. Megszólalnak a pályatársak: Albert Flórián, Mészöly Kálmán, s újra láthatjuk az 1966-os labdarúgó világbajnokság, s talán az évszázad legszebb gólját. A „magyar Pelé” korának egyik leghíresebb sportolója sohasem szégyellte származását. Babos Gyula, a neves zenész így emlékezik rá: „Példakép volt azok számára, akik ki akartak törni a szürke hétköznapokból.”
Csermák Zoltán
Adás: 2011. február 12., szombat (14.50, m1)
Műsorvezető: Fiar Sándor
Szerkesztő: Borbás Anikó
