Sokan ámulnak a színésznő fiatalos, fitt alakján, azonban csak kevesen tudják, mi áll Xantus Barbara 58 éve mögött. Közel a hatodik ikszhez, a színésznő csúcsformában van. Azonban, hogy milyen démonokkal kellett megküzdenie a pályakezdése óta, arról Ábel Anitának mesélt az Egy ritmusban című podcast meghívottjaként.
Tévhit az, hogy ötven felett az élet lelassul – ezt hivatott bebizonyítani Ábel Anita, aki minden epizódban más meghívottal beszélget az élet örömeiről. Bár Xantus Barbarát a közönség jól ismeri, ebben az interjúban egy teljesen ismeretlen arcát mutatta meg. Olyan részleteket tárt fel a magánéletéről, amelyek megdöbbentő őszinteséggel tárják fel egykori küzdelmeit.
„13 és 14 éves koromtól volt egy év, hogy nem ettem, csak ittam. Ez egy belső kontroll volt önmagam felett és elindult a drasztikus fogyás. Az apukám belgyógyász volt, olvasott esténként vacsora közben, én meg kihasználtam, hogy nem figyel és az ételt az ölembe kanalaztam, eldugtam, elraktam szekrénybe, ott büdösödött, rohadt meg. Hát nem volt egy egészséges dolog. Azóta próbálok példát mutatni olyan lányoknak, akik hasonlóval küzdenek” – idézte fel a múltat a színésznő.
Ebből kifolyólag, évekkel később Xantus Barbarának olyan pletykákkal is szembe kellett néznie, miszerint anorexiás. Ezzel ellentétben viszont az igazság az, hogy egy kamaszkori rövid, de annál intenzívebb időszakot élt meg, amihez semmi köze nem volt a külső befolyásnak, annál inkább egy belső kényszer uralkodott el rajta.
„14 éves voltam, amikor ez történt. És amikor ez a hír szárnyra kelt, már huszonéves voltam” – folytatta a színésznő, akit a Bors idézett.
Xantus Barbara azt is bevallotta, mai napig érzi ezt magában, ezt a belső kényszert, hogy változtasson önmagán. A tánc miatti elköteleződése is ebből fakadt.
„Hat éves koromtól duci kislány voltam, és a tánc hozta ki belőlem az igényt a változásra. Én 14 évesen kezdtem el táncolni és annak az elején tudatosul bennem a testúlyom, alkatom. Így a tánc hozta ki belőlem annak az igényét, hogy véget vessek a duciságomnak. Ez nem nyomásra alakult ki, hiszen nem anorexiás voltam, ez egy belső kontroll volt önmagam felett. Ez volt az, amit kézben tudtam tartani” – magyarázta a színésznő.
Vannak, akik Xantus Barbarát még ma is anorexiával vádolják. A színésznő azonban ragaszkodik hozzá, hogy bár az önkontroll iránti igénye továbbra is megvan benne, ma már sokkal egészségesebben és megfontoltabban választ.
„Állítólag azért tornázom minden nap, mert ez az anorexia egyfajta kivetülése. De az az igazság, hogy a mozgásnak örülök, nem tudok úgy lefeküdni, hogy ne tornázzak” – érvelt Xantus Barbara, aki hiszi azt, hogy ötven felett is örülhet az ember az életének, és élhet harmóniában önmagával.
