Dr. Philippa Kaye 39 éves volt, amikor vastagbélrákot diagnosztizálta nála. Elmondása szerint annak ellenére, hogy háziorvos, ő maga sem ismerte fel a tüneteit, és csak a szerencsének köszönheti, hogy időben felfedezték nála a betegséget – írja a Daily Mail.
Dr. Philippa Kaye felhívta rá a figyelmet, hogy a fiatalok körében egyre több a halálos kimenetelű vastagbélrákos eset, de az orvosok gyakran nem veszik észre idejében a fiataloknál előforduló rákos megbetegedéseket.
Ez egyrészt azért lehet, mert a rák tünetei fiataloknál másképp jelentkezhetnek, másrészt viszont az orvosok általában nem számítanak arra, hogy 50 év alatti embereknél is előfordulhat ez a betegség, ezért félreértelmezik a tüneteket.
„39 éves voltam, amikor vastagbélrákot diagnosztizáltak nálam, és hat évvel később is úgy emlékszem arra a napra, amikor megtudtam, hogy beteg vagyok, mintha tegnap lett volna” – idézte fel Kaye. Az egyetlen tünet, amit tapasztalt nem utalt vastagbélrákra.
„Fájdalmat kezdtem érezni a medencémben. Azonban hasonló fájdalmakat éreztem az előző négy évben is, a harmadik császármetszésem után. Nem voltak más észrevehető tüneteim – az egyetlen ok, amiért felvetettem a kérdést a nőgyógyászomnak, az volt, hogy a fájdalom egyre rosszabbnak tűnt. Az első feltevésem az volt, hogy a fájdalom egyszerűen a hegszövetnek köszönhető. Senki, beleértve magamat is, nem gondolta, hogy rák lehet” – magyarázta.
A nőgyógyásza arra gyanakodott, hogy a méhe hegszövettel a belekhez tapadt, ami császármetszés után lehetséges szövődmény. Javasolta, hogy keressen fel egy bélsebészt, mielőtt fontolóra venné a szervek szétválasztását célzó műtétet, és ez a döntés mentette meg az életét.
A sebész kolonoszkópiát javasolt, és ekkor fedezték fel a rákot. Ezt követően több életmentő műtéten is átesett, valamint hat hónapig kemoterápiát is kapott.
„Ma hálát adok azért, hogy jelenleg rákmentes vagyok, de sokan mások nem ilyen szerencsések. Évente 35 ezer, 50 év alatti embert diagnosztizálnak rákkal az Egyesült Királyságban. Sokuknál a diagnózis későn történik, mert az orvosok nem számítanak arra, hogy megbetegedhetnek” – fejtette ki Kaye, aki azt is elmagyarázta, mi lehet ennek a legfőbb oka.
Elmondása szerint az orvosokat arra készítik fel, hogy az Occam borotvája elvet alkalmazzák – ami összefoglalva azt jelenti, hogy egy probléma legegyszerűbb magyarázata a legvalószínűbb válasz. Mivel a rák még mindig elsősorban az 50 év felettieket érintő betegség, az orvosok fiatalabb betegek esetében gyakran nem számolnak ezzel a lehetőséggel.
„Ha egy 34 éves beteg köhögéssel jelentkezik, akkor valószínűbb, hogy vírusfertőzésről van szó, mint tüdőrákról. Egy 24 éves, hasi fájdalmakkal küzdő beteg esetében nagyobb az esélye az irritábilis bél szindrómának, mint a bélráknak” – mondta az orvos. Így sok esetben a fiatal betegek kénytelenek többször is visszatérni orvosukhoz, mielőtt olyan vizsgálatokra küldik őket, amelyek feltárják a betegség jeleit.
Kutatások szerint a 25–49 éveseknél a vastagbélrák diagnózisok száma az 1990-es évek eleje óta több mint 50 százalékkal nőtt.
A vastagbélrák gyakori tünetei között szerepel a három hétnél hosszabb ideig tartó székletürítési szokások változása. A székletben megjelenő vér, valamint a hasi fájdalom is fontos figyelmeztető jelek. Egyéb tünetek lehetnek még a hasban érezhető csomó, illetve a hirtelen, megmagyarázhatatlan fogyás.
A megmagyarázhatatlan fáradtság vagy légszomj szintén a vastagbélrák jele lehet. Ennek oka, hogy mindkettőt kiválthatja a székletben hosszú időn át megjelenő kis mennyiségű vérveszteség, amely annyira csekély lehet, hogy szabad szemmel nem látható.
Ezek a tünetek nem feltétlenül utalnak ugyan rákra, de fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül őket.
Kaye szerint ugyanakkor az is fontos, hogy ha az orvos nem veszi komolyan a tüneteinket, merjenek kiállni önmagukért, és szükség esetén forduljanak másik orvoshoz.
