Bár a cukor valamilyen szinten hasznos a szervezetünk számára, bele sem gondolunk, mekkora mennyiségben fogyasztjuk ezt az adalékanyagot naponta. És nem a természetes cukrokról beszélünk, amelyeket a gyümölcsök és bizonyos zöldségek is tartalmaznak, hanem a hozzáadott cukorról, amelyre egyébként nincs szükségünk, és amely ott rejtőzik a csésze feketénkben, teánkban, a fánkban és péksütikben, na meg a gombóc fagyiban is, amiből ugyebár egy sosem elég…
Az NHS javaslata szerint egy felnőttnek naponta legfeljebb 30 gramm hozzáadott cukrot kellene fogyasztania – ami nagyjából 7 darab kockacukorral egyenértékű. Szintén a brit egészségügyi szolgálat állítja, hogy a napi energiabevitelnek csak körülbelül 5%-a származhat cukorból. Azonban a statisztika azt mutatja, ennél jóval több édességet fogyasztunk, és már egy doboz szénsavas ital is meghaladhatja a napi ajánlott mennyiséget!
Ráadásul a cukor függőséget okoz, ezért is nehéz csökkenteni a fogyasztását, főleg az első néhány napban, amikor gyakorlatilag bármire képesek lennénk egy kanál cukorért! Teljesen megszabadulni tőle pedig úgysem tudunk – és nem is ez a lényeg –, mivel sok élelmiszer, még a tej is természetes cukrot tartalmaz, amelynek fogyasztása viszont egy egészséges szervezet számára nem jelent gondot. A hozzáadott cukrot azonban ajánlott mielőbb kiiktatni az étrendünkből – ezt minden egészségügyi szakember egyhangúan állítja. És ha vállalod a kísérletet, akkor jobb, ha felkészülsz a „mellékhatásaira”.
1-3. nap: elvonási tünetek
Amikor a testünket hozzászoktatjuk egy bizonyos anyag beviteléhez, akkor az elvárja tőlünk, hogy folyamatosan adagoljuk számára – ha a lánc megszakad, az elvonási tüneteket okoz. Így van ez a cukorral is. Hogy pontosan milyen mértékben okoz függőséget ez az adalékanyag, még mindig vita tárgyát képezi, de köztudott, hogy akik lemondtak róla, depresszióról, szorongásról, fejfájásról, fáradtságról és agyi ködösségről számoltak be.
Sokan állították, hogy délutánra teljesen kimerültek, és „tiszta függőség” jellegű sóvárgást éreztek, mivel a cukor fogyasztása dopamint szabadít fel az agyban, ami jó közérzetet okoz. A kevesebb cukor tehát kevesebb dopamint jelent, és ez mind hozzájárul ahhoz, hogy az első néhány napban kevésbé legyünk boldogok.
Egyes kutatások szerint pedig lemondani a cukorról olyan, mint a drogfüggőség leküzdése: „A tanulmány bizonyítja, hogy a cukorfüggőség, az elvonás és a visszaesés hatásai hasonlóak a kábítószerekéhez” – olvasható egy patkányokon végzett kísérlet összefoglalójában.
4-7. nap: az első jelek
Ha kibírtad az első 3 napot, fellélegezhetsz. A tested „felfogta”, hogy nem kap több cukrot, ezért át kell programoznia magát. Amikor Lauren Manaker, táplálkozási szakértő megpróbált lemondani a cukorról, megosztotta, hogy az első három nap után „energiaszintje stabilizálódni kezdett”. A figyelme is javult, sokkal éberebbnek érezte magát, és az éjszakai alvása is pihentetőbb lett.
Ezt azzal magyarázta, hogy a cukor ugyan ad energiát, de az csak rövidtávú – mihelyt elmúlik a hatása, kell a következő adag, vagy a rendszer összeomlik. Ezért fontos a testet megszoktatni azzal, hogy ő maga szabályozza az energiaszintjét, külső stimulálószerek nélkül.
8-14. nap: jobb közérzet
Az első cukormentes hét után a második igazi felüdülés lesz. Ekkor már sokkal észrevehetőbb változások történnek, főleg azért, mert a cukor csökkentésével a káros bélbaktériumok nem kapnak táplálékot. Ezt Will Bulsiewicz, gasztroenterológus fejtette ki: szerinte lehetetlen teljesen kizárni a cukrot az étrendből, de a bevitel csökkentésével a jó bélbaktériumok szaporodnak, és javul az emésztés.
Ez azt jelenti, hogy megszűnik a puffadás, jobb lesz az emésztés és a közérzet, a cukor hatása az elménkre pedig szintén egyre csökken. A testünk energiaszintje stabilizálódik, és a hangulatunk is sokat javul. A kérdés már csak az: ha sikeresen megküzdöttél 14 napon át ezzel az apró, kristályos anyaggal, vissza akarsz-e süllyedni oda, ahonnan elindultál?
