Napi több mint két óra a telefon vagy más képernyő előtt már összefügghet a depresszióval, a szorongással, a rosszabb alvásminőséggel és az elhízással – erre jutott egy nagyszabású elemzés, amely 121 korábbi tanulmány és összesen mintegy 9 millió fiatal adatait dolgozta fel.
A The Lancet folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a túlzott képernyőhasználat hatása nemcsak egyetlen területet érinthet. A kutatók becslése alapján a telefonokon és más digitális eszközökön töltött idő világszerte jelentős egészségveszteséggel járhat, a mentális problémákhoz kapcsolódó terhek pedig összesen közel 2,8 millió egészséges életév elvesztésével lehetnek összefüggésben.
A napi két órát meghaladó képernyőidőt a vizsgálatok a depresszió magasabb kockázatával hozták kapcsolatba, az elhízásból eredő egészségveszteséget pedig mintegy 240 ezer évre becsülték. A kutatásban szereplő adatok Európából, Észak-Amerikából és Ázsiából származtak.
A szerzők a szorongás, a depresszió és a rossz alvás mellett olyan idegrendszeri fejlődési rendellenességeket is említenek, mint az ADHD és az autizmus, bár az elemzés nem minden esetben bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot.
A képernyőidő mástól veszi el az időt
A kutatók szerint a magyarázat egyik része meglehetősen egyszerű lehet: minél több időt töltenek a fiatalok a telefonjukon, annál kevesebb jut alvásra, mozgásra és személyes találkozásokra.
A platformok működése is szerepet játszhat ebben. A szerzők szerint sok szolgáltatás olyan funkciókat alkalmaz, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, hogy minél tovább maradjanak online, így a képernyőidő könnyen kiszoríthat más, egészség szempontjából fontos tevékenységeket.
A tanulmány készítői emiatt nagyobb átláthatóságot és összehangolt nemzetközi fellépést sürgetnek a digitális platformok működésével kapcsolatban.
„A kormányok megengedték a technológiai vállalatoknak, hogy saját szabályaikat állapítsák meg, ami olyan üzleti modellek kialakulásához vezetett, amelyek célja a figyelem felkeltése és az adatgyűjtés, miközben az egészséget másodlagos kérdésként kezelik” – mondta Ilona Kickbusch professzor, az elemzés koordinátora.
A kutatók szerint az egyes platformokon alkalmazott korhatárok önmagukban nem jelentenek elegendő védelmet. Olyan nemzetközi testület létrehozását javasolják, amely folyamatosan vizsgálná a digitális platformok gyermekekre és fiatalokra gyakorolt hatásait.
Nem minden szakértő látja bizonyítottnak az ok-okozati kapcsolatot
Az elemzés készítői hat, 23 és 30 év közötti fiatalt is bevontak a munkába. Egyikük, Salman Fitrat Khan gyakornok orvos azt sürgette, hogy a döntéshozók ne várjanak „tökéletes” bizonyítékokra, mielőtt lépéseket tesznek.
A kutatáson kívül álló szakértők egy része ennél óvatosabb. Szerintük további vizsgálatokra van szükség annak bizonyításához, hogy a képernyőhasználat önmagában okozza-e a megfigyelt mentális és fizikai problémákat, vagy inkább összetettebb kapcsolatról van szó.
„Az óvintézkedések iránti igény jogos álláspont, de ez értékítélet, nem pedig tudományos megállapítás” – fogalmazott Alan Woodward, a Surrey-i Egyetem professzora.
