Éles hangvételű üzenetekkel válaszolt Kuba vezetése Donald Trump legutóbbi kijelentéseire, amelyek újra felszínre hozták a két ország közötti mély politikai és történelmi feszültségeket. Miguel Díaz-Canel kubai elnök egyértelművé tette: a szigetország nem hátrál meg.
„A legrosszabb forgatókönyvvel szembesülve Kuba egy dologban biztos: minden külső agresszor megsemmisíthetetlen ellenállásba ütközik” – nyilatkozta a kubai államfő az X hálózaton.
A reakció közvetlen előzménye Donald Trump hétfői nyilatkozata volt, amelyben azt mondta, „hiszi”, hogy „megtiszteltetés lesz számára átvenni az irányítást Kubában”. A politikus emellett az ország „felszabadításáról” is beszélt, bár konkrét terveket nem részletezett – írja a Le Figaro.
A kijelentések azonnal visszhangot váltottak ki Havannában, ahol a vezetés ezt egyértelmű fenyegetésként értelmezte.
Díaz-Canel szerint az Egyesült Államok évtizedek óta nyomást gyakorol Kubára, és a jelenlegi helyzet ennek a folyamatnak a része.
„Szinte minden nap az Egyesült Államok nyilvánosan azzal fenyegeti Kubát, hogy erőszakkal megdönti alkotmányos rendjét. Felháborító ürügyet használnak: a kemény korlátozásokat, amelyeket egy meggyengült gazdaságra kényszerítenek, amelyet több mint hat évtizede támadnak és próbálnak elszigetelni.”
A kubai elnök külön kiemelte az 1962 óta érvényben lévő amerikai embargót, amely szerinte máig meghatározza az ország gazdasági helyzetét.
„Azt tervezik, hogy elkobozzák az országot, az erőforrásokat, az eszközöket, sőt magát a gazdaságot is – azt a gazdaságot, amelyet megpróbálnak elfojtani, hogy kényszerítsenek minket a kapitulációra” – fogalmazott.
Hozzátette: „Csak így magyarázható a heves gazdasági háború, amelyet kollektív büntetésként az egész lakosság ellen folytatnak.”
Az elmúlt hetekben Trump több alkalommal is élesen bírálta Kubát és annak vezetését, miközben azt állította, hogy a szigetország tárgyalásokat szeretne folytatni az Egyesült Államokkal.
Havanna ezt nem cáfolta: pénteken megerősítették, hogy valóban zajlanak egyeztetések Washingtonnal. A folyamat részeként politikai foglyok szabadon bocsátására is sor került, egy olyan megállapodás keretében, amelyet a Vatikán közvetített.
