A környezetszennyezés és a globális felmelegedés egyre komolyabb lakossági problémának számít már nálunk is.
A világ 25 legjelentősebb gazdaságát és Magyarországot vizsgálva a környezetszennyezés globálisan a lakosság háromnegyede szerint komoly problémának számít – derül ki a GfK legfrissebb Roper Reports Wordwide Green Gauge Global 2011 tanulmányából.
Egyénileg is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen: kicserélhetjük lakásunk égőit energiatakarékosra, elzárhatjuk a vizet, hogy ne folyjon feleslegesen, szelektíven gyűjthetjük a szemetet, napelemes lámpákat használhatunk villany helyett, kicserélhetjük lakásunk ablakait energiatakarékosabbra, komolyabb hőszigetelést használhatunk, vagy a légkondícionáló használata helyett alternatív megoldásokat kereshetünk. Néhány egyszerű példa, melyek mind ökolábnyomunkat csökkenthetik, és amelyek hozzájárulhatnak a globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni globális küzdelemhez.
Ázsiában, ahol szennyezett nagyvárosokban lakik a lakosság fele, egyre sürgetőbb ez a harc. Csak az elmúlt két évet vizsgálva, rengeteg olyan esemény említhető világszerte, mely környezetvédelmi szempontból kritikus volt. Japánban a földrengés és a szökőár nukleáris katasztrófát okozott, Amerikában, Ausztráliában és Brazíliában rekord számú árvíz volt, míg Oroszországot szárazság és élelmiszerhiány sújtotta, hazánkban pedig a vörösiszap katasztrófa pusztított.
Ez is lehet az oka annak, hogy ma már a magyarok is egyre súlyosabb problémának tartják a környezetszennyezést és a globális felmelegedést, amit bizonyítanak a GfK Green Gauge Global tanulmányának adatai is.
„A magyar válaszadók 92 százaléka szerint a környezetszennyezés nagyon, vagy rendkívül komoly probléma. Az adatok tanúsága szerint kevés olyan ország van Magyarországon kívül, melynek lakosai ilyen nagy számban gondolkodnak hasonlóképpen. Emellett a magyarok 82 százaléka szerint a globális felmelegedésre nagyobb figyelmet szükséges fordítani. E tényező amúgy a többi vizsgált európai országban is a második helyre került a környezetvédelem után a legaggasztóbbnak tartott problémák sorában” – mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A környezetszennyezést és a globális felmelegedést nagyon komoly, vagy rendkívül komoly problémának gondolók aránya (az adatok százalékban kifejezve)
Környezet-szennyezés | Globális felmelegedés | |
| Világátlag | 77 | 71 |
| Törökország | 94 | 91 |
| Tajvan | 92 | 94 |
| Mexikó | 91 | 92 |
| Magyarország | 92 | 82 |
| Lengyelország | 87 | 73 |
| Olaszország | 87 | 81 |
| Csehország | 83 | 62 |
| Németország | 78 | 73 |
| Egyesült Államok | 66 | 53 |
| Egyesült Királyság | 65 | 59 |
Forrás: GfK Roper Reports® Worldwide, Green Gauge Global 2011, válogatott országok
A magyarok a pénztárcájuk szerint próbálnak környezettudatosan élni. E célból leginkább az otthoni energia-megtakarítást választják: saját bevallásuk szerint tízből mintegy kilencen (87 százalék) lekapcsolják a villanyt, amikor épp nincs rá szükségük, vagy épp energiatakarékos égőt használnak. Emellett háromból két megkérdezett járul hozzá az újrahasznosításhoz szelektív hulladékgyűjtés formájában és ugyanennyien közlekednek környezetbarát módon – sétálnak, vagy inkább bicikliznek – autózás helyett. Ez utóbbi trend persze az egyre emelkedő benzináraknak is betudható.
A magyar válaszadókhoz hasonlóan a felmérésben részt vevő többi ország megkérdezettjei is fontosnak tartják azt, hogy a vállalatok környezetbarát megoldásokat válasszanak. A magyarok 84 százaléka, a csehek és a lengyelek 74 százaléka osztja e nézetet. A globális átlaggal összevetve, vagy csak az európai országok eredményeit tekintve Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya – a megkérdezettek kétharmada –, akik úgy vélik, hogy a környezetbarát alternatívák túlságosan drágák. Azt, hogy az államnak kellene többet tennie a környezetért, nem pedig az egyénnek, a magyar megkérdezettek fele állítja.
