Több mint tizenkét éve szinte egyetlen órára sem hagyhatja magára éberkómában fekvő lányát Kistaj Éva. A Barcson élő édesanya már saját orvosi vizsgálatait és műtéteit sem tudja megoldani, mert nincs, aki átvegye tőle a folyamatos ápolást – írja az Index.
A család története nemcsak egy édesanya kimerítő küzdelmét mutatja meg. Arra is rávilágít, milyen kevés lehetőségük marad azoknak a magyar családoknak, amelyek tartósan gondozásra szoruló hozzátartozójukat otthon ápolják.
Egy kórházi fertőzés után került éberkómába
Varga Katalin ma 46 éves. Több mint tizenkét évvel ezelőtt jóindulatú agydaganat miatt műtötték meg, kórházi tartózkodása alatt pedig bakteriális fertőzés támadta meg a szervezetét. Azóta éberkómában van: beszélni nem tud, és szinte teljesen mozdulatlanul fekszik.
Édesanyja minden nap mellette van. A huszonnégy órás felügyelet évei testileg és lelkileg is felőrölték Kistaj Évát, aki már maga is orvosi segítségre szorulna. Vizsgálatokra és szükséges műtétekre mégsem tud eljutni, mert lánya egyetlen percre sem maradhat felügyelet nélkül.
Végső elkeseredésében Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterhez fordult. Korábbi megkereséseire nem érkezett olyan válasz, amely érdemi változást hozott volna az életükbe.
Írásba foglalhatja az otthonápolók legfontosabb kéréseit
Az édesanyát később megkereste Benke József, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője, és arra kérte, foglalja össze, milyen változtatásokra lenne szükség az otthonápolás rendszerében.
Kistaj Éva ezt fontos előrelépésnek tekinti, mert hosszú idő óta először érezte úgy, hogy valaki valóban meghallgatja. A készülő levélben nemcsak saját családja helyzetére keres megoldást, hanem a hasonló körülmények között élő otthonápolók problémáit is szeretné bemutatni.
Az egyik legsürgetőbb kérés olyan átmeneti intézmények létrehozása, amelyek rövid időre fogadni tudnák az otthon gondozott embereket. Ez lehetőséget adna az ápolóknak arra, hogy eljussanak orvoshoz, elintézzék legfontosabb ügyeiket, vagy néhány órára kipihenjék magukat.
A családok számára az is állandó félelmet jelent, hogy mi történik a gondozott hozzátartozóval, ha az őt ápoló szülő megbetegszik, kórházba kerül vagy meghal.
Katalin tizenkét éve nem járt a szabadban
A barcsi család egy második emeleti lakásban él. Megfelelő segítség és szállítási lehetőség hiányában Varga Katalin több mint tizenkét éve nem jutott ki a szabad levegőre.
Édesanyja a helyzetük érzékeltetésére egy fájdalmas összehasonlítást tett:
„A raboknak is jár napi 1 óra a friss levegőn.”
Kistaj Éva szerint olyan segítségre lenne szükség, amely lehetővé teszi a súlyosan mozgáskorlátozott, állandó felügyeletre szoruló emberek biztonságos mozgatását és levegőztetését.
A személyi igazolvány megszerzése is akadályokba ütközött
A mindennapi életet az ügyintézés merevsége is megnehezíti. Varga Katalin aláírásképtelensége miatt személyi igazolványt sem kaphatott a megszokott eljárásban.
Édesanyjának a saját lányával szemben kellett gondnoksági pert indítania azért, hogy hivatalosan is intézhesse az ügyeit. Bár a szabályozás célja a visszaélések megakadályozása, az asszony szerint a különleges élethelyzetben lévő családok számára rugalmasabb megoldásra lenne szükség.
A közgyógyellátás bizonyos tápszerekhez, pelenkákhoz és gyógyászati eszközökhöz segítséget nyújt, több nélkülözhetetlen kiadást viszont nem fedez. A család tapasztalata szerint még egy megfelelő betegágy beszerzése is komoly anyagi terhet jelenthet.
Rehabilitációra sem jutott be
Az ellátórendszer túlterheltsége miatt az érintettek sokszor az évente kétszer háromhetes fenntartó rehabilitációhoz sem jutnak hozzá. Varga Katalin esetében az orvosok lassú ébredezést állapítottak meg, mégsem sikerült olyan intézményt találni, amely fogadta volna.
Magyarországon csaknem harmincezren részesülnek ápolási díjban. A gyermekek otthongondozási díját, a gyodot 2019-ben vezették be, összege 2022 óta a mindenkori minimálbérhez igazodik. 2026-ban ez nettó 290 ezer forintot jelent.
Azok, akik magatehetetlen szülőjüket, testvérüket vagy más felnőtt hozzátartozójukat ápolják, nem gyodra, hanem jóval alacsonyabb ápolási díjra jogosultak. Ennek nettó havi összege 2026-ban az alapellátásnál 46 584, az emelt kategóriában 69 876, a kiemelt kategóriában pedig 83 851 forint.
Az otthonápolók 2023-ban petíciót is indítottak a rendszer megváltoztatásáért. A kezdeményezéshez eddig több mint 22 600 ember csatlakozott.
