A globális felmelegedés üteme továbbra is történelmi magasságban van, miközben a tengerszint emelkedése is gyorsul – erre figyelmeztet egy több mint 70 klimatológusból álló nemzetközi kutatócsoport friss jelentése.
A 17 országból érkező tudósok a globális felmelegedés 12 kulcsfontosságú mutatóját frissítették az évente megjelenő referencia-tanulmány negyedik kiadásában. A szerzők között több olyan szakember is szerepel, aki az ENSZ klímaügyi szakértői testületének, az IPCC/GIEC-nek a munkájában is részt vesz.
Peter Thorne, az írországi Maynooth Egyetem fizikai földrajz professzora szerint ezek az adatok létfontosságúak ahhoz, hogy pontosan látható legyen, milyen állapotban van a bolygó.
„Ezek a mutatók alapvető fontosságúak egy olyan beteg életjeleinek figyelemmel kíséréséhez, akinek egyre aggasztóbb tünetei vannak” – fogalmazott.
Rekordszinten maradt az ember okozta felmelegedés üteme
A kutatók becslése szerint 2025-ben a bolygó felmelegedése elérte az 1,39 Celsius-fokot az iparosodás előtti, 1850–1900 közötti időszakhoz képest. Ebből 1,37 Celsius-fok az emberi tevékenységhez köthető.
Az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az antropogén eredetű felmelegedés évtizedenként 0,27 Celsius-fokos ütemben halad.
„Az ember által okozott felmelegedés üteme továbbra is a legmagasabb szinten marad” – állapítják meg a kutatók.
A jelentés egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy a Föld energiaegyensúlya az elmúlt évtizedekben megduplázódott. Ez azt mutatja meg, mekkora különbség van a bolygóra érkező napenergia és az űrbe visszasugárzott energia között.
Piers Forster, a brit Leeds-i Egyetem fizikai klimatológia professzora szerint ez az érték emberi beavatkozás nélkül közel nulla lenne.
„Emberi beavatkozás nélkül ennek közel nulla lenne, de az 1970-es évek óta növekszik, és ma rekordszintet ér el” – magyarázta.
A 1,5 fokos határ egyre távolabb kerül
A gyors felmelegedés mögött két fő tényező áll: az üvegházhatású gázok rekordmagas kibocsátása, valamint az aeroszolos szennyezés csökkenése. Utóbbi azért fontos, mert ezek a részecskék részben visszaverik a napsugárzást, így hűtő hatást gyakorolnak a légkörre.
A jelentés ugyan megjegyzi, hogy bizonyos jelek a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének lassulására utalnak, ez azonban a kutatók szerint nem elég ahhoz, hogy a globális felmelegedést a 2015-ös Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos határ alatt lehessen tartani.
A szakértők szerint ha a kibocsátás nem csökken gyorsabban, a küszöbértéket 2030 körül elérheti a világ.
Aurélien Ribes, a Météo-France klimatológusa szerint a jelenlegi pálya alapján ez a cél egyre kevésbé tűnik tarthatónak.
„Tekintettel arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekszik, a globális felmelegedésnek e küszöbérték alatt tartása jelenleg lehetetlennek tűnik” – fogalmazott.
Riasztó ütemben emelkedik a tengerszint
A jelentés szerint a tengerszint 1901 és 2025 között 23 centiméterrel emelkedett. A növekedés üteme közben megduplázódott, jelenleg évente 3,84 milliméter.
A tengeri hőhullámok is egyre gyakoribbá váltak. A kutatók szerint 1991 óta megháromszorozódott azoknak a napoknak a száma, amikor tengeri hőhullám alakult ki, 2025-re pedig ez az érték elérte az évi 65 napot.
A szakértők szerint ezek az adatok nem csupán távoli klímamodellekben megjelenő figyelmeztetések, hanem már most mérhető, egyre gyorsuló változásokat mutatnak.
Veszélybe kerülhetnek a klímamegfigyelő rendszerek
A jelentés különösen aggasztónak nevezi, hogy több fontos éghajlati megfigyelő rendszer finanszírozása bizonytalanná válhat. Ezek az adatsorok műholdakról, meteorológiai állomásokról, hajókról, bójákról, szondaballonokról, valamint tengeri és légi mérőeszközökből származnak.
Valérie Masson-Delmotte, francia paleoklimatológus és az IPCC/GIEC egyik munkacsoportjának korábbi társelnöke szerint ezek a rendszerek jelenleg meggyengültek, illetve politikai és költségvetési döntések miatt veszélybe kerülhetnek.
Samantha Burgess, a Copernicus programot is magában foglaló Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ éghajlati stratégiai vezetője arra figyelmeztetett, hogy különösen az óceáni megfigyelések sérülékenyek.
„Különösen az óceáni megfigyeléseket nagyrészt egyetlen ország finanszírozza, amely nemrég bejelentette, hogy leállítja a finanszírozást” – mondta.
A szakértő szerint ezek az adatok „abszolút elengedhetetlenek” annak megértéséhez, hogyan nyelik el az óceánok a hőt, és ez miként hat az időjárási rendszerekre és az óceáni áramlatokra.
A jelentés arra is kitér, hogy csökkent a Meteorológiai Világszervezet finanszírozása, a Globális Klímakutatási Program támogatása felére esett vissza, és a Globális Klímafigyelő Rendszer működése is veszélybe került.
