Egy 15 ezer dollárba kerülő robot kevesebb mint két hónap alatt megtérül, ha egy óránként 41 dollárt kereső alkalmazottat vált fel. Sőt, a CNBC által közzétett jelentés szerint egyes esetekben ez az időtartam akár 10 hét alá is csökkenhet.
„Már ma is lehet humanoid robotot vásárolni, amelynek a megtérülési ideje az emberi munkaerőhöz képest kevesebb mint 10 hét. Ezen a területen az emberek nem tudnak versenyezni” – mondta a CNBC-nek Rob Garlick, a Citi Global Insights korábbi innovációs és technológiai vezetője.
A CNBC által idézett adatok szerint egy 15 ezer dolláros robot 3,8 hét alatt térül meg, ha egy olyan alkalmazottat vált fel, akinek óránként 41 dollárt fizetnek, vagy 21,6 hét alatt, ha olyat, akinek óránként 7,25 dollárt fizetnek.
Egy fejlettebb robot pedig, amelynek ára 35 ezer dollár, 8,9 hét alatt térül meg 41 dolláros órabér mellett.
A vállalatok számára pedig rendkívül előnyös lehet a váltás: a robotnak nincs havi fizetése, nem vesz ki szabadságot, nem tart szünetet, és szinte megállás nélkül képes dolgozni.
Garlick becslése szerint a következő két évtizedben több robot lehet a munkaerőpiacon, mint ember. Ha a mesterséges intelligencián alapuló robotokat is számoljuk, ez a szám még tovább nőhet.
Egy 2024-es, a Citi által készített, Garlick által koordinált jelentés szerint a mesterséges intelligenciával működő robotok száma 2035-re elérheti az 1,3 milliárdot, 2050-re pedig akár a 4 milliárdot is meghaladhatja.
Ez a jelenség már nem csak elméleti síkon létezik. Bob Sternfels, a McKinsey & Company ügyvezető partnere a Harvard Business Review-nak elmondta, hogy a cégnek már 20 ezer mesterséges intelligencia ügynöke van, a 40 ezer emberi alkalmazott mellett. Egy évvel ezelőtt a cégnek csak 3000 AI ügynöke volt.
A becslések szerint körülbelül 18 hónapon belül az AI-ügynökök száma elérheti az emberi alkalmazottakét. Egy Microsoft-jelentés szerint a vállalati vezetők 80%-a arra számít, hogy a következő 12–18 hónapban tömegesen integrálják az AI-ügynököket a vállalati stratégiába.
A friss diplomások világszerte egyre komolyabb kihívással szembesülnek: a mesterséges intelligencia már azelőtt elveszi bizonyos állások lehetőségét, hogy egyáltalán beléphetnének a munkaerőpiacra.
A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva nemrég kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia „cunami-szerűen sújtja a munkaerőpiacot”, és hogy a legtöbb ország és vállalat nincs felkészülve erre. Az Egyesült Államokban 2025 óta közel 55 ezer elbocsátás kapcsolódik a mesterséges intelligencia bevezetéséhez, a CNBC által idézett Challenger, Gray & Christmas tanácsadó cég szerint.
De nem minden vezető lát kizárólag kockázatokat ebben a helyzetben. Jensen Huang, az Nvidia alapítója azzal érvel, hogy a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának fejlesztése jól fizetett munkahelyeket teremt majd olyan területeken, mint az elektromosság, az építőipar és az ipar. Ráadásul az Nvidia tárgyalásokat folytat arról, hogy akár 30 milliárd dollárt fektessen be az OpenAI-ba egy finanszírozási körben, amelynek eredményeként a mesterséges intelligencia start-up értéke 730 milliárd dollárra emelkedhet.
