Alig csillapodtak a közel-keleti feszültségek körüli aggodalmak, az olajpiac ismét erőteljes reakcióval válaszolt a fejleményekre. A hét elején látott drámai árugrás után kedden tovább folytatódott az emelkedés: a Brent hordónkénti ára 86 dollár fölé emelkedett, miközben az amerikai WTI jegyzése 80 dollár körül mozgott.
A befektetők egyre nagyobb része már nem számol azzal a forgatókönyvvel, hogy a Hormuzi-szoros helyzete rövid időn belül rendeződhet. Az Egyesült Államok és Irán közötti katonai feszültség újabb szintre lépett, az iráni kikötőket érintő amerikai tengeri blokád visszaállítása pedig gyökeresen megváltoztatta a piaci hangulatot.
A kereskedők szerint a válság már nem átmeneti zavar, hanem egy hosszabb távú geopolitikai átrendeződés kezdete lehet.
A legnagyobb napi árrobbanás öt év alatt
A hétfői kereskedési nap történelmi mozgást hozott az energiahordozók piacán. A Brent nyersolaj ára 2020 májusa óta nem látott mértékben emelkedett, egyetlen nap alatt 9,6 százalékot ugrott, míg a WTI 9,4 százalékos pluszban zárt.
A lendület kedden sem tört meg. A Brent további közel 2 százalékot erősödött, ezzel gyakorlatilag eltüntetve azt a korrekciót, amely az előző hetek átmeneti enyhülését követte.
A piac egyre inkább arra készül, hogy a világ egyik legfontosabb tengeri olajszállítási útvonala tartósan korlátozott maradhat.
A Wall Street új kulcsszava: NACHO
Az elemzők szerint a befektetői gondolkodásban látványos fordulat következett be. Korábban sokan rövid távú katonai konfliktusként tekintettek a térség eseményeire, mostanra viszont egyre többen számolnak tartós geopolitikai változásokkal.
A Wall Streeten ismét előtérbe került az úgynevezett NACHO-stratégia, amely a „Not A Chance Hormuz Opens” rövidítése, vagyis azt a feltételezést takarja, hogy a Hormuzi-szoros megnyitására gyakorlatilag nincs esély.
A stratégia alapja az a várakozás, hogy a világ egyik legfontosabb energiafolyosója hosszabb időre zárva vagy erősen korlátozott maradhat, egészen addig, amíg a gazdasági következmények minden érintett felet új megállapodásra nem kényszerítenek.
Egy korszak vége lehet a háttérben
Sokan még abból indultak ki, hogy a washingtoni és teheráni megállapodást követően újrainduló hajóforgalom a feszültségek enyhülését jelzi.
Az elmúlt napok eseményei gyorsan felülírták ezt az elképzelést. Az új amerikai katonai lépések, az Iráni Forradalmi Gárda olajszállító hajók elleni támadásai, valamint a tengeri blokád visszaállítása néhány óra alatt teljesen megváltoztatta a piaci várakozásokat.
„A piac gyorsan azt feltételezte, hogy a szorosok részleges újra megnyitása a válság végét jelenti” – mondta Henry Hoffman, a Catalyst Energiainfrastruktúra Alap menedzsere.
A washingtoni Center for a New American Security vezető kutatója, Rachel Ziemba még borúlátóbban fogalmazott a Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában.
„Az esélye annak, hogy a régió és a Hormuzi-szoros visszatérjen a régi normálishoz, gyakorlatilag nulla. A normális állapot soha többé nem fog visszatérni.”
Teljes átalakulás előtt állhat a közel-keleti olajexport
Az új helyzet már most stratégiai lépésekre kényszeríti a térség legnagyobb olajtermelőit.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irak új csővezeték-projektek előkészítésén dolgozik annak érdekében, hogy a jövőben a Hormuzi-szoros megkerülésével is képesek legyenek exportálni a nyersolajat.
A tervek szerint a szállítmányok egy része a Vörös-tengeren, illetve más kikötőkön keresztül hagyhatná el a régiót.
A Goldman Sachs becslése alapján 2027 végére a Perzsa-öbölből érkező olajexport közel 45 százaléka már a szoros érintése nélkül is eljuthatna a világpiacra. A beruházások felgyorsítása esetén ez az arány 2028 végére akár a 75 százalékot is megközelítheti.
Az elemzők szerint ezek a fejlesztések több milliárd dolláros beruházásokat igényelnek, ráadásul az új infrastruktúra sem lenne teljes biztonságban egy esetleges katonai konfliktus során.
A Citi szerint nő a hosszú válság esélye
A Citi elemzői arra figyelmeztetnek, hogy Donald Trump legutóbbi döntései jelentősen növelték egy újabb katonai eszkaláció kockázatát.
A pénzintézet szerint egyre valószínűbb, hogy Irán felmondja az Egyesült Államokkal kötött szándéknyilatkozatot, és minden további megállapodást legalább az amerikai félidős választások utánra halaszt.
Egy ilyen forgatókönyv hosszabb időre magasan tarthatná az olajárakat, tovább erősítve a globális inflációs nyomást.
Egy új energetikai korszak küszöbén
A piacok számára a legfontosabb kérdés már nem az, hogy mi történik a következő napokban, hanem az, milyen lesz a következő évtized energiaellátási rendszere.
A Hormuzi-szoros hosszú időn át a világ egyik legbiztonságosabb és legfontosabb energiafolyosójának számított. A tengeri útvonal még a korábbi konfliktusok idején is működőképes maradt.
Ma egyre több befektető, kormány és olajipari vállalat abból indul ki, hogy ez az időszak véget ért.
Miközben Washington és Teherán továbbra is a világ kőolajkészletének közel ötödét szállító tengeri útvonal feletti befolyásért küzd, a piac egyre inkább úgy készül fel a jövőre, hogy a magasabb energiaárak, a nagyobb árfolyam-ingadozások és az állandósuló geopolitikai kockázatok hosszú időre velünk maradnak.
