A pilóta gyakorlatilag műszerek nélkül maradt a levegőben, mégsem hagyta magára a meghibásodott Gripent. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter újabb részleteket árult el a hétfői szolnoki vadászgép-balesetről: az 51 éves pilóta a kísérő gép segítségével eljutott a repülőtérig, leszállt, és csak akkor katapultált, amikor már nem tudta irányítás alatt tartani a gépet.
A honvédelmi miniszter a Retro Rádió reggeli műsorában Bochkor Gábor kérdésére beszélt arról, mi történt a Magyar Honvédség Gripenjével. Elmondása szerint a vadászgépet egy tapasztalt, rendkívül jó fizikai állapotban lévő pilóta vezette, aki eddig több mint kétezer órát repült, és nemzetközi műveletekben is részt vett.
A pilóta a katapultálás során gerincsérülést szenvedett, ezért kedden műtét vár rá a Honvédkórházban.
Elsötétültek a Gripen műszerei a gyakorlat közben
A Magyar Honvédség 18 Gripenjének egyike hétfő délelőtt, kényszerleszállás közben szenvedett balesetet a szolnoki katonai repülőtéren.
A vadászgép légvédelmi készenléti szolgálatban volt, és ennek részeként végzett napi gyakorlórepülést egy másik Gripennel. A gépek imitált légi harcot gyakoroltak, ezért a balesetet szenvedett vadászgépen levegő-levegő rakéták és gépágyúlőszerek is voltak.
A baleset előtt a két Gripen nagy sebességű elfogást gyakorolt. Kecskemétről szálltak fel, az első feladatot oda-vissza végrehajtották, a második elfogás végén azonban folyamatos hibaüzenetek jelentek meg az egyik vadászgépen, majd elsötétültek a műszerek.
A Gripenekben nincsenek hagyományos analóg műszerek, ezért a meghibásodás után a pilóta nem látta többek között azt sem, hogy milyen sebességgel repül, illetve milyen magasságban van. Ilyen helyzetben ezért „csak az alapján tud vezetni, amit lát”.
A két vadászgép közötti kommunikáció ugyanakkor működőképes maradt. A pilóta ezért a kísérő gép segítségével el tudott jutni a kecskeméti bázis helyett a közelebbi szolnoki katonai repülőtérre.
A Gripent sikerült letennie a betonra, a gép azonban a földet érés után jobbra kezdett kitörni. A pilóta akkor döntött a katapultálás mellett, amikor már látta, hogy nem tudja megfogni a vadászgépet.
„Az utolsó pillanatig, az életét is kockáztatva próbálta megmenteni a gépet, ezt az óriási, 30 milliárd forintos értéket. Mindkét pilótát óriási dicséret illeti” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz a két pilóta teljesítményéről.
Ruszin-Szendi szerint a tűzoltók hatékony beavatkozása nélkül a fedélzeten lévő fegyverzet miatt nagyobb baj is történhetett volna.
A baleset vizsgálata már megkezdődött, a pontos okot azonban egyelőre nem állapították meg. A feketedobozok kiértékelése még hátravan, és a svéd gyártó is szeretné minél hamarabb tisztázni, mi vezetett a meghibásodáshoz.
Komoly gerincsérülést szenvedett a Gripen pilótája
A katapultálás önmagában is rendkívüli terhelést jelent az emberi szervezet számára: ilyenkor akár 15–20 G-s erőhatás is érheti a pilótát, és már a kilövés következtében megsérülhet a gerinc. A szolnoki balesetnél az is ronthatott a helyzeten, hogy a katapultálás után a pilóta a betonra érkezett.
Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a Honvédkórházban meglátogatta a sérült pilótát. Beszámolója szerint állapota súlyos, de nincs életveszélyben.
„Sérülése komoly, de szerencsére nem életveszélyes. A kialakult vészhelyzetben úgy döntött, hogy a gépet nem hagyja magára: visszavitte a szolnoki bázisra, és csak a kényszerleszállást követően katapultált” – írta.
Kürtös László szerint a pilóta „döntésével és lélekjelenlétével mindvégig a civil lakosság biztonságát tartotta szem előtt”. Az államtitkár a kórházban jó hangulatban találta a pilótát, akinek egyik első kérdése az volt, mikor ülhet ismét repülőgépbe.
„Köszönjük a helytállását és a bátorságát. Mielőbbi, teljes felépülést kívánok neki” – fogalmazott Kürtös László.
A Honvédkórház közleménye szerint a vizsgálatok megerősítették, hogy a katapultálás során gerincsérülés történt, ezért műtéti beavatkozásra van szükség. Az operációt a tervek szerint kedden végzik el.
