Úgy tűnik, Donald Trumpot egyre inkább frusztrálja Vlagyimir Putyin viselkedése. Az amerikai elnök már a múlt héten megjegyezte, hogy orosz kollégája csak hitegeti őket, hétfőn pedig engedélyezte, hogy a NATO-n keresztül jelentős amerikai védelmi fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, és újabb vámokkal fenyegette meg Oroszországot, ha 50 napon belül nem sikerül megállapodni a fegyverszünetben.
Bennfentesek szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy Trump alapvetően megváltoztatta volna a nézeteit. Két fehér házi tisztviselő és az elnök két külügyi tanácsadója a The Atlanticnak nyilatkozott ezzel kapcsolatban, és azt mondták, szó sincs arról, hogy Trump hirtelen rokonszenvezni kezdett volna Ukrajnával és Volodimir Zelenszkij elnökkel. Inkább arról van szó, hogy az amerikai elnök sértve érzi magát a büszkeségében.
A névtelenül nyilatkozó tisztviselők szerint azzal, hogy figyelmen kívül hagyta Trump felhívását a háború befejezésére, és ehelyett eszkalálta a harcokat, Putyin úgy állította be Trumpot, mintha nem egyenrangú fél lenne, és az amerikai elnöknek elege lett ebből. „Az orosz elnök túlzásba esett. Az amerikai elnök egyik esélyt a másik után adta neki, de mostanra elege lett” – mondta az egyik tisztviselő.
Trump azzal a meggyőződéssel lépett hivatalba, hogy rövid időn belül el tudja érni a tartós tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között bízva a Putyinnal való, általa jónak jellemzett kapcsolatában. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, inkább az orosz félhez közelített a tárgyalások során, és azzal fenyegetőzött, hogy magára hagyja Ukrajnát.
Putyin azonban elutasította a támadások leállítására irányuló többszöri amerikai felhívást, Oroszország tárgyalásai Trump megbízottjával, Steve Witkoffal pedig nem vezettek eredményre, és az amerikai elnök az utóbbi hetekben egyre inkább elveszítette a türelmét. Miután a Pentagon leállította az Ukrajnának küldött katonai segélyeket, Trump nem sokkal később megváltoztatta ezt a döntést.
Közben Zelenszkij azon dolgozott, hogy helyreállítsa a kapcsolatát Trumppal, és beleegyezett az amerikai tűzszüneti javaslatba. Trump saját szavai szerint Putyin azzal kezdte provokálni őt, hogy elutasította a megállapodást, és a háború legkeményebb bombázásait indította el Ukrajna ellen.
Trump és Putyin az elmúlt hat hónapban körülbelül hatszor beszélt egymással, és bár Trump mindig azt mondta, hogy nagyszerű beszélgetéseket folytattak, mégsem jutottak előbbre. Idén tavasszal az amerikai elnök azt mondta tanácsadóinak, hogy kezdi azt hinni, Putyin nem akarja a háború végét – ezt az amerikai hírszerzés már egy évvel korábban is megállapította.
A konfliktus frontvonalai továbbra is nagyrészt befagyasztva maradtak, de amerikai és európai tisztviselők úgy vélik, hogy Putyin nyári offenzívát tervez, és újabb támadásokat fog indítani az ukrán városok civil lakossága ellen. Mivel Putyin továbbra is figyelmen kívül hagyja a megegyezésre vonatkozó felhívásait, Trump megalázva érzi magát, és attól tart, hogy gyengének látszik – mondta az egyik tisztviselő és egy tanácsadó a The Atlanticnak.
Trump hétfőn az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón is elmondta, hogy úgy érzi, a Putyinnal folytatott beszélgetéseknek nincs értelme. „Sokat beszélek vele (Vlagyimir Putyinnal) telefonon arról, hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet (az ukrajnai háborút). És minden alkalommal, amikor leteszem a telefont, azt gondolom, milyen csodálatos beszélgetés volt ez. Aztán látom, hogy rakétákat lőttek ki Kijevre, és azt mondom magamban, ez furcsa” – mondta.
Trump azt is bejelentette, hogy engedélyezni fogja számos amerikai fegyver telepítését, köztük akár 17 Patriot rakétaüteg telepítését is, amelyek jelentősen megnövelnék Ukrajna képességét az orosz rakéták és drónok lelövésére. A 17 Patriot rakéta nem kis ígéret, figyelembe véve, hogy eddig az USA két ilyen üteget biztosított a háború három éve alatt.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Pentagonban tartott hétfői, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után újságíróknak elmondta, hogy Németország tárgyalásokat fog folytatni az Egyesült Államokkal két Patriot rakétaüteg megvásárlásáról, amelyeket Ukrajnába küldenének. Ukrajna azonban valószínűleg még hónapokig nem kapja meg ezeket a rendszereket – mondta Pistorius.
A hétfőn bejelentett intézkedések valószínűleg nem változtatják meg a háború általános menetét, de csökkenthetik Oroszország lendületét a konfliktusban, és ezáltal a háború meghosszabbítására irányuló törekvését is. Az intézkedések egyúttal biztosítékot nyújtottak Ukrajnának és Európának, hogy Washington továbbra is a partnerük marad.
Trump azt is hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségesek finanszírozni fogják az amerikai gyártmányú fegyverek beszerzését. „Ez nem az én háborúm, és megpróbálom kivonni magukat belőle. Véget akarunk vetni neki” – mondta Trump Mark Rutte NATO-főtitkárnak.
„Csalódott vagyok Putyin elnökben, mert azt hittem, hogy két hónappal ezelőtt már megegyeztünk, de úgy tűnik, hogy nem jutottunk el odáig” – tette hozzá az amerikai elnök.
Az Axios értesülései szerint Trump akár támadó, nagy hatótávolságú fegyvereket is küldhet Ukrajnába, de az elnök ezt nem említette a bejelentésében.
„Trump nagyon erős nyilatkozatot tehet, és hozhat egy döntést Ukrajna megsegítéséről, de nem azért, mert törődik Ukrajnával, hanem mert megalázottnak állítják be” – mondta Garri Kaszparov orosz politikai aktivista és egykori sakknagymester. „Úgy gondolom, az, hogy Trump kiáll Putyinnal szemben és megmutatja az erejét, jó, még ha rossz okokból is teszi.”
Sokan azonban úgy vélik, tekintettel arra, hogy Trumpról van szó, mindezt fenntartásokkal kell kezelni.
Ez a bizonytalanság megnehezíti Zelenszkij és európai szövetségesei számára Ukrajna jövőbeli védelmének megtervezését. Marc Polymeropoulos, egy volt CIA-ügynök, aki korábban bírálta Trump stratégiáját a háborúval kapcsolatban, azt mondja, ezt a mostani változást egy adag szkepticizmussal kell kezelni. „Azt hinni, hogy Trump most Ukrajna-párti? Szó sincs róla” – mondta, hozzátéve: „Ez egy jó hír. De Európának azzal a feltételezéssel kell előre terveznie, hogy az USA nem megbízható szövetséges, mert Trump még mindig meggondolhatja magát.”
Trump eddig azt is elutasította, hogy támogasson egy kétpárti törvényjavaslatot, amely kemény új szankciókat vetne ki Oroszországra, valamint 500 százalékos vámokat vetne ki a Moszkvával üzletelő országokra.
Lindsey Graham szenátor, a törvényjavaslat egyik támogatója az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy Trump hajlandó lenne támogatni a kezdeményezést, de a fehér házi tisztviselők szerint az elnök még mindig vonakodik, részben attól való félelmében, hogy ez növelné az energiaárakat, vagy feldühítené az olyan nemzeteket, mint Kína és India, amelyekkel külön kereskedelmi megállapodásokról próbál tárgyalni.
A Trump által javasolt másodlagos vámok, ha Putyin nem egyezik bele a tűzszünetbe az 50 napos határidő lejártáig, sokkal alacsonyabbak lennének: 100 százalékosak. Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az 500 százalékos vámok fölöslegesek, és a 100 százalék is megteszi a hatását. Trump az orosz árukra is vámokkal fenyegetőzött, de az USA-nak kevés kereskedelmi forgalma van Moszkvával.
