Nem írta alá a politikusok kötelező vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt Baka András köztársasági elnök. Az államfő pénteken visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek, mert szerinte a jelenlegi szabályozás indokolatlanul hosszú hatósági ellenőrzésekhez, a politikusok megbélyegzéséhez és súlyos adatvédelmi problémákhoz vezethet. A törvény céljaival ugyanakkor egyetért.
Baka András köztársasági elnök pénteken megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényt – jelentette be a Sándor-palota.
A parlament november 3-án fogadta el a jogszabályt, amely lehetővé tenné, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeresen ellenőrizze a politikusok és hozzátartozóik vagyongyarapodását.
Az államfő nem vitatja, hogy a politikai és állami vezetők kiemelt közéleti felelőssége indokolhatja a szigorúbb ellenőrzést. Azt is elfogadhatónak tartja, hogy a hatóságok vizsgálják, összhangban áll-e az érintettek vagyona az adózott jövedelmükkel, és a nyilvánosság értesüljön az esetlegesen feltárt súlyos visszaélésekről.
A törvény jelenlegi szövegét azonban több ponton aggályosnak találja.
Baka András szerint a törvény eleve rosszhiszeműséget feltételezhet a politikusokról
A köztársasági elnök egyik legfontosabb kifogása, hogy a jogszabály olyan helyzetet teremthet, amelyben a politikusok akár évekkel a megbízatásuk megszűnése után is folyamatos hatósági kockázatelemzés alatt állhatnak.
Baka András szerint a kiemelt ellenőrzés önmagában indokolt lehet, de nem járhat azzal, hogy a törvény automatikusan gyanakvással kezel minden érintettet.
Azt is szükségesnek tartja, hogy a politikusok a többi adózóhoz hasonlóan lehetőséget kapjanak a kisebb hibák és hiányosságok kijavítására, például önellenőrzéssel vagy adategyeztetéssel.
„Az államfő a törvény címében is kiemelt célként megjelenő közbizalom helyreállításával ellentétes hatásúnak tartja a törvény azon rendelkezéseit, amelyeknek – mind a múltbeli, mind a jelenlegi, mind a jövőbeli – politikusokról eleve rosszhiszeműséget előfeltételező olvasata van” – áll a Sándor-palota közleményében.
Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy a nyilvánosság biztosítása nem vezethet automatikusan az érintettek megbélyegzéséhez. Szerinte a szabályozásnak figyelembe kell vennie az utólagos jogkövető magatartást, valamint garantálnia kell a jogorvoslathoz való jogot.
Súlyos adatvédelmi aggályokat is megfogalmazott az államfő
Baka András különösen problémásnak tartja a törvény ingatlan-nyilvántartási adatokra vonatkozó rendelkezéseit.
A jogszabály ugyanis előírná, hogy az ingatlan-nyilvántartás gyakorlatilag teljes, valamennyi állampolgárra kiterjedő adatbázisát negyedévente átadják az adóhatóságnak.
A köztársasági elnök szerint ez az adatátadás nemcsak aránytalan lehet, hanem az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének, a GDPR-nak az alapelveivel is ellentétes.
Kifogásolta, hogy a törvény nem határoz meg megfelelő célhoz kötöttséget, időkorlátokat és adattörlési szabályokat.
Az államfő arra is rámutatott, hogy a negyedévente átadott adatállomány statikus lenne, vagyis nem feltétlenül tükrözné az aktuális állapotokat. Ráadásul a teljes ingatlan-nyilvántartás átadását nem tartja szükségesnek az egyes személyekkel szemben folytatott konkrét adóhatósági eljárásokhoz.
Ezért azt kérte az Országgyűléstől, hogy a törvény ismételt elfogadása előtt vizsgálja meg az észrevételeit, és módosítsa a kifogásolt rendelkezéseket.
A Sándor–palota hétfőn ugyanakkor azt is bejelentette, hogy Baka András az állami vagyon védelméről szóló törvényt sem írja alá.
Az Országgyűlés tiszás többsége által november 3-án elfogadott törvénymódosító csomag két rendelkezésével kapcsolatban az államfő az Alkotmánybírósághoz fordult, és normakontrollt kért.
