Miközben a háború immár hosszú évek óta meghatározza Európa biztonságpolitikai helyzetét, Donald Trump újabb nyilatkozata ismét a béketárgyalások lehetőségére irányította a figyelmet. Az amerikai elnök szerint elérkezett az idő arra, hogy Vlagyimir Putyin lezárja az ukrajnai háborút, és úgy véli, az orosz elnök készen állhat egy megállapodásra.
A Fox News televíziónak adott interjújában Trumpot arról kérdezték, van-e esély arra, hogy a konfliktus egy újabb elnöki ciklusa alatt véget érjen.
„Úgy gondolom, igen, azt hittem, hogy mostanra már véget ért volna” – válaszolta az amerikai elnök.
Hozzátette, hogy meglátása szerint az ukrajnai háború azok közé a konfliktusok közé tartozik, amelyek politikai akarattal gyorsabban lezárhatók lennének.
„Jó viszonyban vagyok mindkét vezetővel” – fogalmazott.
Trump arról is beszélt, hogy rendszeresen ugyanazzal az üzenettel fordul az orosz elnökhöz.
„Minden alkalommal ugyanazt mondom neki. Azt mondom: »Vladimir, itt az ideje, hogy abbahagyd. Itt az ideje, hogy véget érjen ez a háború«” – nyilatkozta.
Az amerikai elnök szerint az orosz vezetés közelebb állhat egy békemegállapodáshoz, mint azt sokan gondolják.
„Úgy gondolom, készen áll a megállapodásra” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mikor születhet egyezség, rövid választ adott: „Hamarosan. A tangóhoz két ember kell, de úgy gondolom, készen áll egy megállapodásra.”
Míg Washingtonban egy esetleges diplomáciai áttörés lehetősége került előtérbe, Kijevben továbbra is komoly biztonsági kockázatokat látnak a jövőre nézve.
Volodimir Zelenszkij az egyik francia televíziós csatornának adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Oroszország nem éri el céljait Ukrajnában, újabb országok kerülhetnek veszélybe.
„Megpróbál majd egy másik helyet, más embereket elfoglalni, és újra gyilkolni, embereket megölni” – mondta az ukrán elnök.
Az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett el az elmúlt időszakban. Kijev állítása alapján 2026-ban mintegy 150 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, miközben a frontvonal csak korlátozott mértékben mozdult el.
Az aggodalmak nem csupán Ukrajnában erősödnek.
A balti államok vezetői is egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy Oroszország folyamatosan teszteli a NATO és az európai országok reagálóképességét.
Edgars Rinkēvičs, Lettország elnöke szerint Moszkva szándékosan vizsgálja a térség felkészültségét.
„Oroszország egyértelműen teszteli felkészültségünket és éberségünket.”
A lett államfő úgy látja, hogy a következő időszak kulcsfontosságú lehet a régió biztonsága szempontjából.
„A következő néhány hónap, sőt akár a következő 12 hónap is döntő jelentőségű lesz a balti államok biztonsága szempontjából.”
Hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg Gitanas Nausėda, Litvánia elnöke is, aki szerint veszélyes lenne azt hinni, hogy a háború már távoli probléma Európa számára.
A litván államfő arról beszélt, hogy a hírszerzési jelentések szerint fennáll a kritikus infrastruktúrák elleni célzott támadások veszélye a balti térségben. Egy ilyen incidens a NATO kollektív védelmi mechanizmusának aktiválását is maga után vonhatná.
A harctéren közben továbbra sem csillapodnak az összecsapások.
Az ukrán haditengerészet közlése szerint az elmúlt napokban több mint száz orosz hajó sérült meg vagy semmisült meg az Azovi-tengeren végrehajtott műveletek során. Az ukrán fél szerint összesen 116 hajót értek találatok, köztük az Emerald nevű felderítőhajót is.
Az ukrán hadvezetés arról is beszámolt, hogy egy Sargan-3000 típusú tengeri drón sikeresen támadott meg egy orosz járőrhajót a Novorosszijszk melletti kikötő közelében, a megszállt Krímtől nyugatra fekvő térségben.
Az események egy olyan időszakban történtek, amikor az ukrán támadások következtében több orosz üzemanyag-létesítmény is megrongálódott, ami ellátási problémákat okozott több térségben.
Az ukrán hatóságok szerint az elsüllyesztett hajó korábban részt vett három ukrán hadihajó elfoglalásában a Kercsi-szorosban 2018-ban, amely incidens akkor jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki.
