Újabb bizonytalanság övezi az Egyesült Államok és Irán közötti diplomáciai folyamatot, miután Donald Trump szerint már ma újrakezdődhetnek a tárgyalások Katarban, Teherán viszont határozottan cáfolja, hogy bármilyen szintű egyeztetést terveznének Washingtonnal – írja a CNN.
A feszültség néhány nappal azután erősödött fel, hogy a két fél újabb támadásokat indított egymás ellen, ezzel veszélybe sodorva az amúgy is törékeny fegyverszünetet.
Két amerikai tisztviselő szerint Donald Trump arról beszélt, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff Dohába tart, ahol Iránnal folytatnának egyeztetéseket. Az esetleges visszatérés a tárgyalóasztalhoz különösen érzékeny pillanatban történne, hiszen az elmúlt napokban ismét úgy tűnt, a közel-keleti háború teljes erővel fellángolhat.
Irán szerint nincs napirenden tárgyalás az Egyesült Államokkal
Teherán más képet fest a helyzetről. Esmaeil Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a következő napokban semmilyen szinten nem terveznek tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
Azt ugyan elismerte, hogy egy iráni szakértői delegáció a hét folyamán Dohába utazik, de hangsúlyozta: ez nincs összefüggésben az amerikai tisztviselők katari látogatásával.
Baghaei szerint Irán és az Egyesült Államok még nem jutott el abba a szakaszba, ahol a végleges megállapodásról tárgyalhatnának.
Az iráni álláspont szerint a felek között érvényben lévő memorandum 13. pontja alapján a végső megállapodásról szóló egyeztetések csak akkor kezdődhetnek meg, ha több korábbi pont végrehajtása már elindult.
Befagyasztott vagyonok és olajértékesítések is a háttérben
Az iráni külügyi szóvivő azt mondta, az Egyesült Államok már kiadta az olajértékesítésekhez kapcsolódó engedélyeket, Teherán pedig figyeli ezek gyakorlati végrehajtását.
A befagyasztott iráni eszközök kérdése szintén a tárgyalási háttér része. Masoud Pezeshkian iráni elnök szerint Irán teljesíti vállalásait, ha az Egyesült Államok is így tesz, de figyelmeztetett: országa határozottan válaszol minden fenyegetésre.
Az iráni elnök arról is beszélt, hogy a Katarban tartott, 12 milliárd dollár értékű befagyasztott iráni vagyon felét visszaadják Teheránnak. Ez a kérdés különösen érzékeny, mert Washingtonból ezzel kapcsolatban ellentmondásos információk érkeztek.
A Fehér Ház magas szintű egyeztetésekről beszél
Az amerikai oldal ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy diplomáciai mozgás van a háttérben.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője a Fox Newsnak azt mondta, magas szintű megbeszélésekre készülnek, miközben technikai egyeztetések is zajlanak majd.
Közlése szerint Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump veje a héten Dohába utaznak magas szintű találkozókra.
Az eltérő nyilatkozatok új kérdéseket vetnek fel arról, hogy a felek képesek lesznek-e tartani a 60 napos határidőt, miközben a katonai eszkaláció és a diplomáciai bizonytalanság egyszerre növeli a térség feszültségét.
Izrael és Libanon is része lett a tágabb alkufolyamatnak
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Israel Katz izraeli védelmi miniszter szerint Donald Trump ragaszkodott ahhoz, hogy a libanoni és az iráni háborús kérdéseket együtt kezeljék a fegyverszüneti tárgyalások során.
Izrael eredetileg külön konfliktusként akarta kezelni a két ügyet, ám Katz szerint az Egyesült Államok támogatást adott ahhoz, hogy Izrael Libanonban maradjon mindaddig, amíg a Hezbollahot az ország teljes területén lefegyverzik.
Libanonban közben Nabih Berri, a parlament elnöke, a Hezbollah egyik legfontosabb szövetségese élesen bírálta az Egyesült Államok által közvetített izraeli–libanoni megállapodást, és kijelentette, hogy azt nem fogják végrehajtani.
A harcok a hétvégén is folytatódtak Libanon déli részén, néhány nappal az új fegyverszünet aláírása után.
A Hormuzi-szoros továbbra is kritikus pont
A térség egyik legérzékenyebb pontja továbbra is a Hormuzi-szoros, ahol az iráni külügyminiszter-helyettes szerint az aknamentesítést kizárólag Irán fogja elvégezni.
Ezzel Teherán visszautasította Emmanuel Macron francia elnök állításait, amelyek szerint Franciaország, Omán és más országok is együttműködnének a műveletben.
A MarineTraffic adatai alapján 24 óra alatt több mint 24 kereskedelmi hajó haladt át a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalon, ami továbbra is jóval elmarad a háború előtti szinttől.
