Donald Trump amerikai elnök nem kívánta diktátornak nevezni Vlagyimir Putyint, arra hivatkozva, hogy tárgyalóként nem akarja megsérteni azokat, akikkel megállapodásra törekszik. Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy elárulva érzi magát Washington legutóbbi döntései miatt. Az orosz gázolajexportot érintő amerikai megállapodás, a katonai információmegosztás körüli bizonytalanság és a műholdas kommunikáció korlátozása tovább mélyítette a két ország közötti feszültséget.
Donald Trump nem kívánt személyes minősítést mondani Vlagyimir Putyinról, amikor arról kérdezték, diktátornak tartja-e az orosz elnököt. Válaszában saját tárgyalási módszerét helyezte előtérbe, és azzal érvelt, hogy a megállapodások megkötését nem segíti, ha sértegeti a tárgyalópartnereit.
„Megállapodásokat kell kötnöm az emberekkel, ezért nem szoktam megsérteni őket. Tárgyaló vagyok. Mindig is nagyon jó voltam a tárgyalásokban. Az általam kötött üzleteknek köszönhetően nagyon gazdaggá váltam. Ezért nem szokásom kigúnyolni az embereket.”
Az amerikai elnök álláspontja éles ellentétben áll Volodimir Zelenszkij nyilatkozataival. Az ukrán államfő a Piers Morgan Uncensored műsorában arról beszélt, hogy fájdalmas számára Washington közeledése Moszkvához, különösen akkor, amikor Ukrajna továbbra is orosz rakéta- és dróntámadásokkal néz szembe.
A két vezető közötti viszony azután romlott tovább, hogy az Egyesült Államok enyhített az orosz gázolajexportot érintő korlátozásokon, miközben Ukrajnát az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítására sürgette.
Zelenszkij: „Kár, hogy elveszítünk egy erős partnert”
Zelenszkij londoni látogatása során adott hosszabb interjút Piers Morgannak, amelyben szokatlanul nyíltan beszélt az Egyesült Államokkal kialakult konfliktusról.
Amikor az újságíró arról kérdezte, elárulva érzi-e magát az amerikai–orosz gázolaj-megállapodás miatt, az ukrán elnök nem próbálta leplezni csalódottságát.
„Őszintén szólva, igen… de ez egy kicsit bonyolultabb, mint pusztán az én érzelmeim vagy érzéseim. Kár, hogy elveszítünk egy erős partnert.”
A beszélgetés során az is felmerült, hogy Ukrajna elveszítheti-e az Egyesült Államok támogatását. Zelenszkij szerint ennek a veszélye valós, de nem Kijev döntései miatt alakult ki.
„Igen. De nem a mi hibánkból. Nem lehetünk gyengék. Néhány hatalmas befolyással rendelkező személyiség le akar váltani, mert soha nem fogom elfogadni, hogy az ukrán földet orosz földnek tekintsék.”
Arra a kérdésre, hogy le kíván-e mondani az elnöki tisztségről, egyértelműen válaszolt.
„Természetesen nincs. Ez az én felelősségem.”
Az ukrán elnököt arról is megkérdezték, egyetért-e azzal, hogy Putyin a jelenkor Hitlerének tekinthető.
„Teljesen igaz.”
Zelenszkij szerint Ukrajna nem azt várja az Egyesült Államoktól, hogy minden kérdésben feltétel nélkül támogassa, hanem azt, hogy a békeközvetítés során valóban kiegyensúlyozott álláspontot képviseljen.
„Egyesek számára ez üzlet. Számunkra viszont az életünkről van szó. Ez a mi országunk. Éppen ezért fáj annyira, amikor Trump elnök a mi helyettünk a másik tábor oldalára áll. Nem zavarna minket, ha középen állna. De ha középen állsz, akkor középen is kell maradnod. Nem a rossz oldalon.”
A kijelentés arra a megállapodásra is utalt, amellyel Washington lehetővé tette, hogy az orosz gázolaj nagyobb mennyiségben jusson a nemzetközi piacra. Az amerikai kormány az intézkedést az üzemanyagárak mérséklésével indokolta, az ukrán vezetés viszont attól tart, hogy az exportból származó bevételek Oroszország háborús kiadásait is finanszírozhatják.
Ukrajna újra támadja az orosz olajfinomítókat
Az ukrán hadsereg rövid szünet után ismét célba vette az orosz energetikai létesítményeket. Zelenszkij szerint országa Trump kérésére három napra korlátozta az olajfinomítók elleni műveleteket, de ezalatt Oroszország nem hagyott fel az ukrán energiaellátást érő csapásokkal.
Kijev álláspontja szerint az egyoldalú önmérséklet nem jelenthet tartós megoldást, ha az orosz támadások folytatódnak. Az ukrán vezetés ezért újraindította a nagy hatótávolságú csapásokat, amelyekkel az orosz üzemanyag-ellátást és a háború finanszírozását szeretné gyengíteni.
Az október 15-i támadások egyik célpontja a rjazanyi olajfinomító volt. A műveletről ukrán források számoltak be, miközben a térségben keletkezett károk teljes mértékét nem lehetett függetlenül ellenőrizni.
Moszkva az ukrán döntést az amerikai békeerőfeszítések akadályozásaként értékelte.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Kijevet tette felelőssé azért, hogy nem sikerült előrelépni az energetikai létesítményeket érintő támadások felfüggesztésében.
„A kijevi rezsim továbbra is támadja ezeket a célpontokat, ezzel egyértelműen és súlyosan ütközve az Egyesült Államok békefenntartó erőfeszítéseivel. Ezeket az intenzív erőfeszítéseket meghiúsította a kijevi rezsim és Zelenszkij személyes elutasítása, hogy a béke útját kövessék.”
Az orosz nyilatkozatot Kijev visszautasítja. Az ukrán vezetés szerint az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások mindaddig folytatódhatnak, amíg Moszkva sem vállal kölcsönös és ellenőrizhető korlátozásokat.
A Starshield korlátozása miatt is Washingtonra neheztel Zelenszkij
A diplomáciai feszültség mellett súlyos katonai következményekkel járhat az amerikai támogatás körül kialakult bizonytalanság.
Zelenszkij szerint az Egyesült Államok korlátozta az orosz támadásokról szóló hírszerzési információk átadását, és problémák jelentkeztek az ukrán hadsereg által használt műholdas kommunikációs rendszer működésében is.
A vita középpontjában az Elon Musk érdekeltségébe tartozó SpaceX szolgáltatásai állnak. A Starlink műholdas internetkapcsolata és a katonai felhasználásra kialakított Starshield-rendszer fontos szerepet tölt be az ukrán katonai kommunikációban és bizonyos drónműveletekben.
A korlátozások miatt egyes katonai eszközök működése nehezebbé vált, ami az ukrán vezetés szerint közvetlenül érintheti a hadsereg védekezőképességét.
Zelenszkij kemény szavakkal illette a történteket.
„Ami igazán furcsa volt, és egyáltalán nem illett egy partneri kapcsolatba, az az, hogy leállították a Starlinket. Teljesen őrült lépések.”
Amikor arról kérdezték, szerinte Elon Musk szándékosan korlátozta-e a szolgáltatást azért, hogy akadályozza az ukrán hadműveleteket, így válaszolt:
„Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudták, mit csinálnak.”
Musk később jelezte, hogy a katonai célú Starshield-rendszerrel kapcsolatos intézkedéseket az amerikai kormány hatáskörébe tartozó döntéseknek tekinti. A nyilvánosságra került információk alapján nem állapítható meg, hogy minden ukrán kommunikációs rendszer teljesen leállt volna; a beszámolók elsősorban a katonai felhasználás korlátozásáról és egyes eszközök működésének romlásáról szólnak.
Hat orosz harci repülőgépet találtak el egy ukrán rakétacsapásban
Az ukrán hadvezetés eközben jelentős katonai eredményről számolt be az oroszországi Voronyezsi területen.
A közlés szerint az ukrán haditengerészet egy nagy hatótávolságú, hazai fejlesztésű Neptun rakétával támadta meg a boriszoglebszki katonai repülőteret, ahol hat modernizált, Szu–34M típusú orosz vadászbombázót találtak el.
Az ukrán tájékoztatás alapján a hat repülőgépből négy megsemmisült, kettő pedig megsérült. A gépeket az orosz hadsereg korábban Ukrajna elleni légicsapások végrehajtására használta.
Zelenszkij az eredményt az ukrán haderő nagy hatótávolságú csapásmérő képességének példájaként értékelte, és jelezte, hogy az ilyen műveleteket a jövőben is folytatni kívánják.
A repülőgépek veszteségéről szóló számok ukrán katonai közléseken alapulnak; a károk teljes körű, független megerősítése egyelőre nem áll rendelkezésre.
