Fontos döntéseket hozott keddi ülésén az Országgyűlés: a képviselők több, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot is elfogadtak, köztük azt az átfogó jogszabálycsomagot, amelynek célja az Európai Unió által elvárt feltételek teljesítése és a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása.
A parlament 142 igen szavazattal fogadta el a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, amely az úgynevezett szupermérföldkövek teljesítését szolgálja. Ezek azok a vállalások, amelyek teljesítését az Európai Bizottság az uniós támogatások folyósításának feltételéül szabta.
Jelentősen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer
A jogszabálycsomag egyik legfontosabb eleme a vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformja. Az új szabályok értelmében a nyilatkozattételi kötelezettség jóval szélesebb kört érint majd, mint korábban: a politikusok mellett bírák, ügyészek, hatósági vezetők és más közfeladatot ellátó személyek is kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni.
A jövőben a nyilatkozatokat elektronikus rendszerben kell benyújtani, és több esetben nyilvánosan is hozzáférhetővé válnak. Új előírás, hogy a kötelezetteknek a velük egy háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is csatolniuk kell.
A szabályok megsértése komoly következményekkel járhat. A mulasztás vagy a valótlan adatszolgáltatás esetén nemcsak politikai, hanem jogi szankciók is alkalmazhatók. Egyes esetekben a tisztség megszüntetésére vagy összeférhetetlenség megállapítására is sor kerülhet, emellett új büntetőjogi tényállás is létrejön, amely akár szabadságvesztéssel is járhat.
Az Integritás Hatóság szerepének megerősítése
A parlament által elfogadott csomag jelentősen megerősíti az Integritás Hatóság szerepét is. A szervezet szélesebb ellenőrzési jogkörökhöz jut, hozzáférhet a vagyonnyilatkozatokhoz, vizsgálatokat indíthat, és kezdeményezései alapján más intézményeknél is kötelező eljárások indulhatnak.
Bizonyos esetekben közbeszerzési eljárások felülvizsgálatát vagy bírósági eljárások megindítását is kezdeményezheti. A módosítások célja a korrupció elleni fellépés hatékonyságának növelése és a jogállamisági garanciák megerősítése.
Szigorodnak a közbeszerzési szabályok
A törvénycsomag a közbeszerzések rendszerét is érinti. Bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, amelynek értelmében a pályázóknak részletesebben kell bemutatniuk tulajdonosi és irányítási viszonyaikat.
Emellett új szabályok lépnek életbe az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítása érdekében, valamint kötelező korrupcióellenes szerződéses feltételek is megjelennek. Bővül azoknak az adatoknak a köre is, amelyeket a közbeszerzési eljárások során nyilvánosságra kell hozni.
Több adat válhat nyilvánossá a közpénzek felhasználásáról
A közpénzek átláthatóbb felhasználását szolgálja a Központi Információs Közadat-nyilvántartás bővítése is. Az új szabályok szerint több szervezetnek, köztük állami vállalatoknak és bizonyos alapítványoknak is rendszeresen adatokat kell közzétenniük támogatásaikról, szerződéseikről és pénzügyi tranzakcióikról.
Az információkat géppel feldolgozható formában kell publikálni, és hosszabb ideig hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
Változások jönnek az állami vagyonkezelő alapítványoknál
A parlament döntése a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is érinti. A nem felsőoktatási célú alapítványok esetében a törvény megszüntetést és az állami vagyon visszarendezését írja elő, míg az egyetemeket fenntartó alapítványoknál szigorúbb működési és ellenőrzési szabályokat vezetnek be.
A módosítások a pénzmosás elleni fellépést is erősítik: szigorodnak a tényleges tulajdonosok azonosítására vonatkozó előírások, és szélesebb kör férhet hozzá az ezekre vonatkozó adatokhoz.
Más fontos törvényeket is elfogadtak
A keddi ülésen több további, kétharmados támogatást igénylő törvényjavaslat is átment a parlamenten.
Elfogadták az Országgyűlés vizsgálóbizottságainak munkáját érintő módosítást, amely kötelezővé teszi a bizottságok által beidézett személyek megjelenését. A részvétel megtagadása pénzbírságot vagy akár rendőri elővezetést is maga után vonhat.
A képviselők megszavazták a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorítását célzó törvényt is, amelynek célja, hogy korlátozza a korábbi években nagy visszhangot kiváltó politikai plakátkampányokhoz hasonló megoldások alkalmazását.
Zöld utat kapott a közmédia átalakításáról szóló törvénycsomag is. A jogszabály alapján megszűnik az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató jelenlegi formája, helyükre új struktúra lép, amelyben a pártok és a szakmai szervezetek is delegálhatnak tagokat az új irányító testületbe.
Az uniós forrásokhoz kapcsolódó törvénycsomag rendelkezései több lépcsőben lépnek hatályba. Egyes szabályok már a kihirdetést követően életbe lépnek, míg az új vagyonnyilatkozati rendszer teljes körű alkalmazását 2027 elejétől tervezik.
