A hétfői parlamenti események nemcsak az Alaptörvény módosítása miatt váltottak ki komoly politikai hullámokat, hanem azért is, mert a nap végére a legnagyobb ellenzéki párt egyik legismertebb arca is távozott pozíciójából. Gulyás Gergely bejelentette, hogy lemond a Fidesz parlamenti frakciójának vezetéséről, döntését pedig részben politikai tiltakozásként, részben személyes okokkal magyarázta.
A politikus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt először részletesen arról, mi vezetett a döntéshez. Elmondása szerint az Országgyűlés által elfogadott alkotmánymódosítás olyan változásokat hoz, amelyekkel szemben a pártja minden rendelkezésére álló eszközzel tiltakozni kíván.
„Ma egy olyan alkotmánymódosítást fogad el az országgyűlés, ami ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell. Miután nem vagyunk olyan arányban a parlamentben, hogy ezt meg tudnánk akadályozni, ezért maradtunk távol. A lemondásom is figyelmeztetés és tiltakozás, hogy olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amit eddig senki” – fogalmazott.
A hétfő esti szavazást a Fidesz és a KDNP képviselői bojkottálták, így egyik frakció sem vett részt az ülésen, amelyen végül elfogadták az Alaptörvény 17. módosítását.
Gulyás Gergely szerint a döntésnek személyes vonatkozása is van. Az új szabályozás értelmében ugyanis három parlamenti ciklus vagy tizenkét év után a képviselők nem indulhatnak újra országgyűlési választáson, így ő maga sem lehetne jelölt 2030 után.
„Az én passzív választójogomat megvonja a hatalom. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb ellenzéki párt frakciójának az a jó, hogyha olyan vezetője van, aki indulhat a választásokon. Én pillanatnyilag nem esem ebbe a körbe.”
A távozó frakcióvezető hangsúlyozta, hogy parlamenti mandátumáról egyelőre nem kíván lemondani. Elmondása szerint a választások után felvetette a párt vezetésének, hogy nem venné fel képviselői helyét, végül arra kérték, maradjon és segítse a frakció munkáját.
Az utódlás kérdése már napirenden van a párton belül, a lehetséges jelölt személyét viszont egyelőre nem hozta nyilvánosságra. Annyit árult el, hogy a kiszemelt politikus jelenleg is a parlamenti képviselőcsoport tagja, és a folyamat várhatóan egy-két héten belül lezárulhat.
Arra a kérdésre, hogy Szentkirályi Alexandra lehet-e az utódja, rövid és egyértelmű választ adott: nem.
A műsorban szóba került az is, hogy Rétvári Bence miért marad a KDNP frakcióvezetője annak ellenére, hogy rá is vonatkozhatnak az új szabályok. Gulyás Gergely szerint a kisebb frakciók más helyzetben vannak, és jóval szűkebb a mozgásterük a vezetőváltás kérdésében.
A lemondás időzítése különösen nagy figyelmet kapott, miután kiderült, hogy Orbán Viktor már napokkal korábban tudott a döntésről. A politikus elmondása szerint pénteken személyesen tájékoztatta a pártelnököt távozási szándékáról.
„Orbán Viktort pénteken tájékoztattam a döntésemről, ő ezt tudomásul vette” – mondta.
Ez azért vált érdekessé, mert a bejelentés napján Havasi Bertalan, a párt szóvivője még arról beszélt, hogy a lemondás váratlanul érte őket, és előzetesen nem tudtak róla.
Gulyás Gergely megerősítette, hogy a szóvivővel valóban nem egyeztetett a döntésről, és a frakció tagjai közül is sokakat meglepett a bejelentés. Ha tehát Orbán Viktor valóban ismerte a háttérben zajló folyamatokat, akkor úgy indult el az Egyesült Államokba, hogy a párt jelentős része nem értesült előre a közelgő változásokról.
A politikus szerint mindez nem a párt gyengeségét vagy válságát jelzi, és nem látja indokoltnak az ilyen következtetéseket.
A beszélgetés során a lehetséges jogi lépések is szóba kerültek. Gulyás Gergely úgy véli, hogy az Alaptörvény módosítása súlyosan érintheti a választójog gyakorlását, ezért nem zárható ki, hogy az érintettek nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért.
Elmondása szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján működő strasbourgi bíróság jelentheti a legreálisabb lehetőséget, de az Európai Unió Bíróságának bevonását sem tartja elképzelhetetlennek.
A parlamenti munka jövőjével kapcsolatban is egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a Fidesz jelenleg nem készül kivonulni az Országgyűlésből.
Értékelése szerint jelenleg több érv szól a maradás mellett, mint a távozás mellett, ezért az ellenzéki politizálást továbbra is a parlament falai között kívánják folytatni.
