Irán és Omán bejelentette, hogy közös munkacsoportot hoznak létre a stratégiai jelentőségű Hormozi-szoros jövőjének rendezésére. A két ország vámok és használati díjak bevezetését is napirendre vette, annak ellenére, hogy Donald Trump korábban azt ígérte, a háború lezárása után a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala újra szabadon használható lesz.
A bejelentés különösen érzékeny pillanatban érkezett, hiszen a Hormozi-szoros az elmúlt hónapok konfliktusai alatt a globális energiapiac egyik legfeszültebb pontjává vált. A világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-kereskedelmének közel 20 százaléka ezen az útvonalon halad át, így minden változás azonnal érezhető hatással van a nemzetközi piacokra.
Az ománi találkozót követően a két ország közös nyilatkozatban erősítette meg: part menti államként joguk van meghatározni a szoros működésének feltételeit, beleértve a hajózás jövőbeli szabályozását és az esetleges szolgáltatási díjakat is.
„Part menti államokként megerősítettük elkötelezettségünket a szoroson való biztonságos átkelés biztosítása iránt, miközben hangsúlyoztuk szuverenitásunkat és szuverén jogainkat a felségvizek felett” – szól a közlemény szerint.
A felek azt is bejelentették, hogy a közös munkacsoport feladata lesz a hajózás jövőbeli irányításának kidolgozása, valamint annak meghatározása, milyen szolgáltatásokat nyújtanak majd a szoroson áthaladó hajóknak, és ezekért milyen költségeket számíthatnak fel.
A megbeszéléseken részt vett Abbas Araghchi iráni külügyminiszter, valamint Mohammad Bagher Ghalibaf, Irán főtárgyalója is, akiket Haitham bin Tariq ománi szultán fogadott.
A jelenlegi helyzet előzménye, hogy a február 28-án kirobbant amerikai–izraeli–iráni konfliktus során a Hormozi-szoros gyakorlatilag iráni ellenőrzés alá került, a forgalom pedig jelentősen lelassult. Az olajszállító hajók útvonalai akadoztak, az energiaárak világszerte megugrottak.
A múlt héten aláírt amerikai–iráni szándéknyilatkozat ideiglenesen rendezte a helyzetet. A megállapodás értelmében a szoros 60 napig díjmentesen újra megnyílt, ez idő alatt a feleknek végleges békemegállapodásról kell tárgyalniuk.
Donald Trump korábban hangsúlyozta, hogy a háború utáni szabad hajózás kulcsfontosságú a globális gazdaság stabilitása szempontjából. Most viszont egyre világosabbá válik: a 60 nap lejárta után a helyzet gyökeresen megváltozhat.
Mohammad Bagher Ghalibaf már jelezte: „A Hormozi-szoros nem tér vissza a háború előtti állapotba.”
Ez azt jelenti, hogy a jövőben Irán használati díjakat vezethet be a szoroson áthaladó hajók számára, ami újabb nyomást helyezhet az energiaszektorra és a világgazdaságra.
A következő hetek tárgyalásai így nemcsak a térség békéjéről, hanem az egész világ energiaellátásának jövőjéről is dönthetnek.
