Klaus Iohannis államfőnek saját bevallása szerint nem a romániai magyarokkal, hanem a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusaival „van baja”, akik a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezeteket támogatnak. Erről a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában beszélt az elnök.
„Nekem semmi bajom a magyar nemzetiségű személyekkel, sokat ismerek közülük, voltak és vannak magyar kollégáim, tisztelem őket, túlnyomó többségük rendes, szorgalmas ember. Nekem a politikusokkal van bajom, főleg a PSD-s politikusokkal, akik a székelyföldi autonómiával kapcsolatos törvényt próbáltak meg elfogadtatni” – fogalmazott az államfő múlt heti nyilatkozatára utalva.
Iohannis ugyanakkor rámutatott, az elmúlt napokban kiderült, hogy a szóban forgó tervezet nem az egyetlen ilyen jellegű kezdeményezés, amelyet a PSD támogat. Az elnök bírálta az RMDSZ-nek a közigazgatási törvény módosítására vonatkozó javaslatát is, amely – szerinte – kötelezővé tenné a magyar nyelv második hivatalos nyelvként történő használatát Erdély bizonyos részein.
Klaus Iohannis szerint az efféle törvények „Székelyföld autonómiájához vezetnek”. Az elnök többször is úgy fogalmazott, hogy „ez mindennek a teteje”.
„Mit gondolnak, mit ír elő például ez az RMDSZ által benyújtott közigazgatási törvénykönyv? Kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Erre már a PSD nem mondhatja azt, hogy nem tudta. Ez a tervezet ugyanis túljutott a szenátus bizottságain, ahol a PSD politikusai megszavazták. Persze most, miután nyilvánosan bemutattam, hogy mire megy ki a játék, a PSD megint megtalálja a módját, hogy a törvény ellen szavazzon. De ne tegyünk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD egyértelműen abban a helyzetben van, amikor olyan törvényeket, közigazgatási szabályokat akar elfogadtatni, amelyek Székelyföld autonómiájához vezetnek. Ez pedig nyilvánvalóan alkotmányellenes, és nem fogom tűrni ilyen törvények megjelenését” – fogalmazott az elnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be egy olyan törvénytervezetet, amely kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát.
A tervezet benyújtását azért látta szükségesnek, mert a Dancila-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.
Forrás: MTI/Agerpres
