Miközben tüdőműtétje után a római Gemelli Kórházban lábadozik, XIV. Leó pápa személyesen telefonált Vlagyimir Putyinnak, hogy segítséget kérjen egy humanitárius válságba került ukrán város lakóinak. Az egyházfő ideiglenes fegyverszünetet sürgetett Oleszki térségében, ahol a harcok, az aknák és a dróntámadások miatt az élelmiszer-ellátás és a civilek kimenekítése is rendkívül nehézzé vált. A Kreml együttműködési készséget jelzett, konkrét tűzszüneti megállapodást viszont nem jelentettek be.
XIV. Leó pápa október 16-án, pénteken telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A beszélgetést a katolikus egyházfő kezdeményezte, hogy közvetlenül kérje az orosz vezető segítségét a Herszon megyei Oleszki városában kialakult súlyos humanitárius helyzet enyhítéséhez.
A Dnyeper bal partján fekvő település az orosz–ukrán háború kezdete, 2022 februárja óta orosz ellenőrzés alatt áll. A front közelsége miatt az ott maradt civilek egyre nehezebben jutnak élelmiszerhez, gyógyszerekhez és megfelelő orvosi ellátáshoz. A veszélyes közlekedési útvonalak miatt azok sem tudnak könnyen elmenekülni, akik szeretnék elhagyni a várost.
A Vatikán tájékoztatása szerint a pápa azt kérte Putyintól, hogy a harcok átmeneti felfüggesztésével tegyék lehetővé az alapvető segélyek célba juttatását és a lakosság önkéntes, biztonságos evakuálását.
A Szentszék közlése szerint az egyházfő „aggodalmát fejezte ki az Oleszki-ben kialakult súlyos humanitárius helyzet miatt”, és hangsúlyozta, hogy sürgősen biztosítani kellene „a civil lakosság önkéntes és biztonságos evakuálását”.
A pápa a beszélgetés során ismét megerősítette a Vatikán elkötelezettségét a párbeszéd és a békés rendezés mellett.
Putyin támogatást ígért a humanitárius segítséghez
A telefonhívásról a Kreml is beszámolt. Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint Putyin támogatásáról biztosította a Vatikán humanitárius kezdeményezését, és készséget mutatott az együttműködésre a polgári lakosság ellátásának és biztonságának javítása érdekében.
Az orosz vezető jó egészséget és mielőbbi felépülést kívánt XIV. Leó pápának, majd az orosz–vatikáni kapcsolatok jelentőségéről is beszélt.
A Kreml közleménye kiemelte a keresztény közösségek és istentiszteleti helyek védelmének fontosságát, valamint az orosz ortodox és a római katolikus egyház közötti párbeszéd folytatásának szándékát.
A két fél közlése között lényeges különbség, hogy a Vatikán kifejezetten az oleszki humanitárius helyzetre és a fegyverszünet szükségességére helyezte a hangsúlyt, míg az orosz tájékoztatás tágabb együttműködési kérdésekkel is foglalkozott.
A Reuters szerint a Kreml később megerősítette a humanitárius kezdeményezés támogatását, de arról nem érkezett hivatalos bejelentés, hogy Moszkva elfogadta volna a pápa által kért fegyvernyugvást.
Oleszkiben az éhezés és a dróntámadások is fenyegetik a lakosságot
Az egykor mintegy 24 ezer lakosú Oleszkiben a legutóbbi becslések szerint körülbelül 1700–2000 civil maradhatott. Köztük gyermekek, idősek és olyan betegek is vannak, akik megfelelő orvosi ellátás nélkül különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.
A város a háború első hónapjai óta orosz megszállás alatt áll. Helyzetét tovább súlyosbította a kahovkai gát 2023. júniusi megsemmisülése, amelynek következtében Oleszki jelentős része víz alá került.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója már júniusban figyelmeztetett a térségben élők rendkívül súlyos körülményeire. A szervezet több mint húsz, a front közelében fekvő településekről származó lakossal készített interjút, akik rendszeres dróntámadásokról, aknamezőkről és egyre nehezebben hozzáférhető alapvető ellátásról számoltak be.
A június 25-én közzétett ENSZ-jelentés szerint Oleszkiben és a közeli Hola Prisztanyban 2026 folyamán addig legalább 29 civil haláláról és 54 ember sérüléséről érkezett jelentés. Az esetek jelentős részét a szervezet ellenőrizni tudta, az egyes támadások felelőseit viszont nem minden esetben sikerült egyértelműen azonosítani.
A dróncsapások és az aknák nemcsak közvetlenül veszélyeztetik az emberek életét, hanem az élelmiszer-szállítmányok célba jutását is akadályozzák. A megfigyelő misszió szerint június 24-én már közel egy hónapja nem érkezett rendszeres élelmiszer-szállítmány Oleszkibe, miután az utolsó ilyen szállítást május 26-án rögzítették.
Június 2-án egy segélyt szállító civil járműkonvoj aknára futott a város bejáratánál. Az ENSZ adatai szerint egy ember meghalt, hárman megsérültek.
Az elmúlt hónapokban az élelmiszerhiány tovább súlyosbodott. A térségből elmenekült lakosok beszámolói szerint sokan házi tartalékokból, saját termesztésű zöldségekből vagy nehezen megszerezhető élelmiszerekből próbálnak megélni.
Az evakuálás sem jelent egyszerű menekülési lehetőséget. A környező utak egy része elaknásított, a drónok pedig folyamatos veszélyt jelentenek a közlekedőkre és a segélyszállító járművekre.
Ukrajna és Oroszország egymást vádolja az ellátás akadályozásával. A nemzetközi humanitárius jog értelmében a megszálló hatalomnak biztosítania kell a megszállt területen élő civilek élelmiszer- és egészségügyi ellátását, szükség esetén pedig elő kell segítenie a humanitárius segítségnyújtást.
A pápa tüdőrákműtétje után is foglalkozik a háború következményeivel
A pénteki telefonbeszélgetés különleges körülmények között zajlott: XIV. Leó pápa jelenleg a római Agostino Gemelli Poliklinikán lábadozik, miután október 13-án megműtötték.
Az egyházfőnél tüdő-adenokarcinómát diagnosztizáltak, ezért az orvosok eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét. A Vatikán tájékoztatása szerint a beavatkozás után állapota folyamatosan javul, és fokozatosan visszatér mindennapi tevékenységeihez.
A 71 éves pápa kórházi tartózkodása ellenére továbbra is figyelemmel kíséri a nemzetközi eseményeket, különösen azokat a humanitárius válságokat, amelyekben civil lakosság kerül közvetlen életveszélybe.
A Reuters beszámolója szerint a pénteki telefonhívást maga a pápa kezdeményezte. Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára is hangsúlyozta, hogy az egyházfő személyesen kívánt közbenjárni az oleszki civilek érdekében.
Másodszor beszélt telefonon XIV. Leó pápa és Putyin
XIV. Leó pápa és Vlagyimir Putyin korábban, 2025. június 4-én már folytatott telefonbeszélgetést, nem sokkal azután, hogy Robert Francis Prevostot a katolikus egyház vezetőjévé választották.
Az első egyeztetésen a pápa a békés rendezés lehetőségeiről, a humanitárius segítségnyújtásról és a fogolycserék jelentőségéről beszélt az orosz elnökkel.
A Szentszék azóta is diplomáciai kapcsolatot tart fenn az érintett felekkel. A Vatikán korábban felajánlotta, hogy helyszínt biztosítana az orosz–ukrán béketárgyalásokhoz, emellett több egyházi diplomatát is megbízott a humanitárius kérdések előmozdításával.
Paul Richard Gallagher érsek augusztusban, Matteo Maria Zuppi bíboros pedig szeptember végén járt Moszkvában. Utóbbi diplomáciai missziója elsősorban a háború humanitárius következményeinek enyhítésére irányult.
A pénteki beszélgetés középpontjába ezúttal egy konkrét település sorsa került: Oleszki lakóinak élelmiszer- és gyógyszerellátása, valamint a veszélyeztetett civilek biztonságos távozásának lehetősége.
