Az Országgyűlés kedden tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely december 24-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítaná. A képviselők emellett több fontos kérdésben is dönthetnek: napirendre kerül a kötelező egészségügyi kamarai tagság visszaállítása, a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, az ügynökakták nyilvánosságra hozatala és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek megválasztása is.
Kedd reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés ülése, amelyen számos törvényjavaslatról és személyi kérdésről határozhatnak a képviselők. A parlamenti napirend egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó pontja a december 24-ét érintő módosítás, amelynek elfogadásával már 2026-ban munkaszüneti nappá válhatna szenteste. A Tisza Párt képviselői által benyújtott előterjesztés az ülés utolsó napirendi pontjaként szerepel.
Újra a parlament elé kerül a törvény, amelyet Baka András nem írt alá
A keddi ülés másik fontos kérdése az egészségügyi szakmai kamarák kötelező tagságának visszaállítása. Az erről szóló törvénymódosítást Baka András köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Az államfő a jogszabály alapvető célkitűzésével egyetértett, vagyis támogatja az egészségügyi szakmai kamarák önkormányzatiságának megerősítését és szakmai önrendelkezésük kiszélesítését. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a törvény korlátozná a kamarai tisztségviselők szabad megválasztását.
Baka András ezt a rendelkezést ellentétesnek tartotta a jogszabály eredeti céljával, ezért nem írta alá a törvényt.
Az államfő döntését követően Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közölte, hogy érdemben megvizsgálják a köztársasági elnök észrevételeit, a jogalkotási folyamat természetes részének tekintve a párbeszédet.
A parlament kedden ismét szavazhat a módosításról.
Három új vezetőt választhatnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére
Az Országgyűlés titkos szavazással megválaszthatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) három elnökhelyettesét.
Az igazságügyi bizottság az alábbi szakembereket jelölte a tisztségekre:
- Ötvös Károly, az Integritás Hatóság vizsgálati vezetője a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra;
- Gellért Károly Árpád, a Miskolci Járási Ügyészség ügyésze a vádemelésért felelős elnökhelyettesi tisztségre;
- Terhes Tibor Dávid, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség kirendelt ügyésze a fellebbviteli elnökhelyettesi posztra.
Megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges.
A hivatal elnökévé augusztus 28-án Unger Annát, nyomozati elnökhelyettesévé pedig Tasnády Katalint választották meg hat évre. A további vezetői pozíciókra korábban kiírt pályázatok eredménytelenül zárultak, ezért szeptemberben új eljárást indítottak.
A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselőcsoportja nem vett részt a jelölési-választási folyamatban.
Több pénzt igényelhetnek vissza a gázolaj után
Az üzemanyagárak emelkedése miatt a parlament kivételes eljárásban tárgyalja a kereskedelmi gázolaj jövedékiadó-visszatérítésének növelését.
A törvénymódosítás értelmében 2026 végéig 25 forinttal magasabb összegű jövedéki adót lehetne visszaigényelni a kereskedelmi gázolaj után.
A képviselők még a keddi ülésen dönthetnek a változtatásról.
Később kerülhetnek nyilvánosságra az ügynökakták
Az egykori állambiztonsági szolgálatok tevékenységének feltárásával kapcsolatos jogszabály módosítása szintén szerepel a keddi napirendben.
A javaslat szerint az eredetileg október 20-ra tervezett időpont helyett november 4-én válnának nyilvánossá az ügynökakták.
A parlament ezt a módosítást is kivételes eljárásban tárgyalja, így még ma szavazhatnak róla.
Új tagot kaphat a Médiatanács
Az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának új tagjáról is dönthet.
A hét fős testületben jelenleg négyen foglalnak helyet, köztük Polyák Gábor elnök.
A szeptember 22-i parlamenti szavazáson a Fidesz és a KDNP jelöltjei nem kapták meg a szükséges támogatást. A Mi Hazánk által javasolt Tóth Máté energiajogászt ugyan megválasztották, de miután szeptember végén a párt alelnöke lett, lemondott tisztségéről.
A Mi Hazánk helyette Radetzky Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Médiatudományi Intézetének docensét, a Magyar Katolikus Rádió Zrt. vezérigazgató-helyettesét jelölte.
Jelölését hétfőn támogatta az Országgyűlés művelődési bizottsága.
A Médiatanács új tagjának megválasztásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A frakciók által jelölt tagok megbízatása négy évre, de legfeljebb a következő Országgyűlés megalakulásáig szól.
Szigorúbb ellenőrzés jöhet az MNB-nél és a politikusok vagyonosodásánál
A Magyar Nemzeti Bank működését érintő törvénymódosítás általános vitáját is megtartják kedden.
Az előterjesztés szerint a jegybank felügyelőbizottságának ellenőrzési jogköre kiterjedne az MNB gazdasági társaságaira és alapítványaira is. Emellett a testület belső ellenőrzési szervezetet működtetne, miközben jelentősen csökkentenék az elnök és a tagok tiszteletdíját.
A közvagyon védelmével kapcsolatos törvénycsomag célja a korrupciós kockázatok mérséklése és a közbizalom helyreállítása.
A javaslat azt kívánja biztosítani, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban legyen az adózott jövedelmükkel.
Sürgős eljárásban tárgyalják a pénzmosás megelőzésére és a zártkörű befektetési alapokra vonatkozó szabályok módosítását is. Az előterjesztés a pénzügyi és tulajdonosi viszonyok átláthatóságát növelné, többek között lehetővé téve a magántőkealapok és kockázati tőkealapok tényleges tulajdonosaira vonatkozó, értékpapírtitoknak minősülő adatok jogszerű átadását.
Mentelmi ügyekről és gyermekvédelmi intézkedésekről is szavazhatnak
A keddi ülésen Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke mentelmi ügyét is megtárgyalják.
A képviselők emellett dönthetnek a 2026-os költségvetés módosításáról, valamint a kormány gyermekvédelmi javaslatcsomagjáról.
Napirenden szerepel a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak kárrendezésével kapcsolatos törvénymódosítás is, amely az ukrajnai háború miatt kihirdetett egyes veszélyhelyzeti rendeleteket emelné törvényi szintre.
A parlament továbbá az élelmiszerlánc hatósági felügyeletére, valamint a szőlészeti és borászati szabályozásra vonatkozó módosításokról is határozhat, különös tekintettel a szőlő aranyszínű sárgaság nevű növénybetegségre.
