Emmanuel Macron francia elnök szigorú fellépést ígért a Franciaországot megrázó erőszakos zavargások résztvevőivel szemben. Az október 17-i országos tüntetések több városban gyújtogatásokba, fosztogatásokba és rendőrségi összecsapásokba torkolltak. Az államfő vasárnap esti televíziós beszédében kijelentette, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani, miközben a kormány segítséget nyújt a megtámadott intézményeknek és a károkat elszenvedett vállalkozásoknak – írja a Le Monde.
A megélhetési költségek emelkedése és az oktatási rendszer problémái miatt szervezett tiltakozásokon több százezer ember vett részt. A demonstrációk jelentős része békésen zajlott, egyes városokban viszont erőszakos csoportok üzleteket fosztottak ki, középületeket rongáltak meg, autókat gyújtottak fel, és összecsaptak a rendfenntartó erőkkel.
A legsúlyosabb incidensek közé tartozott a limoges-i városháza felgyújtása, a lyoni turisztikai iroda megtámadása, valamint a Marseille-ben és Bordeaux-ban történt rongálások. Az események nyomán országszerte több mint kétezer embert vettek őrizetbe, és rendőrök, valamint más közfeladatot ellátó személyek százai sérültek meg.
Emmanuel Macron a történteket elfogadhatatlannak nevezte, és egyértelművé tette, hogy a hatóságoknak fel kell lépniük a felelősökkel szemben.
„Azoknak, akik rongáltak, fizetniük kell. Azoknak, akik kifosztottak, vissza kell adniuk a zsákmányt. Azoknak, akik megpróbálták megdönteni a Köztársaságot, felelniük kell tetteikért” – jelentette ki a francia elnök.
Macron szerint a békés tüntetőket nem szabad összekeverni a rongálókkal
Az államfő hangsúlyozta, hogy Franciaországban mindenkinek joga van békésen kifejezni elégedetlenségét, a demonstrációk során elkövetett erőszakos cselekmények viszont nem maradhatnak következmények nélkül.
„Ami a vandálokat és mindazokat illeti, akik erőszakhoz folyamodnak, hajthatatlanok leszünk” – fogalmazott.
A francia elnök szerint radikális csoportok és bűncselekményeket elkövető személyek használták ki a társadalmi elégedetlenséget arra, hogy támadásokat hajtsanak végre az állami intézmények, az üzletek és a rendfenntartó erők ellen.
Beszédében külön köszönetet mondott a rendőröknek, csendőröknek és mentésben részt vevő dolgozóknak, akik a zavargások idején teljesítettek szolgálatot. Együttérzését fejezte ki a sérültekkel és családjaikkal, valamint azokkal a helyi közösségekkel, amelyeknek jelentős károkat okoztak a történtek.
Macron az érintett polgármestereknek, kereskedőknek és vállalkozóknak is támogatást ígért. Közölte, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőtől válságstáb munkáját irányítja, amelynek feladata a helyreállításhoz és a gazdasági tevékenységek újraindításához szükséges segítség megszervezése.
A kormány célja, hogy a megrongált üzletek tulajdonosai és a károkat elszenvedett vállalkozások minél hamarabb hozzájussanak a szükséges támogatáshoz.
Az elnök emellett gyors és alapos vizsgálatokat követelt. Arra kérte a kormányt, hogy értékelje a rendőrségi felkészülést, a rendelkezésre álló előzetes információkat, valamint azt, hogy a hatóságok megfelelően felmérték-e az erőszakos cselekmények kockázatát.
A belügyi és igazságügyi szerveknek ki kell vizsgálniuk a történteket, azonosítaniuk kell az elkövetőket, és gondoskodniuk kell arról, hogy a felelősségre vonás ne húzódjon el indokolatlanul.
A francia elnök azt is jelezte, hogy a prefektusok a polgármesterekkel együttműködve szükség esetén egyes gyülekezéseket korlátozhatnak vagy megtilthatnak, ha azok komoly veszélyt jelentenek a közbiztonságra. Általános tüntetési tilalmat nem jelentett be.
A megélhetési válság és a fiatalok elégedetlensége áll a tiltakozások hátterében
Emmanuel Macron beszédében elismerte, hogy a tüntetések mögött valós társadalmi problémák húzódnak meg. A megélhetési költségek emelkedése, a közszolgáltatások helyzete és az oktatási rendszer nehézségei hónapok óta egyre nagyobb elégedetlenséget váltanak ki Franciaországban.
Az elnök külön kitért az üzemanyagok és a földgáz drágulására, amelyet részben a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktus következményeivel hozott összefüggésbe. Mint mondta, Franciaország nem vesz részt közvetlenül a háborúban, gazdasága és lakossága mégis érzékeli az energiapiaci bizonytalanság hatásait.
A francia államfő bejelentette, hogy diplomáciai egyeztetéseket folytat az energiaellátás biztonságának megőrzése érdekében. Tervei között szerepel, hogy a Perzsa-öböl menti országokba utazik, ahol az üzemanyag- és gázellátásról tárgyalna.
Párizs emellett az üzemanyag-forgalmazókkal is egyeztet annak érdekében, hogy az ellátás biztosítására tett intézkedések a fogyasztók számára is érzékelhető eredményeket hozzanak.
A beszéd másik hangsúlyos témája a fiatalok helyzete volt. Macron szerint a középiskolások és egyetemisták körében mély aggodalom tapasztalható a jövőjükkel, a tanulási körülményekkel és az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatban.
Az elnök elmondta, hogy az oktatási minisztérium által létrehozott konzultációs platformon már több mint százezer hozzászólás érkezett. Ezeket a visszajelzéseket a diákokkal, tanárokkal és oktatási intézmények képviselőivel folytatott megbeszélések egészítik ki.
Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek, a helyi önkormányzatok és a parlamenti képviselők bevonásával is tárgyalásokat kezdeményez. A kormány a tiltakozások során megfogalmazott követelésekre konkrét javaslatokkal kíván válaszolni.
Hat hónappal az elnökválasztás előtt nő a politikai feszültség
A franciaországi zavargások különösen érzékeny politikai időszakban történtek, hiszen 2027 tavaszán elnökválasztást rendeznek az országban. Emmanuel Macron második elnöki ciklusa a végéhez közeledik, a politikai pártok pedig már a következő választási küzdelemre készülnek.
Az államfő vasárnapi beszédében a politikai szervezeteket és a szakszervezeteket is felszólította arra, hogy egyértelműen ítéljék el az erőszakos cselekményeket, és ne használják fel a társadalmi feszültségeket a rendbontások igazolására.
„Azok, akik ma azt magyarázzák nektek, hogy sürgősen ki kell mennetek az utcára, tüntetnetek és rendbontást okoznotok, nem másra törekednek, mint hogy károsítsák a Köztársaságot és eltérítsék a vitát” – jelentette ki.
Macron szerint a politikai nézetkülönbségeket a demokratikus intézményekben, a parlamentben, a médiában és békés tüntetéseken kell megvitatni. Azt is hangsúlyozta, hogy a rongálások és a fosztogatások azoknak az állampolgároknak a követeléseit is háttérbe szorítják, akik erőszak nélkül szeretnék hallatni a hangjukat.
A francia kormány a következő napokban a politikai pártok képviselőivel is egyeztetni kíván az erőszak elítéléséről, valamint az országban kialakult társadalmi és politikai feszültségek kezeléséről.
