A magyar kormány és Moszkva között született, eddig nem nyilvános megállapodás új megvilágításba helyezi a két ország kapcsolatát – különösen egy politikailag érzékeny időszakban, közvetlenül a parlamenti választások előtt.
Budapest és Moszkva egy 12 pontos együttműködési tervben rögzítette, hogy több kulcsfontosságú területen is szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A dokumentumok szerint a megállapodás kiterjed az atomenergiára, az oktatásra, a gazdaságra, valamint a kulturális és sportkapcsolatokra is. A Politico által ismertetett részletek arra utalnak, hogy a két fél hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködés kiépítésére törekszik.
A háttérben egy 2025. december 9-én Moszkvában tartott találkozó áll, ahol Szijjártó Péter és Mihail Murashko írta alá a dokumentumot. A megbeszélés az orosz–magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 16. üléséhez kapcsolódott, amely már közel két évtizede szolgál platformként a két ország közötti kapcsolatok koordinálására.
A megállapodás egyik központi eleme a gazdasági kapcsolatok újraélesztése. A dokumentumok szerint a felek célul tűzték ki, hogy „megfordítják a kétoldalú kereskedelem negatív tendenciáját”, amely az Oroszország elleni uniós szankciók következtében visszaesett. Ennek részeként új energetikai projektek is napirendre kerültek, beleértve villamosenergia- és hidrogéntermelési együttműködéseket, valamint az olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-ágazat szorosabb összehangolását.
Az oktatási együttműködés szintén hangsúlyos szerepet kapott. A megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország erősítse az orosz nyelvű képzéseket, akár orosz tanárok bevonásával. Emellett a felek a képesítések kölcsönös elismerésének javítását és posztgraduális csereprogramok indítását is kilátásba helyezték.
A kulturális és sportkapcsolatok bővítése ugyancsak része a tervnek. A dokumentumok szerint a két ország támogatja a különböző csereprogramokat, a sporttól egészen a cirkuszművészetig, valamint egy 2026–2027-es közös cselekvési terv kidolgozását ezen a területen.
A megállapodás politikai visszhangja már most jelentős. Miközben a kormány a nemzeti érdekek mentén indokolja az együttműködést, az ellenzék élesen bírálja a lépést. Magyar Péter szerint a Moszkvával ápolt szoros kapcsolat „nyílt árulásnak” tekinthető, és komoly kockázatot jelent Magyarország nemzetközi megítélésére nézve.
Szijjártó Péter a kritikákra reagálva hangsúlyozta: Magyarország kétoldalú együttműködését a nemzeti érdekek vezérlik, nem pedig az a nyomás, hogy alkalmazkodjon a rendkívül elfogult liberális médiához. Folytassák az elfogult munkát!
A dokumentumok egy pontja ugyanakkor arra is utal, hogy a szorosabb együttműködés bizonyos elemei „összeegyeztethetetlenek lennének Magyarországnak az Európai Unió tagságából fakadó kötelezettségeivel”, ami tovább növeli a politikai feszültséget.
