Magyar Péter magyar miniszterelnök szerint a Franciaországban kitört erőszakos zavargások ismét ráirányították a figyelmet az európai migrációs politika szigorításának szükségességére. A kormányfő vasárnap közösségi oldalán reagált a több francia városban történt rongálásokra, gyújtogatásokra és rendőrségi összecsapásokra, kijelentve, hogy Magyarország továbbra is ragaszkodik a szigorú határvédelemhez. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint Lengyelország nem kívánja megismételni más európai országok migrációs politikájának hibáit – írja a TVP World.
A franciaországi tüntetések október 17-én, szombaton több városban erőszakba torkolltak. Az eredetileg az emelkedő megélhetési költségek, az oktatási rendszer problémái és a közszolgáltatások romló helyzete miatt szervezett demonstrációk során csoportok üzleteket fosztottak ki, középületeket rongáltak meg, autókat gyújtottak fel, és összecsaptak a rendfenntartó erőkkel.
A legsúlyosabb károk között volt a limoges-i városházán pusztító tűz, miközben Párizsban, Marseille-ben, Lyonban és más nagyvárosokban is feszült helyzet alakult ki. Az október 18-i beszámolók szerint több mint 1800 embert vettek őrizetbe, és több száz rendőr, illetve mentésben részt vevő közalkalmazott megsérült.
A történteket Magyar Péter is elítélte, aki az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében a rongálásokról készült felvételeket sokkolónak nevezte.
„Ezen értelmetlen rongálás és indokolatlan erőszak láttán talán most már mindenki számára világos, miért szorgalmazza Magyarország a migráció terén a lehető legszigorúbb megközelítést, és miért nem fogjuk semmilyen nyomás hatására enyhíteni a határok védelmét vagy a bevándorlási politikát” – írta a magyar miniszterelnök.
Magyar Péter szerint Európának változtatnia kell a migrációs politikáján
Magyar Péter úgy véli, hogy az Európai Unión belül egyre több ország támogatja a szigorúbb határellenőrzést és az illegális bevándorlással szembeni határozottabb fellépést. A kormányfő az október 15–16-án Brüsszelben tartott uniós csúcstalálkozóra hivatkozva arról beszélt, hogy szerinte az európai vezetők körében változik a migrációs politikával kapcsolatos hozzáállás.
„Örülök, hogy a múlt heti EU-csúcstalálkozó egyértelműen megmutatta: az európai országok túlnyomó többsége felébredt, és szakítani akar a múltbeli engedékeny politikákkal” – fogalmazott.
A magyar miniszterelnök szerint az európai országoknak közösen kell fellépniük a kontinens biztonságának megőrzése érdekében. Bejegyzésében a következő generációkkal szembeni felelősséget is hangsúlyozta.
„Az Európa, amelyet mindannyian szeretünk, ma súlyos helyzetben van. A mi felelősségünk is, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy kontinensünk a világ legcsodálatosabb helye maradjon gyermekeink és unokáink számára” – írta.
A 2026 áprilisi országgyűlési választások után hatalomra került Magyar Péter kormánya a határok védelmének fenntartását és az illegális migrációval szembeni szigorú fellépést támogatja. A miniszterelnök mostani nyilatkozata szerint Magyarország nem készül enyhíteni ezen az állásponton.
A brüsszeli csúcstalálkozó eredményeit illetően viszont továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak az uniós tagállamok között. A találkozó hivatalos következtetései a migráció kérdését is érintették, de nem jelentettek átfogó új megállapodást a migrációs politika szigorításáról.
Donald Tusk: Lengyelország nem fogja megismételni más országok hibáit
A franciaországi eseményeket követően Donald Tusk lengyel miniszterelnök is megerősítette kormánya szigorú migrációs álláspontját. Az X-en közzétett bejegyzésében arról írt, hogy Varsó nem kívánja viselni más európai országok korábbi döntéseinek következményeit.
„Lengyelország nem fogja megismételni más európai országok által elkövetett hibákat, és nem fogja megfizetni azok árát” – jelentette ki.
A lengyel kormányfő szerint országa továbbra is kiemelt figyelmet fordít az illegális határátlépések megakadályozására, a menekültügyi szabályozásra és a jogszabályokat megsértő külföldiek kiutasítására.
„Határoinkat határozottan védjük az illegális bevándorlás ellen, saját menekültügyi politikánk van (nem fogadunk el menedékjog iránti kérelmeket), és kiutasítjuk azokat, akik megsértik a lengyel törvényeket. A biztonság terén kompromisszummentes hozzáállást fogunk tanúsítani” – írta Tusk.
A lengyel miniszterelnök kijelentése a kormányának szigorú menekültügyi intézkedéseire utal, és nem jelenti azt, hogy Lengyelországban minden körülmények között megszűnt volna a menedékjog iránti kérelmek benyújtásának lehetősége. A korlátozások jogi hatálya és alkalmazása ennél összetettebb.
Az EU-ban továbbra sincs teljes egyetértés a migráció kezeléséről
Az október 15–16-i brüsszeli csúcstalálkozón az illegális bevándorlás visszaszorítása és az uniós külső határok ellenőrzése is napirendre került. Többek között Magyarország, Lengyelország, Olaszország és Dánia a szigorúbb fellépést támogatja, míg más tagállamok, köztük Spanyolország, a migráció kezelésének eltérő szempontjait és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést is hangsúlyozzák.
A tagállami nézetkülönbségeket jól mutatja, hogy az Európai Tanács végül rövid, kompromisszumos szöveget fogadott el a migrációról, és több kérdés megtárgyalását későbbre halasztotta.
Magyar Péter franciaországi eseményekkel kapcsolatos kijelentése Magyarországon is vitát váltott ki. Jámbor András baloldali politikus bírálta a kormányfőt, amiért a társadalmi elégedetlenségből kiinduló tüntetéseket a bevándorlási politikával kapcsolta össze.
A francia hatóságok a zavargások hátterében szélsőbaloldali csoportok és bűncselekményeket elkövető személyek szerepét említették. A tiltakozások eredeti követelései az oktatási körülmények javítására, a megélhetési költségekre és a közszolgáltatások helyzetére vonatkoztak. Nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a franciaországi erőszakos eseményeket a bevándorlás önmagában idézte volna elő.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap esti beszédében elítélte az erőszakot, és támogatást ígért a károkat elszenvedett kereskedőknek, valamint a helyi közösségeknek. A francia államfő szerint a demonstrálók társadalmi követeléseit meg kell hallgatni, miközben a gyújtogatásokért, fosztogatásokért és más erőszakos cselekményekért felelős személyeket el kell számoltatni.
