Néhány hónappal ezelőtt még kevesen gondolták volna, hogy magyar köztársasági elnök sorsa egy alkotmánymódosítás aláírásán múlhat. A következő napok mégis meghatározó jelentőségűek lehetnek Sulyok Tamás számára, miután a parlament hétfőn szavaz az Alaptörvény 17. módosításáról.
A kérdés politikai súlyát jól mutatja, hogy az ügy már jóval a szavazás előtt heves reakciókat váltott ki a közéletben, és a Sándor-palota előtt tüntetést is szerveztek a hivatalban lévő államfő támogatására.
Magyar Péter vasárnap reggel Facebook-oldalán egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a köztársasági elnök felé.
„Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek 5 napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.”
A kijelentés hátterében az áll, hogy a parlamenti szavazás eredményét a politikai elemzők szinte biztosra veszik, tekintettel a Tisza Párt kényelmes kétharmados többségére az Országgyűlésben.
A módosítás legfontosabb következménye közvetlenül Sulyok Tamás megbízatását érinti. Az elfogadott jogszabály kihirdetését követő napon ugyanis megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma.
A folyamat előzményei néhány nappal korábban kezdődtek, amikor a miniszterelnök benyújtotta az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek egyik központi eleme az államfő megbízatásának megszüntetése volt. Ezt követően Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívására kerül sor a kérdés megvitatása és a szavazás lebonyolítása érdekében.
Az elképzelés komoly ellenállást váltott ki a kormánypárti oldalon. A tiltakozók között megszólalt Gulyás Gergely és Orbán Viktor is, a Fidesz pedig demonstrációt szervezett a Sándor-palota elé.
A csütörtöki tüntetésen becslések szerint néhány ezer ember vett részt, hogy támogatásáról biztosítsa a köztársasági elnököt.
Sulyok Tamás korábban maga is reagált a tervezett változtatásra. Álláspontja szerint a mandátuma megszüntetését eredményező alkotmánymódosítás nincs összhangban a jogállamiság elveivel, emellett attól is tart, hogy utódja politikai kinevezett lehet.
Az Alaptörvény módosítása nem kizárólag a köztársasági elnök pozícióját érinti. A változások következtében az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter is távozik tisztségéből szeptember 1-jével, vele együtt pedig további három, 70 év feletti alkotmánybíró megbízatása is megszűnik.
