Ferenc pápa kétoldali tüdőgyulladással jelenleg kórházban van, és ez arra készteti a vatikáni hatóságokat, hogy felkészüljenek egy esetleges temetésre. A világ aggódik a katolikus egyházfő egészsége miatt, amely akár egy pápai mandátum végét is jelentheti. A szentatya fiatalon már elvesztette egyik tüdejének egy részét egy légúti fertőzés miatt, és utóbbi időben egészségügyi problémák gyötörték. Ezért tavaly korlátozott temetést hagyott jóvá magának, kikerülve néhány archaikusabb rituálét, amit egy pápa halálakor követni szoktak – írja a Politico.
Bármikor is következzen be, Ferenc pápa halála egy gondosan megszervezett eseménysorozatot indít be, amelyet évszázados hagyományok formáltak. Egyes temetkezési rituálék az ókori Rómáig nyúlnak vissza. Hagyományosan a pápa halálának megerősítése a camerlengo (magas rangú vatikáni tisztviselő) feladata, amelyet jelenleg az ír származású Kevin Farrell bíboros tölt be.
Amennyiben követik ezt az elvet, Farrell lesz az, aki felkeresi Ferenc pápa holttestét a magánlakosztályában, és a nevének kiáltásával megpróbálja felébreszteni. Napjainkban ez nagyrészt inkább szertartásos jellegű, mivel az orvosok a szokásos módszerekkel igazolják majd a pápa halálát.
Amikor a pápa nem ad életjelet, a hagyomány szerint a hivatalos pápai pecsétgyűrűjét megsemmisítik, ami uralkodásának végét jelzi, és a pápai lakosztályokat lezárják. A camerlengo ezután tájékoztatja a bíborosi kollégiumot, a magas rangú egyházi tisztviselőkből álló vezető testületet, hogy a pápa meghalt. Végül pedig sajtóközlemény formájában jelentik be a világnak az egyházfő halálát.
A pápa halála kilencnapos gyászt indít el, az úgynevezett novendiale-t, amely az ókori Rómából származó szokás. Olaszországban ilyenkor általános nemzeti gyászt hirdetnek. A holttestét megáldják, pápai miseruhába öltöztetik, és a Szent Péter-bazilikában állítják ki a nyilvánosság elé, ahol több százezer hívő áll majd sorba, hogy lerója kegyeletét, köztük külföldi méltóságok és a világ vezetői. Korábban a pápa holttestét egy katafalként emelt emelvényen állították ki, Ferencet azonban egyszerűsített temetési szertartás szerint egy nyitott koporsóban fogják elhelyezni, különösebb pompa nélkül.
A pápákat a történelem során gyakran bebalzsamozták, és néhányuknak a szerveit is eltávolították a temetés előtt – a római Trevi-kút melletti templomban több mint 20 pápa szívét őrzik márványurnában, szent ereklyeként –, de ez a gyakorlat mára kiment a divatból. Amíg Ferenc pápa temetése tart, a Szent Péter-bazilikában és az egész katolikus világban naponta tartanak majd imaórákat és csendmiséket.
Ezzel egy időben a Vatikán egy átmeneti időszakba lép, amelyet sede vacante, azaz „a szék üresen áll” időszaknak neveznek, amely alatt az egyház vezetése átmenetileg a bíborosi kollégiumra száll át – bár addig nem hozhatók fontos döntések, amíg új pápát nem választanak.
A pápa temetésére valószínűleg a Szent Péter téren kerül sor, a gyászolók pedig a Vatikánban gyűlnek össze a misére. Ezt a bíborosi kollégium dékánja, a jelenleg 91 éves olasz Giovanni Battista Re fogja vezetni. Ezt követően a pápát hagyományosan a Szent Péter-bazilika alatti kriptákban temetik el. Csaknem 100 pápát temettek el ott, köztük XVI. Benedek pápát, Ferenc elődjét, aki 2013-ban lemondott és 2022-ben halt meg.
Ferenc azonban egy 2023-as interjúban azt nyilatkozta, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilikát, az egyik kedvenc és leglátogatottabb templomát választja végső nyughelyéül, így ő lesz az első pápa az elmúlt évszázadban, akit a Vatikánon kívül temetnek el. A pápákat korábban három koporsóban temették el: egy vályogból, egy cinkből és egy szilfából készült koporsóban, amelyeket egymásba helyeztek, Ferenc azonban úgy rendelkezett, hogy egyetlen darab fából és cinkből készült koporsóban temessék el.
Amikor XVI. Benedeket eltemették, a koporsójába az uralkodása alatt vert érméket is elhelyeztek, valamint egy fémcsőt, amelyben egy göngyölt papírtekercs, az úgynevezett rogito volt – ez egy 1000 szavas dokumentum, amely az életét és uralkodását írja le. Ferencet valószínűleg a saját rogitójával fogják eltemetni, amelyben részletesen leírja egyedülálló munkásságát.
Két-három héttel a pápa temetése után a bíborosi kollégium a Sixtus-kápolnában összeül, hogy konklávét tartson, az új pápa megválasztásának szigorúan titkos folyamatát. Elméletileg minden megkeresztelt római katolikus férfi alkalmas a pápaságra, de az elmúlt 700 évben a pápát mindig a bíborosi kollégiumból választották. A történelem során megválasztott 266 pápa túlnyomó többsége európai volt. Az argentin születésű Jorge Mario Bergoglio – Ferenc pápa 1300 év óta az első nem európai egyházfő.
A politikától eltérően a pápajelöltek nem kampányolnak nyíltan a posztért. Vatikáni megfigyelők papabile-nek nevezik azokat a bíborosokat, akiknek jó esélyük van a pápává válásra. A szavazás napján a Michelangelo által festett híres mennyezetű Sixtus-kápolnát fizikailag lezárják, és a bíborosokat, akik titoktartási esküt tettek, a szavazás végéig a terembe zárják.
A törvény szerint csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Mintegy 120-an titokban szavaznak az általuk választott jelöltre, nevüket egy szavazólapra írva és az oltár tetején lévő kehelybe helyezve. Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulóra kerül sor. Egy nap akár négy forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 óráig tartott, és öt fordulót foglalt magába, de a folyamat lehet rövidebb, vagy hosszabb ideig is eltarthat. Egy XIII. századi konklávé például három évig, egy XVIII. századi konklávé pedig négy hónapig tartott.
A szavazólapok megszámlálása után a vatikáni tűzoltóság által előre felállított kályhában égetik el őket a Sixtus-kápolnában. Egy másik kályhában olyan vegyszert gyújtanak meg, amely a kéményen keresztül füstjelzést küld a világnak: a fekete füst azt jelenti, hogy nem választottak új pápát, a fehér füst azt, hogy igen. Miután megválasztották a pápát, a bíborosi kollégium képviselője a Szent Péter-bazilika fő erkélyéről, a tömegesen összegyűlt hívőkre tekintve, latinul olvassa fel a Habemus papam, azaz „megvan a pápa” bejelentést.
Ezután az újonnan megválasztott pápa, miután választott egy pápai nevet (valószínűleg egy szent vagy előd tiszteletére) és felöltötte a fehér miseruhát, kilép az erkélyre, hogy megtartsa első beszédét a hallgatóságnak. És ezzel a katolikus világnak új vezetője van. Amellett, hogy a pápa meghatározza az egyház tanításait és erkölcseit, jelentős diplomáciai és politikai hatalmat gyakorol a világpolitikában, közvetít a globális konfliktusok között és irányítja a humanitárius erőfeszítéseket.
A legtöbb pápa haláláig szolgál. XVI. Benedek pápa, aki 2013-ban 85 évesen, megromlott egészségi állapota miatt lemondott, 600 év óta az első pápa volt, aki megtörte ezt a hagyományt.
