A globális recesszióból most felépülőben lévő országok munkaerő-piaci „szellemvárosokká” válhatnak, mivel az alkalmazottak több mint egynegyede azt állítja, hogy hajlandó külföldre költözni egy jobb állás reményében – derül ki a GfK Custom Research Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérésből.
Magyarországon a leginkább a fiatalok és a magasan képzettek hajlandóak más országban dolgozni. Leginkább az építő- és a feldolgozóiparban dolgozók érdeklődnek a határon túli munkavállalás iránt.
A nemzetközi tanulmány által felmért 29 országból tizenhétben tették fel azt a kérdést, hogy egy jobb állás reményében hajlandóak lennének-e más országban munkát vállalni. A megkérdezett munkaerő több mint egynegyede hajlandó más országba költözni, hogy ott jobb állást találjon.
Főleg a fiatal, képzett alkalmazottak azok, akik leginkább hajlandóak váltani. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik (32%), a PhD-vel rendelkezőknek pedig 37 százaléka hajlandó más országba költözni egy jobb munka reményében. Ez az adat a középfokú végzettségűek körében csak 22 százalék.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az ’agyelszívás’ kockázata, mely jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy egynegyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztés területén dolgozó alkalmazottak egyharmada is hajlandó külföld felé tekinteni – pedig ezt a szektort sok ország a fellendülés kulcsaként kezeli” – mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
Külföldi munkavállalás: Latin Amerikát érinti a legerősebben, de Magyarország is a nemzetközi élmezőnyben van
Nem meglepő módon az eredmények azt mutatják, hogy a külföldi munkavállalást tekintve Közép- és Dél-Amerika tűnik a legerősebben érintettnek a felmért piacok közül. Ez a tendencia messze nem csak a fejlődő piacokra korlátozódik.
Az Egyesült Államokat és Kanadát hagyományosan olyan országnak tartják, ahol az emberek nem érdeklődnek a külföldi élet iránt. Ezzel szemben a kutatás kimutatta, hogy a két ország munkaerejének egyötöde kész másik országba költözni azért, hogy jobb állást találjon.
A jobb állás reményében külföldre költözési hajlandóságról megkérdezett 17 ország közül az élmezőnyében szerepel még Törökország (harmadik helyen) és Magyarország (hetedik helyen) is.
Magyarországon a munkavállalók 30 százaléka egy éven belül szeretné elhagyni a jelenlegi munkahelyét. Huszonöt százalékuk rögtön felmondana, ha egy jobb munkalehetőség adódna számára. Utóbbi inkább a fiatalokra, a vevőszolgálat és a kereskedelem területén dolgozókra, valamint a kevesebb, mint 1 éve az adott cégnél alkalmazásban lévőkre jellemző.
Magyarországon a külföldi munkavállalási hajlandóságot két nagy tényező határozza meg. Az egyik egy egyéni faktor, mint az életkor és a végzettség, a másik pedig a jelenlegi munkahelyhez kapcsolható. Az adatok azt mutatják, hogy leginkább mobilnak a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek tekinthetőek, valamint azok, akik kevésbé kötődnek munkahelyükhöz, vagyis 2 évnél rövidebb időt töltöttek el ott, és olyan multinacionális vállalatnál dolgoznak, amelynek legalább még 10 másik országban van leányvállalata. Szektorokat vizsgálva leginkább az építő- és a feldolgozóiparban dolgozók lennének hajlandóak más országban dolgozni.
„A vélemények ellenére az eddigi gyakorlat szerint a magyar munkaerő nem ennyire mobil. A munkavállalók nem szívesen váltanak munkahelyet, de lehet, hogy egyfajta fordulópont előtt állunk” – mondta Bacher János.
| Alkalmazottak, akik hajlandóak más országba költözni, hogy ott jobb munkát találjanak (%) | Aktívan más munkát kereső alkalmazottak (%) | |
| Mexikó | 57 | 42 |
| Kolumbia | 52 | 55 |
| Törökország | 46 | 35 |
| Fülöp-szigetek | 44 | 18 |
| Brazília | 41 | 15 |
| Peru | 38 | 22 |
| Magyarország | 33 | 31 |
| Oroszország | 29 | 35 |
| Portugália | 27 | 43 |
| Egyesült Királyság | 27 | 38 |
| Lengyelország | 2
| 2
|
| Szlo áki
| 3 | 27 |
| USA | 21 | 47 |
| Kanada | 20 | 3
|
| Hollandia | 15 | 21 |
| Ausztria | 12 | 20 |
| Csehország | 9 | 27 |
| Németország | – | 41 |
| Románia | – | 40 |
| Argentína | – | 39 |
| Bulgária | – | 37 |
| Izrael | – | 34 |
| Svájc | – | 29 |
| Szerbia | – | 28 |
| Franciaország | – | 22 |
| Svédország | – | 22 |
| Macedónia | – | 18 |
| Ukrajna | – | 17 |
| Belgium | – | 15 |
Forrás: GfK Nemzetközi alkalmazotti elkötelezettségi felmérés, 2011
A migráció a vállalatokat is érinti
A határokon átívelő „agyelszívásra” nemcsak az országoknak, hanem a vállalatoknak is figyelni kell, mert a munkaerő több mint egynegyede szándékozik elhagyni munkaadóját az elkövetkező tizenkét hónapban.
Közülük minden harmadik munkavállaló már aktívan keres új állást, és minden ötödik tervezi ezt a következő hat hónapban. Az alkalmazottak csak nyolc százaléka várna addig, amíg a gazdaság állapota biztonságosabb lesz.
Globalizált és átalakuló munkaerőpiac
Az eredmények rámutatnak, hogy sok országban mennyire átalakulóban van a munkaerőpiac, ami egyben globalizálttá is vált.
Sok munkavállaló számára a más országba költözés semmivel sem ijesztőbb, mint a más vállalathoz történő átszerződés. Azoknak a vállalatoknak, melyek szeretnék alkalmazni, elkötelezni és megtartani a legjobb munkaerőt, versenyezniük kell, és nem csak saját piacukon lévő vetélytársaikkal, hanem a világon mindenkivel.
„A multinacionális szervezetekben dolgozó munkavállalók esetében a legvalószínűbb, hogy máshol keresnek munkát. Ez arra utal, hogy az alkalmazottak külföldi munkavállalásának engedélyezése nem csak kiváltság, hanem értékes megtartó eszköz is” – mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
