A meteorológusok egy nagyon hideg tél bekövetkeztét jósolják a kontinensen, amelynek hátterében a szokásosnál gyengébb poláris örvény áll, egy olyan jelenség, amely az ünnepek után sarkvidéki levegő beáramlását és intenzív hideg időszakokat eredményezhet. Bár a modellek enyhébb karácsonyt jeleznek, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az év eleje több európai régióban is hirtelen lehűlést hozhat.
A sarkvidéki hideghullámok több európai régióban is kemény telet hozhatnak. Bár az előrejelzések nem teljesen egyértelműek, de nagyon valószínűek, a meteorológusok jelenleg arra figyelmeztetnek, hogy karácsony után intenzív hideg időszak következhet – írja az Euronews.
Az Európai Időjárás-előrejelző Központ által feltérképezett jelenlegi időjárási modellek általában enyhe időjárást jósolnak a karácsony körüli napokra, kivéve néhány elszigetelt hőmérséklet-csökkenést. A hosszú távú előrejelzések azonban hűvös időt mutatnak, de csak az ünnepek után. Csak az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) számol jelentősen magasabb átlaghőmérséklettel az egész hónapra vonatkozóan.
Hogy melyik forgatókönyv válik valóra, azt a következő két hét alakulása dönti el. Januárra a szakértők főként változékony, enyhe időjárást jósolnak, kevésbé télies napokkal. A NOAA modellje is ugyanezt sugallja, bár a számításai az utóbbi időben jelentősen ingadoztak. Érdekesek az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) modelljei: ezek a hosszú távú átlagnál kissé hidegebb és szárazabb januárt jeleznek.
Az ilyen időjárási körülmények Közép-Európa felett stabil anticiklon jelenlétét jelzik. A januári magas nyomás azonban megtévesztő lehet: napközben a légkör nyugodtnak tűnik, de a köd és a lehűlés gyorsan tartós fagyhoz vezethet. A poláris örvény tényező is szerepet játszik. Különösen tél közepén okozhat zavarokat, amikor a hideg sarkvidéki levegőt Európába irányítja. Bár jelenleg egyetlen modell sem jelzi a poláris örvény közelgő eloszlását, a magas nyomású tendenciák lényegében összeegyeztethetők egy ilyen lehetőséggel.
Egy másik oka annak, hogy hideg telünk lesz, hogy a La Niña idén is jelen van, és várhatóan 2025 decemberéig – 2026 februárjáig fennmarad – erősítette meg a NOAA Klíma-előrejelző Központja. Általában a La Niña átlag alatti hőmérsékletet hoz Európába. A La Niña a természetes éghajlati ciklus része, de az El Niño-hoz hasonlóan globális szélsőséges időjárási eseményekhez vezethet. Akkor jelentkezik, amikor a Csendes-óceán középső és keleti részén a tengeri felszíni hőmérséklet az átlag alá csökken. Ez a meleg El Niño fázis ellentéte.
Mindkét jelenség jelentős hatással lehet a globális időjárásra, beleértve Európát is, de minél távolabb van egy régió a Csendes-óceántól, annál kisebb lehet a közvetlen hatása. Általában a La Niña hidegebb és csapadékosabb időjárást hoz az Alpokba, ami gyakoribb és erősebb havazásokhoz vezethet. A síelők számára a „század télje” kilátása ezért jó hír lehet.
Mi az a poláris vortex?
A poláris örvény egy nagyméretű légköri jelenség, amely a Föld sztratoszférájának és troposzférájának sarkvidéki régióiban erős, ciklonhoz hasonló hideg levegő áramlást jelent. Ez az örvény rendkívül hideg légtömeget képez, amely az Északi-sark (északi poláris örvény) vagy a Déli-sark (déli poláris örvény) körül forog, az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a déli féltekén pedig az óramutató járásával megegyező irányban.
A jelenség a sarkvidéki régiók és az alacsonyabb szélességi fokok közötti nagy hőmérséklet- és nyomáskülönbségek miatt alakul ki, amely körülveszi és elszigeteli a hideg levegőt a sarkoknál. A poláris örvény télen a legerősebb, amikor a pólusok és a szubtrópusi területek közötti hőmérséklet-különbség a legnagyobb, és közvetlenül befolyásolhatja a mérsékelt éghajlati övezetek időjárását.
Amikor a poláris örvény instabillá válik vagy gyengül, rendkívül hideg légtömegek ereszkedhetnek le az alacsonyabb szélességi fokokra, ami súlyos hideghullámokat okozhat a sarkvidékektől sokkal délebbre fekvő területeken. Így a poláris örvény döntő szerepet játszik az éghajlat és a meteorológiai jelenségek alakulásában, és folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy előre lehessen jelezni a rendkívül alacsony hőmérsékletek vagy más kedvezőtlen időjárási körülmények időszakait.
Normális körülmények között a poláris örvény a nagyon hideg levegőt a sarkvidékeken tartja. Ha erős, hazánkban enyhébb tél lehet, az átlagosnál magasabb hőmérsékletekkel. Ha azonban a poláris örvény gyengül vagy feloszlik, a hideg légtömegek leereszkedhetnek az alacsonyabb szélességi fokokra, beleértve hazánkat is, ami hirtelen lehűlést, hideg időt, erős havazást és hóviharokat okoz.
Ez a jelenség leggyakrabban a télre és tavaszra való átmenet időszakában fordul elő. De a klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy a poláris örvény hatása az időjárásra bármikor megváltozhat, és a meteorológiai jelenségek változékonyabbá és szélsőségesebbé válnak.
