Magyarországon tájházak, múzeumok, pincészetek, éttermek egyre többen ünneplik újborral és libával Márton napját. A szentendrei Skanzenben idén november 13-án és 14-én kapnak központi szerepet az ínycsiklandó libaétkek, a fenséges újborok és a Márton naphoz kapcsolódó népszokások.
A hagyomány szerint ezen a napon mindenütt nagy lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. A régiek úgy tartották, minél többet isznak, annál több erővel és egészséggel vértezik fel magukat. Ilyenkor szokás levágni a tömött libát, a sült liba csontjából pedig időt jósolni.
A csípős novemberi levegőt a házakból kiáramló Márton-napi csemegék illata teszi fűszeressé. A vendégeket a tájházakba lépbe családias hangulat fogadja, jólesik majd megpihenni a fűtött szobában, leülni a búbos kemence mellé, miközben a platnin frissen elkészült sült tökből, pattogatott kukoricából, sült almából falatozunk. A Kisalföld tájegység portáiba toppanva a Halászi község élő Márton-napi búcsú hagyományaiból kapunk ízelítőt. Akiket pedig tudományos szemmel érdekel Márton-nap, azoknak szólnak a tematikus tárlatvezetések. A nyugat-dunántúli pincék titkaiba dr. Sári Zsolt, a régi konyhák titkaiba pedig Kiss Kitti és dr. Bereczki Ibolya vezetnek be.
Érdekes színfoltja az idei gasztronómiai fesztiválnak néhány blogger vendégszakács, mint például Szabó Attila (Toma) és Fűszeres Eszter, akik a vendégek szeme láttára kedvenc liba ételeiket főzik meg.
Miközben a fedett, fűtött sátorban a nyolc családi pincészet minőségi újborai kínálatánál időzünk, addig a fesztiválszínpadon zajló vidám produkciók kínálnak könnyed kikapcsolódást. A játékos felnőtteket megcélzó BorTOTÓ is érdekes kérdéseket ígér. A színpadi előadók sorában gyerekek és felnőttek egyaránt találnak kedvükre valót: Lúdas Matyi történetét adják elő, a Törköly zenekar bordalokat énekel, és Sebestyén István székely mesemondó is fellép. Az előadások közti szünetekben a szervezők számítanak a bátor, lelkes jelentkezőkre, valamint az ügyes kezekre, hiszen családok és baráti társaságok mérkőzhetnek meg egymással kukoricamorzsolásban, darálásban illetve egyéb feladatokban.
A Tollfosztóban a látogatók bekapcsolódnak az őszi társas munkákba, átélik a szántóföldi munkák lezárulását követő felszabadult hangulatot. A Hagyományőrző Óvónők segítségével nem csak a tolltépés helyes menetét sajátítják el, de a jó hangulat a munka közbeni pajkos történetekkel, dalokkal garantált. Az érdeklődőket ezen kívül a tájegységekben számos program várja: zokniliba, terménybáb, krumplipuska, őszi asztali dísz, lampion, töklámpás, valamint koszorú készítése. Az Undi kávézóba lépve mindenki megtudja, hogy ki a ludas, hiszen humoros vetélkedők sora várja kisebbeket és nagyobbakat. Egészen piciknek szól a „Libalegelő”, ahol a rongyszőnyegeken ülve Lúd Anyó meséit hallgatva csutkavárat építenek. Az idősebbek „a róka meg a libák” asztali társas játékban feszülnek egymásnak, s közben képmutogatás segítségével megtudják ki is volt valójában Márton püspök és hogyan hangzik az ő legendája.
A gyertyamártóban elkészült gyertyákkal, valamint a lámpásokkal mindkét napon a 16 órakor kezdődő díszes, lampionos felvonuláshoz lehet majd csatlakozni. Igazi kuriózum, amikor a Szilsárkányi kovácsműhelyben felizzik majd a parázs és az üllő, s a Magyarországi Kovácsmíves Céh tagjai birtokba veszik az eredeti helyén 1812-ben épült műhelyet, ahol szekér és kovácsolás bemutatót tartanak. Az pedig, hogy ki a fő ludas, kiderül abból a vetélkedőből, ahol egy libás dal éneklése végén minden résztvevőnek helyet kell foglalni egy széken, és akinek a széke aljára erősítették fel a libát, az kiáll. Utoljára marad a „fő ludas”.
