Több tucat afgán nő vesz részt egy online tiltakozó mozgalomban egy új törvény ellen, amely megtiltja a nőknek, hogy nyilvánosan hallassák a hangjukat – írja az AFP.
Az afganisztáni tálib vezetés július végén vezetett be egy új törvényt, a saría (az iszlám erkölcsi, morális vezérelve) értelmében. A törvény 35 cikkelyt tartalmaz egy sor kötelezettséggel, különösen öltözködési szabályokkal és a nőkre vonatkozó tilalmakkal, köztük a nyilvános éneklés és szavalás, vagy hangos felolvasás tilalmával, mivel a nők hangja „túl intim”, ezért nem hallathatják azt hangosan az otthonuk falain kívül.
„Ha egy felnőtt nőnek el kell hagynia a házat, köteles eltakarni arcát, testét és hangját” – áll a törvényben.
Válaszul az afgán nők otthon és külföldön videókat tettek közzé magukról a közösségi médiában, amikben énekelnek, olyan szövegekkel, mint „A hangom nincs betiltva”, illetve „Nem a tálibokra.”
„Elhallgattatok engem az elkövetkező évekre. Bezártatok a házba, csak azért a bűnért, mert nő vagyok” – mondja egy tetőtől talpig feketébe öltözött nő az egyik videóban.
Zala Zazai, egy Lengyelországban élő egykori rendőrnő megosztott egy videót, amelyen Aryana Sayeed, egy ismert afgán énekesnő dalát énekli, amely az afgán nők ellenállásáról szól.
„Az afganisztáni nőkre vonatkozó korlátozások elfogadhatatlanok.” – mondta az AFP-nek. „Az afgán nők rájöttek, hogy a nőgyűlölők nem tagadhatják meg többé a jogainkat a vallás és a kultúra nevében. A jogainkat követelő hangunkat pedig soha nem fogják elhallgattatni” – tette hozzá.
Női aktivista csoportok olyan videókat is közzétettek, amelyekben Hibatulla Ahundzáda államfő ellen tiltakoznak. „A nők hangja az igazság hangja” – skandálja egy videóban aktivisták egy csoportja. „Egy nő hangja az identitása, nem olyasmi, amit el kell rejteni” – mondta egy másik afgán nő, Taiba Sulaimani, aki az X-en osztott meg egy videót önmagáról, amint a tükör előtt készülődik és közben énekel.
A tálibok fő szóvivője, Zabihullah Mudzsahid szerint a törvény ellen megfogalmazott kritika „arrogancia” és azok, akik kritizálják, rosszul értelmezik a saríát.
Az ENSZ a törvény hatályon kívül helyezését kérte, és teljességgel elfogadhatatlannak minősítette azt. „Megerősíti azokat a politikákat, amelyek teljesen eltörlik a nők jelenlétét a nyilvános térben, elhallgattatják a hangjukat és megfosztják őket egyéni autonómiájuktól, így próbálják őket arctalan és hangtalan árnyékká alacsonyítani” – mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője.
Emberi jogi szervezetek is aggodalmukat fejezték ki a törvénnyel kapcsolatban, amelynek rendelkezései informálisan részben már hatályba léptek mióta a tálibok 2021 augusztusában átvették a hatalmat az országban.
A tálibok által bevezetett intézkedések elsősorban a nőkre vonatkozóan szabnak szigorú korlátozásokat: teljesen el kell fedniük magukat, és nem nézhetnek olyan férfira, aki nem a házastársuk vagy a rokonuk, a taxisofőrök pedig nem vehetnek fel olyan női utasokat, akik férfi kíséret nélkül akarnak utazni. A kísérőnek természetesen szintén férjnek vagy vérrokonnak (mahram) kell lenni.
