Oroszország ismét a nukleáris fenyegetés lehetőségét lebegteti, miközben éles szavakkal illeti az európai országokat. A Kreml szerint a kontinens országai „agresszív militarizmusba” süllyedtek – számolt be a DPA hírügynökség.
Szerdán Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője azzal vádolta meg Európát, hogy óriási összegeket költ fegyverekre, ezzel pedig – állítása szerint – a háború elhúzódását segíti elő Ukrajnában.
„Természetesen nagyon nehéz előre jelezni bármit is egy ilyen érzelmi állapotban, amely az irracionalitás határán mozog az európai kontinensen” – fogalmazott Peskov az orosz hírügynökségek szerint.
Nukleáris fenyegetés újratöltve
Peskov ismét utalt Oroszország nukleáris stratégiájára, kiemelve, hogy a nem atomfegyverrel rendelkező államok ellen irányuló ellenséges cselekményekre való buzdítás is agressziónak minősülhet a nemrég frissített orosz nukleáris doktrína értelmében.
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború kezdete óta az orosz vezetés többször is célzott utalást tett a nukleáris fegyverek bevetésére, ezzel igyekezve megfélemlíteni a Nyugatot Ukrajna támogatásától.
Jelenleg Európában csak Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, de Oroszország retorikája azt a képet igyekszik sugallni, mintha egész Európa közvetlenül veszélyt jelentene rá nézve.
A tárgyalások holtpontra jutottak
Miközben Moszkva folyamatosan elutasítja a kompromisszumos megoldásokat és a tűzszünetre irányuló diplomáciai kezdeményezéseket, Peskov mégis Kijevet tette felelőssé a tárgyalások megakadásáért.
Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára a tárgyalóasztalhoz való visszatérés érdekében.
Ugyanakkor az ukrán delegáció tagjai az Unian hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy a legutóbbi – 2024. júniusi – isztambuli egyeztetésen a moszkvai küldöttek csupán Vlagyimir Putyin „maximális követeléseit” hozták magukkal.
„Kapitulációt” vártak, és nem mutattak hajlandóságot az ukrán álláspont meghallgatására – számoltak be. A találkozó végül csak a hadifoglyok és az elesett katonák holttesteinek cseréjéről hozott megállapodást.
A geopolitikai feszültséget tovább fokozza, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, Ukrajna újabb katonai támogatást kap, köztük Patriot légvédelmi rakétákat is. Ezeket részben a NATO európai tagállamai finanszírozzák, ami ismét éles reakciókat válthat ki Moszkvából.
