Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke lett a Tisza köztársaságielnök-jelöltje. A frakció szombati ülésén, titkos szavazással választották ki a 73 éves jogtudóst, miután az elmúlt hetekben tíz lehetséges jelölttel tárgyalt a párt vezetése. Az Országgyűlés augusztus 11-én választhatja meg Magyarország új államfőjét.
A Tisza közlése szerint az államfőjelölt kiválasztását szélesebb jelölési folyamat előzte meg. Az elmúlt hetekben több ezer ember tett javaslatot, és több tucat szaktekintély, illetve országosan ismert közéleti személyiség neve került szóba.
A párt vezetése végül tíz lehetséges jelölttel folytatott tárgyalásokat. Közülük hárman kerültek a Tisza-frakció elé, amely titkos szavazással Baka András mellett döntött.
Magyar Péter miniszterelnök a bejelentés után azt írta, Baka András szakmai múltja és függetlensége különösen fontossá teszi személyét a következő időszakban.
„Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett.
Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről.”
Magyar Péter szerint olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek szakmai tekintélye, függetlensége, valamint közjogi és alkotmányos tapasztalata biztos alapot jelenthet az ország előtt álló alkotmányozási időszakban.
A Tisza szerint Baka András személye jelentheti az egyik legerősebb garanciát arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje tekintélyét, képes legyen megtestesíteni a nemzet egységét, és megfelelő ellensúlyt jelentsen a mindenkori parlamenti többséggel szemben.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás óta először zajlott úgy az államfő kiválasztása, hogy nem pártalkuk alapján vagy pártjelöltek között döntünk, hanem egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére” – fogalmazott Magyar Péter.
Baka András hosszú nemzetközi és hazai bírói pályát tudhat maga mögött
Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd hosszú időn keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott tudományos kutatóként.
1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. Nemzetközi pályafutásának meghatározó szakaszát az Emberi Jogok Európai Bíróságán töltötte, ahol 1991 és 2008 között bíróként dolgozott.
Az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként tanított, és Franciaországban, valamint Németországban is tartott előadásokat.
A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990 és 1991 között az MDF országgyűlési képviselője volt, a pártba viszont nem lépett be. Korábban szakszervezeti vezetőként is dolgozott: 1988 és 1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének, 1989 és 1990 között pedig az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek volt az elnöke.
2009-ben választották a Legfelsőbb Bíróság elnökévé
Az Országgyűlés 2009-ben választotta meg Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének.
Nevét később az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatos konfliktus tette széles körben ismertté. Baka András szakmai minőségében több alkalommal kritizálta azokat a változtatásokat, amelyeket a bírói függetlenség szempontjából problémásnak tartott.
Mandátuma 2011-ben, eredeti megbízatásának lejárta előtt ért véget, ezt követően kúriai bíróként folytatta munkáját.
Az ügy később Strasbourgig jutott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen megállapította, hogy Baka András idő előtti eltávolítása összefüggött azokkal a szakmai kritikákkal, amelyeket az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban megfogalmazott.
A Tisza most éppen ezt a több évtizedes közjogi és bírói tapasztalatot emeli ki jelölése egyik legfontosabb indokaként.
Sulyok Tamás távozása után kell új államfőt választani
Magyarországon azért kerül sor új köztársasági elnök megválasztására, mert Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésével július 20-án megszűnt. A szabályok szerint ezt követően harminc napon belül új államfőt kell választania az Országgyűlésnek.
A parlament augusztus 11-én, kedden tarthatja meg a köztársaságielnök-választást.
A Fidesz és a KDNP már korábban bejelentette, hogy bojkottálja az eljárást, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését.
„Kár a gőzért. Közjogilag érvénytelen, ezért fölösleges köztársasági elnökválasztást tartani. A poszton nincs üresedés” – közölték.
A Mi Hazánk Tóth Mátét jelölte
A Mi Hazánk korábban Tóth Máté energiajogászt nevezte meg saját köztársaságielnök-jelöltjeként.
Ahhoz viszont, hogy egy jelölt neve ténylegesen felkerüljön a szavazólapra, legalább 40 országgyűlési képviselő írásbeli ajánlására van szükség. A Mi Hazánk hatfős frakciója önállóan nem rendelkezik ehhez elegendő képviselővel.
Mivel a Fidesz–KDNP bojkottálja az államfőválasztást, kérdéses, hogy a két ellenzéki oldal között létrejöhet-e olyan támogatás, amely lehetővé tenné Tóth Máté hivatalos jelöltté válását.
Így jelen állás szerint Baka András lehet az egyetlen érvényesen jelölt induló a keddi szavazáson.
Polgár Judit neve is felmerült az államfőjelölti folyamat elején
A köztársaságielnök-jelölt kiválasztása több héten keresztül tartott.
Sulyok Tamás távozása után ismert művészek és tudósok Polgár Judit sakknagymestert javasolták az államfői tisztségre. Magyar Péter röviddel később szintén arról beszélt, hogy alkalmasnak tartaná őt a feladatra, Polgár Judit viszont végül nem vállalta a jelöltséget.
A következő hetekben több ismert személy neve is felmerült. Magyar Péter találkozott Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, Fülöp Botond ügyvéddel és Baka Andrással is.
A Tisza vezetése végül tíz lehetséges jelölttel tárgyalt, majd három nevet vitt a frakció elé. A szombati titkos szavazáson Baka András kapta meg a frakció támogatását.
Augusztus 11-én választhatják meg az új köztársasági elnököt
Az államfőt az Országgyűlés titkos szavazással választja meg. Az első fordulóban kétharmados támogatás szükséges az eredményes választáshoz, egy esetleges második fordulóban már egyszerű többség is elegendő.
A Tisza 141 fős parlamenti frakciója rendelkezik az első fordulós megválasztáshoz szükséges többséggel, így Baka András államfővé választása várhatóan már az első szavazási körben megtörténhet.
Az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Ha kedden megválasztják Baka Andrást, várhatóan augusztus 19-én foglalhatja el az államfői tisztséget, így augusztus 20-án már ő vehet részt köztársasági elnökként az állami ünnepségeken.
