Vlagyimir Putyin az év végi moszkvai sajtóeseményen ismét éles üzenetet küldött Európának: szerinte a kontinens „fokozatosan eltűnik”, ha nem működik együtt Oroszországgal. A Kreml vezetője ugyanakkor a fenyegető hangnemet több ponton békülékeny mondatokkal ellensúlyozta, azt állítva, Moszkva valójában békét akar – de csak a saját biztonsági feltételei mellett.
A konferencián Putyin arról beszélt, hogy Oroszország és Európa „kiegészítik egymást”, és ha „egyesítenék erőiket”, akkor a vásárlóerő-paritáson számolt összesített gazdasági teljesítményük meghaladhatná az Egyesült Államokét. Úgy fogalmazott: „Ha egyesítenénk és kiegészítenénk lehetőségeinket, virágoznánk, ahelyett, hogy egymással háborúznánk”.
A beszédben egy korábbi, Helmut Kohlhoz kötött idézetet is felidézett, majd gyors váltásokkal egyszerre beszélt a „fenntartható” béke feltételeiről és a konfliktus kiszélesedésének kockázatairól.
Putyin szerint Oroszország „készen áll és hajlandó” békés eszközökkel lezárni az ukrajnai konfliktust, ha a válság kiváltó okai megszűnnek. Hangsúlyozta, hogy a békének „hosszú távúnak, fenntarthatónak és stabilnak” kell lennie, és azt is kijelentette: „Készen állunk az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére, ha Oroszország biztonsági feltételei középtávon és hosszú távon biztosítva vannak”.
A Kreml vezetője arról is beszélt, hogy Moszkva „hajlandó egyenlő és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre Európával és az Egyesült Államokkal”, és hogy Oroszország békében, háború nélkül akar élni.
A békéről szóló mondatokat Putyin azonnal újabb fenyegetésekkel váltotta fel. Azt ígérte, hogy „ha a Kalinyingrádi régiót fenyegetés éri, akkor Oroszország megsemmisíti őket”, és figyelmeztetett: „Az ilyen intézkedések egyszerűen a konfliktus példátlan eszkalációjához vezetnek”.
Ezt követően ismét visszalépett a békéltető tónusba: arról beszélt, hogy Oroszország „hajlandó fontolóra venni”, miszerint az ukrán választások napján tartózkodik az Ukrajna mélyebb területei elleni támadásoktól. Kijelentette: választások nélkül az ukrán hatalom nem lehet legitim, és azt is állította, hogy az ország területén élő ukrán állampolgároknak – akiket 5 és 10 millió közé becsült – részt kellene tudniuk venni a voksoláson.
A konferencián az orosz elnök a frontvonalról is beszélt: azt mondta, a katonai kezdeményezés az orosz hadsereg kezében van, és közölte, hogy jelenleg 700 000 orosz katona tartózkodik a „különleges műveletek” zónájában. Azt állította, közülük több mint 400 000-et idén soroltak be az orosz hadseregbe.
Elismerte, hogy hiány van a nehéz drónokból, de úgy fogalmazott, összességében előnyben vannak a pilóta nélküli légi járművek terén.
Putyin bírálta azt is, ha az EU az Oroszországhoz köthető összegeket Ukrajna finanszírozására használná, és élesen fogalmazott: „A lopás titkos vagyonelkobzás, és amit nyíltan megpróbálnak velünk tenni, az rablás. De miért nem lehet elkövetni ezt a rablást? Mert a rablókra súlyos következmények várhatnak”
Azt mondta, Oroszország bíróság előtt védi meg érdekeit, és szerinte az ilyen lépések alááshatják az olajtermelő országok bizalmát is, amelyek tartalékaikat Európában helyezték el.
A konferencián megismételte azt is, hogy Oroszország korábban NATO-tagságot is szeretett volna, ám állítása szerint mindkét alkalommal azt érezte: „nem számítottak rájuk” a szövetségben.
Végül több, a politikai napirendtől eltérő kijelentést is tett: például azt mondta, szerinte „Isten mindig gondoskodik Oroszországról”, és hozzátette, hogy létezik „első látásra szerelem”.
