Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Moszkva nem készül háborúra Európával, és az európai emberek sem akarnak katonai konfliktust Oroszországgal. A Kreml vezetője egy október 22-én adott interjúban élesen bírálta azokat az európai politikusokat, akik az orosz fenyegetésre figyelmeztetnek, és a háborús felkészülés szükségességéről beszélnek. Putyin a kijelentéseiket „politikai skizofréniának” nevezte.
Az orosz elnök Pavel Zarubin, a Vesztyi televíziós műsor újságírójának nyilatkozott. A beszélgetésről az orosz állami TASZSZ hírügynökség, később pedig több nemzetközi sajtóorgánum is beszámolt.
Putyin úgy fogalmazott, hogy az európai országokban zajló politikai folyamatok szerinte egyértelműen megmutatják: az emberek nem szeretnének fegyveres összecsapást Oroszországgal.
„Ha megnézzük az Európában zajló politikai folyamatokat, láthatjuk, hogy Európa népei nem akarnak harcolni Oroszország ellen. Szeretném, ha meghallanának minket: mi sem akarunk háborúzni Európával, és nem is készülünk ilyen háborúra” – jelentette ki az orosz elnök.
A nyilatkozatban Putyin nemcsak a katonai konfliktus lehetőségéről beszélt, hanem arról is, hogyan látja Oroszország és az európai államok megromlott kapcsolatát.
Putyin szerint „politikai skizofrénia” az orosz háborús fenyegetésről beszélni
Az orosz elnök azt állította, hogy az európai országokban széles körű Oroszország-ellenes kampány zajlik. Szerinte ennek egyik következménye, hogy egyes politikai vezetők folyamatosan az orosz katonai veszélyt hangsúlyozzák, és az országukat egy lehetséges háborúra készítik fel.
Putyin ezt a megközelítést elfogadhatatlannak nevezte, és azt állította, hogy Moszkva nem akar fegyveres konfliktusba keveredni az európai államokkal.
„Most állandóan az Oroszország felől érkező fenyegetésről és az Oroszországgal vívandó háborúra való felkészülésről beszélnek, ami véleményem szerint egyfajta politikai skizofrénia” – fogalmazott.
A Kreml vezetője szerint az Európában tapasztalható oroszellenes hozzáállás részben az Ukrajnához tartozó területek Oroszországhoz csatolásával kapcsolatos viták következménye.
Putyin a Donbász és az általa „Novorosszija” néven emlegetett területek Oroszországgal való egyesülését említette, amelyet szerinte a Moszkvával szemben ellenséges országok ürügyként használnak a politikai és gazdasági nyomásgyakorlásra.
Az orosz elnök értelmezése nem felel meg az érintett ukrán területek nemzetközileg elismert jogi státuszának. Az ENSZ Közgyűlése 2022 októberében elítélte Oroszország négy ukrán régióra kiterjedő, jogellenes annektálási kísérletét, és megerősítette Ukrajna területi integritását.
Putyin az európai politikai légkörrel kapcsolatos bírálatát egy rövid megjegyzéssel zárta: „És ez is el fog múlni.”
Miért tartanak mégis Oroszországtól az európai országok?
Az orosz elnök békés szándékokról szóló kijelentései olyan időszakban hangzottak el, amikor Oroszország ukrajnai háborúja továbbra is az európai biztonságpolitika egyik legsúlyosabb kérdése.
A NATO 2022-ben elfogadott stratégiai koncepciója Oroszországot a szövetségesek biztonságát érő legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetésként határozza meg. A katonai szövetség az ukrajnai invázió mellett Moszkva katonai fellépését, hibrid műveleteit és nukleáris fenyegetéseit is a biztonsági kockázatok között tartja számon.
Az európai országok védelmi felkészülése ezért nem feltétlenül egy Oroszország ellen tervezett háború szándékát jelenti, hanem a NATO álláspontja szerint a lehetséges támadások elrettentését és a tagállamok védelmét szolgálja.
Putyin az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország stratégiai katonai veresége nem reális cél, és az európai országoknak inkább a Moszkvával való együttélés lehetőségeit kellene keresniük.
Az orosz elnök kijelentése, miszerint Moszkva nem készül Európa elleni háborúra, a Kreml hivatalos politikai álláspontját tükrözi. Önmagában nem bizonyítja Oroszország tényleges katonai szándékait, amelyek megítélése továbbra is az európai biztonságpolitikai viták középpontjában áll.
