KezdőlapHírekSulyok Tamás attól tart, hogy utódja politikai kinevezettként kerülhet hivatalba

Sulyok Tamás attól tart, hogy utódja politikai kinevezettként kerülhet hivatalba

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!


Éles hangvételű közleményben reagált csütörtökön Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alaptörvény 17. módosításának tervezetére, amely hivatalából való elmozdítását is tartalmazza. Az államfő szerint a javaslat több ponton sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás alapelveit, miközben olyan alkotmányos precedenst teremthet, amely hosszú távon is átformálhatja a magyar közjogi rendszert.

Hirdetés

Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény módosítása veszélyezteti a rendszerváltás vívmányain és az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokráciát.

„Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az Alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon.”

Az államfő emlékeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult megfosztani hivatalától a köztársasági elnököt, és erre kizárólag az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése, illetve bűncselekmény elkövetése esetén kerülhet sor.

Hirdetés

Sulyok Tamás szerint az 1990 óta működő alkotmányos rendszer stabil kereteket biztosított az államfői intézmény számára, ezt a rendet azonban a tervezett 17. Alaptörvény-módosítás megtöri.

„Az ezt követően hivatalba lépő államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe.”



Véleménye szerint az eljárás azt is eredményezné, hogy a mindenkori köztársasági elnök az őt megválasztó politikai többség kiszolgáltatottjává válna, hiszen a jövőben bármikor elmozdítható lenne, amennyiben hivatalban maradása már nem szolgálná az aktuális politikai érdekeket.

Az államfő úgy látja, a módosítás nem csupán a köztársasági elnöki intézményt érintené, hanem valamennyi független állami szerv működésére hatással lehetne. Szerinte olyan precedens jönne létre, amely alapján egyedi döntéssel bármely független intézmény vezetője vagy tagja eltávolítható lenne, az országgyűlési képviselők esetében pedig akár az újraválaszthatóság is kizárhatóvá válhatna.

Hirdetés

„Ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet. Az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia.”

Közleményében arra is kitért, hogy szerinte semmilyen demokratikus felhatalmazás nem jogosítja fel a parlamenti többséget arra, hogy alapvető alkotmányos elveket vagy alapjogokat sértsen.

„Bár a kormánypárt különleges felhatalmazásra hivatkozik, sem a párt mögött álló vitathatatlan demokratikus felhatalmazás, sem bármely demokratikus felhatalmazás sem jogosítja fel a kormánytöbbséget alapvető alkotmányos elvek, alapvető jogok sérelmére.”

Sulyok Tamás szerint a kialakult közjogi konfliktus rendezésében szerepe lehetne a nemzetközileg is elismert Velencei Bizottság állásfoglalásának, amely szerinte garanciát jelenthetne arra, hogy az ügy összhangban maradjon az alapvető alkotmányos elvekkel.

Az államfő a közlemény végén a közélet szereplőihez is fordult. Arra kérte a politikai véleményformálókat és a közbeszéd alakítóit, hogy megszólalásaik során legyenek tekintettel felelősségükre, mivel nyilatkozataik jelentős hatással vannak a társadalom jogállamiságról, demokráciáról, szolidaritásról és emberségről alkotott képére.

„Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul, és miként alakítjuk közös jövőnket.”

Hozzátette, hogy szerinte ebben a helyzetben súlyos következményei lehetnek annak, ha azok, akiknek lehetőségük lenne rá, nem állnak ki a demokratikus jogállami értékek mellett.

Az Alaptörvény 17. módosításának parlamenti vitája kedden több mint tíz órán át tartott. Bár később módosító indítványokat is benyújtottak a tervezethez, a jelenlegi köztársasági elnök elmozdítására vonatkozó rendelkezés változatlanul szerepel a javaslatban.

Hirdetés
RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet