Sulyok Tamás a svájci Weltwochénak adott videós interjút, amiben az államfői szerepről és az esetleges lemondása kérdéséről is beszélt. Elmondása szerint a magyar alkotmányos rend védelme érdekében nincs más lehetősége, mint hogy hivatalban maradjon, még akkor is, ha Magyar Péter távozásra szólította fel őt, sőt, éppen ezért – írja az Index.
A Weltwoche főszerkesztője, Roger Köppel először is a köztársasági elnök alkotmányos szerepköréről kérdezte Sulyok Tamást, aki válaszában kifejtette, hogy a magyar köztársasági elnök „a fékek és ellensúlyok rendszeréhez tartozik, egyik hatalmi ághoz sem tartozik, mert nincs végrehajtó hatalma” és egyik legfontosabb feladata a nemzet egységének kifejezése.
„Kérdés, hogy hogy lehet kifejezni egy nemzet egységét? Maga a jog és az alkotmány az, ami mindenkire egyaránt vonatkozik, anélkül, hogy milyen szándéka és milyen elképzelése van, tehát csak ennek mentén tudja az elnök kifejezni a nemzet egységét” – fogalmazott, majd hozzátette, az államfő alapvető szerepe, hogy a politikai döntéseknek közjogi keretet adjon. Ez azt jelenti, hogy együtt kell működnie a mindenkori parlamenttel és kormánnyal, de ez fordítva is igaz.
Mivel pedig a köztársasági elnöknek nincs politikai hatalma, politikailag felelősségre sem vonható, ez csak a jogszabályokban meghatározott eljárás keretében lehetséges.
Ami a lemondása kérdését illeti, ezt szerinte kizárólag politikai okokból követelik, ami elfogadhatatlan. Azt is elmondta, hogy a választások után felajánlotta együttműködését az új kormánynak, Magyar Péter mégis ultimátumot adott neki: ha nem mondana le önként, jogi eszközökkel távolítják el a tisztségéből.
„Én ezt az együttműködést már a kezdetekben felajánlottam, és azóta is folyamatos együttműködésre törekszem a kormánnyal” – mondta, hozzátéve, a magyar alkotmányos hagyományokban egyedi, hogy a miniszterelnök több alkalommal és konzekvensen lemondásra szólítja fel a köztársasági elnököt, kizárólag politikai indokokkal, ellenkező esetben az alkotmánymódosítás lehetőségét kilátásba helyezve.
„Ez számomra úgy tűnik, hogy kizárólag politikai megfontolások alapján szeretnék átírni a jelenlegi magyar alkotmányos rendet.” Azt is hangsúlyozta, hogy ez szerinte az egész demokrácia rendjére veszélyt jelent, és fenyegeti a jogállamiságot.
Hangsúlyozta, alkotmányos válsághelyzet alakult ki, és a miniszterelnök nyilatkozatából teljesen világos számára, hogy személyre szabott jogalkotással akarják eltávolítani tisztségéből.
„Ezt az alkotmányjogban úgy nevezik, hogy politikai zsákmányszerzés” – jelentette ki Sulyok Tamás.
Arra a kérdésre, hogy miért gondolja úgy Magyar Péter, hogy távoznia kell a hivatalából, így válaszolt: „A miniszterelnök úr azt veti az én szememre, hogy a választási kampányban több kérdésben nem szólaltam meg. Hangsúlyozva, hogy ezek nyilván nem jogi érvek, hanem politikai érvek.” Azt is elmondta, hogy ilyen vádakat ugyan más köztársasági elnökök ellen is megfogalmaztak, de soha nem a miniszterelnök, illetve az elnöki intézmény tekintélyét mindig figyelembe vették, de ez most nem így van.
Sulyok Tamás az interjú során kifejtette, hogy több alkalommal is élt a politikai vétó lehetőségével, hangsúlyozva, hogy a köztársasági elnököt „bábnak” nevezni a köztársasági elnöki intézmény elleni súlyos támadás.
„Én soha egy pártnak nem voltam tagja, tehát nemcsak a Fidesznek, én soha egyetlenegy politikai pártnak nem voltam tagja, én mindig jogászként jártam el. Köztársasági elnökként is, tehát még április 12-e előtt több alkalommal éltem a politikai vétó lehetőségével. És azt is a jogszabályok keretei között jártam el. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Fidesz-kormány egyetlen miniszterét ki nem neveztem, míg a Magyar-kormány összes miniszterét és valamennyi államtitkárát én neveztem ki Magyar Péter miniszterelnök úr javaslatára.”
Arról, hogy mikor, milyen körülmények között mondhat le egy köztársasági elnök, elmondta, hogy ennek lehetnek személyes vagy egészségügyi okai, de azt is határozottan kijelentette, mikor nem lehetséges ez: „Egy esetben a magyar köztársasági elnök biztosan nem mondhat le: ha a magyar miniszterelnök ezt parancsba adja neki. Mert akkor a magyar alkotmányos rend fenntartása az, ami kényszerítő jelleggel megköveteli a köztársasági elnök hivatalban maradását.”
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte semmiképpen sincs szó rendszerváltásról: „Az egyszer volt 1990-ben, amikor egy egypárti diktatúrából részvételi demokráciába mentünk át.”
A köztársasági elnök azt is közölte, hogy a kialakult helyzet miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. „Úgy gondolom, hogy ebben az alkotmányos válsághelyzetben a Velencei Bizottság, amelynek valamennyi európai uniós ország tagja, és ezeken kívül még nagyon sok állam a tagja, Magyarországgal együtt, megalapozott tanácsokat tud adni ebben a válsághelyzetben.”
Magyar Péter egy Facebook bejegyzésben reagált, amiben azt írta: „Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik.”
